Bőnyi rendőrgyilkosság - Újabb szakértők meghallgatásával folytatódott Győrkös István pere

Újabb szakértők meghallgatásával folytatódott kedden a Szombathelyi Törvényszéken a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István ügyének elsőfokú tárgyalása, csütörtökön várhatóan a perbeszédek következnek, pénteken pedig akár ítélet is születhet.

A vád szerint az idős férfi egy rendőr őrnagy halálát okozta 2016. október 26-án, bőnyi házában gépkarabélyával rálőtt a házkutatást végző, éppen a fegyvereit lefoglalni akaró rendőrökre. Még tavaly decemberben összevont pszichológiai és pszichiátriai szakvélemény, valamint egyesített fizikus, fegyverszakértői és genetikai szakértői vélemény elkészíttetését rendelte el a törvényszék.

A keddi tárgyaláson a pszichológus és pszichiáter szakértő is egyetértett abban, hogy a vádlott nem szenved elmebetegségben, személyiségében sem tártak fel a vizsgálatok semmi kórosat, sőt megállapításuk szerint magas intelligenciával rendelkezik, semmi sem gátolta cselekedetei következményeinek felismerésében.

A vádlott védekezését támasztották viszont alá azok a szintén orvosszakértői vélemények, amelyek szerint első kihallgatása idején a férfi olyan gyógyszerek hatása alatt állt, amelyek befolyásolhatták a tudatát, viselkedését, a kérdésekre adott válaszait. Győrkös Istvánt ugyanis a rendőrökkel vívott tűzharcban találat érte, kórházba szállították, műtéten esett át.

Orvosi ellátása során nagy dózisban kapott altatókat és nyugtatókat, amelyek a szakértő szerint hatással lehettek rá a bűncselekmény napján történt első rendőri kihallgatása során is.

A fegyverszakértői véleményt vitatva Győrkös István a keddi tárgyaláson továbbra is azt hangoztatta: semmi nem bizonyítja, hogy az ő fegyveréből származó lövedék oltotta ki a rendőrtiszt életét, a rendőrök is lőttek.

Megjegyezte azt is: le akarta rakni a kezében tartott fegyvert, de eltalálták, s a fegyver eközben elsült.

A vádlott azt kérdezte a szakértőtől, vajon miért nem találtak DNS-nyomokat azon a lövedéken, amely a szakvélemény szerint átment a sértett fején és egy fa keretbe fúródott. A szakvéleményben magyarázatként ugyanis az állt, hogy a lövedék a fába csapódva annyira felforrósodott, hogy az esetleg rajta lévő DNS "eliminálódott". Ezt az állítást viszont a tárgyaláson jelen lévő független genetikai szakértő is megkérdőjelezte, mondván, akkor is vizsgálható a DNS, ha nagy hőhatás éri.

Ezután szakértői kérésre törölték a szakvéleményből a vitatott részt. A fegyverszakértő viszont megerősítette kollégája szakvéleményét, amely szerint a vádlott által használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származott a halálos lövés.

Magyarázata szerint az ilyen típusú fegyverekből kilőtt lövedék rövid távolságon még instabil, emiatt másfajta roncsolást okoz, mint a simán célba érkező lövedék.

Rámutatott arra, hogy a lövés pillanatában a vádlott és a sértett között egy méternél kisebb, mindössze 30-80 centméternyi volt a távolság. Szavai szerint a rendőrök 9 milliméteres szolgálati pisztolyából származó lövedék ólommagvas, fém borítású, ezért nem fordult volna el és nem ilyen roncsolást okozott volna a koponyában. Kitért arra is, hogy onnan, ahol a rendőrök álltak, szerinte nem jöhetett a végzetes lövés.

A vádlott szerint a szakértői vélemények zavarosak, nem adnak megfelelő válaszokat a feltett kérdésekre, nem bizonyítanak semmit.

Az elsőfokú tárgyalást vezető Varga Roland bíró kedden délután lezárta a bizonyítási eljárást, így csütörtökön elhangzanak majd a perbeszédek, pénteken pedig várhatóan határozathozatal következik.