Csapdában a győri közlekedés: mit lehet tenni a dugók ellen? - mutatjuk az ötleteket!

Klíma nélkül a győri buszokon

A győri városházán tartott rendezvényen a legtöbb észrevétel a közösségi busz közlekedésről hangzott el. Ameddig kerékpáros fejlesztések az elmúlt időben is zajlottak (Győr Bike, Győr Box, kerékpárút-fejlesztések) – ezt a jó gyakorlatot fontos folytatni –, a közösségi közlekedés esetében az utóbbi hat évben (az új forgalomirányító és utas-tájékoztató rendszer megvalósítása óta) érdemi fejlesztés nem történt.

A városi autóbuszpark 2010-ben fiatalodott utoljára – akkor is mindössze három busszal –, a járművek átlagéletkora közelít a 20 évhez. A buszokban nincs utastéri klímaberendezés, ami a nyári kánikulában versenyképtelenné teszi a szolgáltatást. Télen a buszok fűtésével akad gyakran gond. 2016 januárjában két nap alatt 41 busz fagyott el induláskor vagy menetközben.

A "Jövőműhely" résztvevői azt az álláspontot képviselték: Győrnek, mint az egyik legjobb anyagi helyzetű hazai városnak jelentősen több forrást kellene a közösségi közlekedésre fordítania annak érdekében, hogy ne süllyedjen tovább a színvonal, ne veszítsen több utast a közösségi közlekedés.

Munkában a "Jövőműhely" résztvevői. Többen a győri Széchenyi-egyetemen oktatnak. A rendezvényt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is támogatta.

Ahova nem jár busz

A buszközlekedéssel kapcsolatban külön problémaként jelent meg a városhatáron épülő új lakónegyedek elérése (Vámosszabadi – Szitásdomb/Pacsirta lakópark, Győrújbarát – Százszorszép lakókert, illetve hegyi rész). Mivel ezek a lakóövezetek sok szállal Győrhöz kapcsolódnak, azonban közigazgatásilag mégsem a város részei, sok szempontból mostoha helyzetbe kerültek. A 22-es csapdájával portálunk is többször foglalkozott.

A helyi közösségi közlekedés kiterjesztését Győr – mivel közigazgatásilag nem oda tartoznak – nem rendeli meg, a közigazgatásilag illetékes települések viszont nem kívánnak részt venni a győri helyi közlekedési rendszer finanszírozásában. A jelenlévők egyetértettek abban: a patthelyzetek feloldása érdekében agglomerációs együttműködésre lenne szükség Győr és a környező települések önkormányzatai között, közös menetrendi, díjszabási és finanszírozási megoldásokkal. Ennek egyik – külföldön jól bevált – módja a közlekedési szövetség alapítása, amely az autóbusz-közlekedésen kívül többnyire kerékpáros szolgáltatásokra is kiterjed.

A közösségi közlekedés népszerűsítésében szerepe lehet az "okos" megoldásoknak, mint alternatív meghajtású buszok beszerzése, vagy olyan applikáció fejlesztése, amely valósidejű tájékoztatást adna buszokról, vonatokról, a Győr Bike-ról.

Fontosak a jó marketingfogások. Pár éve Jakabos Zsuzsanna úszó népszerűsítette a bringázást és a Győr Bike-ot a városban. Ez remek ötlet volt!

Mamataxi helyett iskolabuszok

A városházán tartott "Jövőműhelyben" több kritika érte Győr helyi busz-vonalhálózatát, igaz, erről megoszlottak a vélemények. Az átmérős vonalakat a résztvevők többsége előnyösnek ítélte. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a legutóbb 2013-ban, a költségcsökkentés jegyében jelentősen átalakított vonalhálózat felülvizsgálatot igényelne. Érdemes lenne erős közösségi közlekedési tengelyeket kialakítani.

Az utasok fő elvárásai a közösségi közlekedéssel szemben a pontosság, a célirányos közlekedés, a közlekedéssel eltöltött rövidebb relatív idő, elérhetőség, komfort, sűrűség. Ezek közül utóbbi a legkritikusabb tényező. Például Likócs és Pinnyéd esetében jelenleg 70 perc a követési idő.

A reggeli és délutáni csúcsok idején a torlódások főként azért alakulnak, mert a szülők iskolás gyermekeiket autóval szállítják szinte ajtótól ajtóig. Ez a pedagógiailag is erősen vitatható trend a belső városrészekben (Belváros, Nádorváros, Adyváros, Marcalváros, Sziget, Révfalu) és a bevezető utakon áldatlan állapotokat eredményez. Ráadásul a győri iskolások mintegy 50 százaléka nem győri lakos. A "Jövőműhely" résztvevői szerint érdemes lenne bevezetni az iskolabuszokat, amelyek közvetlenül szállítanák a diákok jelentős részét.

Kerékpárral a buszon

A város szerkezetét illetően elhangzott: Győr jelenleg rendkívül centralizált, ami gátat szab a város fejlődésének. A résztvevők szerint szükség lenne bizonyos mértékű decentralizációra, ami a közlekedési igényeket jobban elosztaná, csökkenne a zsúfoltság. A jelenlévők konkrétan két helyszínt jelöltek meg, amelyek alkalmasak lennének decentrumnak: Marcalváros és az Ipari Park.

A kerékpárút-hálózattal szemben támasztott fő igények a következők voltak: a hálózat legyen összefüggő és biztonságos, egységes logika szerint épüljön, ne késztesse szabálytalanságra a kerékpárosokat. Például túl szűk ívekkel, vagy irreális mértékű kerülőre kényszerítéssel, az ilyen megoldásokat felül kell vizsgálni. Ezeket a "gócpontokat" a Győri Útkezelő Szervezet próbálja felszámolni, de akadnak olyan helyszínek, ahol a szűk tér ezt nem teszi lehetővé. A kerékpárszállítás lehetőségeinek bővítésén szintén érdemes lenne gondolkozni, akár bizonyos időszakokban az autóbuszokon is.

A győri autósoknál több időt vesztegelnek a debreceni vagy a miskolci vezetők dugóban, de ettől tény: a kisalföldi megyeszékhelyen évről évre nő a forgalom.

Képviselői fogadóóra buszon?

A "Jövőműhely" résztvevői közül többen kiemelték a marketing szerepét is, azaz szemléletformálásra van szükség. A közösségi közlekedésre nem a szociális ellátás részeként (vagyis "a rászorulóknak" nyújtott, minimális költségű – és színvonalú – szolgáltatásként), hanem modern, komfortos, emelt szintű szolgáltatásként kell tekinteni.

Ennek fenntartása drágább, viszont kizárólag ilyen módon lehet alkalmas arra, hogy megtartsa a használóit, és visszacsábítsa a kocsival utazók egy részét. Olyan ötlet is elhangzott: egyes vonalakat érintő fejlesztésekhez kapcsolódóan pár hétig be lehetne vezetni a díjmentes használatot "rávezetésként".

Továbbá felmerült még egy látványos marketing-megoldás is: mi lenne, ha a közelgő önkormányzati választásokon a képviselőjelöltek autóbuszon tartanák a fogadóórájukat, hangsúlyozva elkötelezettségüket a fenntartható közlekedés iránt. Mi támogatjuk az ötletet!

Győrben a buszok átlag életkora közelít a 20 évhez.

A közösségi közlekedést vonzóbbá tevő, "húzó" intézkedések mellett szükség van "visszatartó" intézkedésekre is. Ennek tipikus megvalósítása: amikor egy-egy túlzsúfolt városrészen a személyautó-közlekedés lehetőségét megszüntetik (vagy erősen korlátozzák), ugyanakkor vonzó közösségi közlekedési szolgáltatást alakítanak ki.

Így a mobilitás nem vész el, sőt, fenntartható módon valósul meg. Erre jó példa lehetne, hogy a Baross Gábor hidat csak a gyalogosok, a kerékpárosok és az autóbuszok használhassák a jövőben.

Az alapelv az lenne, hogy a fejlesztések során – különösen a városközpontban – a személygépkocsik helyett az emberek kerüljenek előtérbe.