Győr és környéke

2016.05.16. 16:08

Bérhiány felülnézetből - Munkaadók a magyar keresetekről

Munkaadókat kérdeztünk: Alacsonyak-e a magyar keresetek?

Hancz Gábor

Az elmúlt hónapokban cikkek sorát írtuk arról, hogy térségünkben a munkaerőhiány egyik oka a munkabérhiány: a magyar keresetek a legtöbb ágazatban nemcsak a nyugat-európaiaktól, hanem a térségbeli vetélytársakétól – a szlovák, a lengyel és a cseh értékektől – is elmaradnak. Ezúttal munkaadókat – Sragner Lászlót, Pénzes Lászlót és Prohászka Ottót – kérdeztünk arról, miként látják a helyzetet.

A rábapatonai Tutti kft.-nél magasabb béreket fizetnek az átlagnál, hogy elkötelezett munkatársaik legyenek. Fotó: M. M.

A rábapatonai Tutti kft.-nél magasabb béreket fizetnek az átlagnál, hogy elkötelezett unkatársaik legyenek. Fotó: M. M.

Gyenge hatékonyság


„A magyar bérszínvonal éppen olyan felemás, mint a gazdaság egésze" – állította kérdésünkre Sragner László cégvezető, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. „Azoknál a – zömmel külföldi tulajdonban lévő – vállalatoknál, amelyek nemzetközi szinten versenyképesek, a bérek vásárlóerő-paritáson számítva már nem rosszak. A probléma a többi céggel van" – szögezte le.


Szerinte a legnagyobb baj, hogy a magyar munkavállalók összességében nem túl hatékonyak, s a kommunizmus időszakának máig élő hatásaként munkaidejüknek csupán 40–50 százalékában dolgoznak ténylegesen, különösen az állami foglalkoztatóknál. „Mindez csak testileg, szellemileg, lelkileg rendben lévő emberekkel változhat meg, amihez sokkal jobb oktatás és egészségügy szükséges. A folyamatok azonban nem efelé haladnak.


Borúlátó vagyok: a pártok – bárki is kormányoz – nem merik meglépni a szükséges intézkedéseket, mert akkor nem tudnak hatalmon maradni. Így minden a hatékonyság ellen hat" – mondta Sragner László. Megjegyezte: a magyarnál összességében magasabb szlovák, cseh és lengyel fizetések azt tükrözik, hogy ezek az országok a hatékonyságban és számos más mutatóban előttünk járnak.


Az autóipar nem maradt le Szlovákiától


Pénzes László olyan céget – a svájci tulajdonban lévő jánossomorjai SFS Intec Kft.-t – irányít, amely a Sragner László által említett nemzetközileg versenyképes vállalatok csoportjába tartozik. A társaság műanyag fröccsöntött alkatrészeket gyárt, autóipari beszállító. Ő úgy látja, hogy a náluk elérhető jövedelmek nem maradnak el a szlovákiaiaktól: az operátorok három műszakban havi átlagban, az éves pluszjuttatásokat beleszámítva nettó 400–500 eurót (azaz 124–155 ezer forintot) visznek haza, míg a szakmunkások többet.

A bérek nem nőhetnek az égig, de sok helyütt emelésre volna szükség, hogy csökkentsék a munkaerőhiányt. Fotóillusztráció: Mészáros Mátyás

A bérek nem nőhetnek az égig, de sok helyütt emelésre volna szükség, hogy csökkentsék a munkaerőhiányt. Fotóillusztráció: Mészáros Mátyás

„Ausztriában nyilván sokkal magasabbak a fizetések, de azoknak, akik ott vállalnak munkát, azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, mit áldoznak fel ezért. Sokan nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben találnak állást, így az évek során leépül a megszerzett tudásuk. Nemritkán az itteninél rosszabb körülmények között kell helytállniuk, például a földeken dolgoznak, kitéve az időjárás viszontagságainak.


Az is gyakori, hogy hétfőtől péntekig nem látják a családjukat, vagy napi több órát utaznak. Mindezt figyelembe véve már nem járnak annyival jobban" – fejtette ki Pénzes László.


Hibás vezetői szemlélet


„A hibás vezetői szemléletre vezetem vissza, hogy a magyar átlagbér alacsonyabb a térségben jellemzőnél, noha lehetne magasabb" – nyilatkozta kérdésünkre Prohászka Ottó, a főként a poralapú élelmiszereket gyártó, rábapatonai Tutti kft. ügyvezetője. Ő úgy látja, sok helyütt egyszerűen költségként tekintenek erre a kiadásra, holott a motiváció fontos eszköze.


„Mi húsz százalékkal fizetünk többet, mint a környéken, és harminccal, mint az országos átlag. Emellett évi kétszer jutalmat fizetünk, maximális cafeteriakeretet, kedvezményes nyaralási lehetőséget, egészségpénztári támogatást biztosítunk a jó munkahelyi légkör mellett. Így tudjuk elérni, hogy elkötelezett, kiváló kollégák dolgozzanak nálunk. Emiatt van az is, hogy mindig hosszú a hozzánk bekerülni szándékozók listája. Mindez aztán segíti a cég eredményességét. Nem véletlen, hogy míg a magyar élelmiszeriparban kétszázalékos, nálunk tíz százalék feletti a nyereségességi ráta" – hangsúlyozta Prohászka Ottó.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!