2019.07.11. 12:33
Csernobil újra robbant - Győri atomfizikus válaszolt a sorozat kapcsán felvetődött kérdéseinkre
A 33 éve történt atomkatasztrófa történetét feldolgozó Csernobil című sorozat olyan beszédtéma lett, ami egyértelművé teszi, hogy több generációban fel nem dolgozott traumaként temetődött el az ez idáig ki nem beszélt reaktorrobbanás és annak következményei.
Dr. Berta Miklós atomfizikus, a Széchenyi István Egyetem oktatója 2010-ben kísérleti reaktorfizikai magyarázat közben.
– A nukleáris energetika területére készülő magfizikus-hallgatóra milyen hatással volt ez az atombaleset?
Meggyőződésemmé vált akkor, hogy az átlagos természettudományos műveltséget kell növelni gyorsan változó világunkban, speciálisan pedig a veszélyes üzemeket működtető személyzetet kell végrehajtóból hozzáértő, felelős irányítóvá tenni. 1986-ig biztos voltam benne, hogy soha nem leszek tanár, 1991-ben, amikor megkaptam a diplomámat, már tudtam, hogy előbb vagy utóbb, de tanítani fogok. Nemcsak a csernobili katasztrófa alakította ezt, de bizonyos, hogy hozzájárult.
– A filmsorozatban látottak és a robbanásról tudott tények mennyire esnek egybe?
– Az atomerőmű üzemeltetési főmérnökének helyettese Gyatlov volt a csernobili atomerőmű-baleset idején. Ő a tragédia felelőse?
Berta Miklós egy Michelson - iterferométer beállítása közben.
– Melyek azok a jelenetek, amiket hibaként ró fel a sorozatnak?
– Az atomkatasztrófák sorában hova sorolja Csernobilt?
– Milyen hatással volt a mi életünkre Csernobil? A daganatos betegségek nagy száma összefüggésbe hozható vele?
– A hidegháború éveiben, 1947 és 1991 között, a nukleáris fegyverkezés a szuperhatalmak titkos erőfitogtatása volt. Ma már minden tudható és látható a nukleáris világtérképen?
– Létezik még atomtitok?
