Balesetdömping az M1-esen - veszélyzóna a 20 km-es elkerülő Győrnél

"Átkozott" nap

A reggeli órákban Győrújbarátnál kisteherautó és személyautó ütközött a sztrádán, a sérültekhez mentőhelikopter érkezett. Ez volt a nyitány. Filmekbe illő, ahogy a Forma-1-es Renault csapat egyik kamionja a déli órákban a 121-es kilométerszelvénynél átszakította a szalagkorlátot és az árokba csapódott. Szerencsére súlyos sérülés nem történt. Pedig ismerve az M1-es jelenlegi forgalmát Győrnél, kicsi az esély arra, hogy szemközti oldalon ne ütközzön másik járművel egy irányítás nélküli kamion vagy teherautó. Az égiek fogták mindenki kezét a balesetkor.

A Forma-1-es Renault csapat kamionját több mint 10 órán át mentettek a sztrádán, miután árokba hajtott két hete.

Nem írható ugyanakkor a véletlen számlájára, hogy ebédidő előtt, pár óra alatt két súlyos és egy komoly veszélyhelyzettel bíró eset (utánfutó "állt" a belső sávban) történjen az M1-esen Győrnél. A balesetek kronológiája ezzel nem ért véget július 29-én. A torlódásban a 116-os kilométerszelvénynél újabb ütközés történt délután, majd az esti órákban személyautó gyulladt ki a 111-es km-nél. (Az említett napon a sztrádán Lébény térségében is súlyos balesethez riasztották a katasztrófavédelmet.) A mentők, rendőrök, tűzoltók érthetően alig várták, hogy véget érjen ez az "átkozott" nap.

Sokkal rosszabb is lehetett volna: a balesetben szerencsére senki nem sérült meg súlyosan.

Kis hiba végzetes lehet

Az M1-es forgalma Győr térségében a legóvatosabb becslések szerint napi 80 ezer jármű. Közlekedési szakemberek szerint ez a szám a nyári szabadságok, a nyugatról keletre tartó vendégmunkások "inváziója" idején akár 100 ezerre is ugorhat. A Közút pár éve saját munkatársai védelmében vizsgálta, hogy milyen napszakban célszerű útburkolati jeleket festeni az M1-esen. Nem találták azonban ideális időpontot, mivel szinte mindig óriási a forgalom. Éjszaka is kamionkaravánokkal kell számolni Budapesttől a határig.

Kamionmentés baleset után a sztrádán. Fotó: Gömbi

Ebben a "tumultusban" apró vezetési hiba balesetekhez vezethet. "A követési távolság be nem tartása, a rosszul kivitelezett sávváltások, a rossz ütemű fékezések olyan láncreakciót idézhetnek, amelyek súlyos balesetekhez vezethetnek" - mondta Máthé-Tóth Péter, a Győri Útkezelő Szervezet tájékoztatásért felelős mérnöke. Akik áthaladnak az M1-es megyei szakaszán, többnyire hosszú utat tesznek. Fáradtak, a kormánynál töltött órák során tompul a reakcióidejük, nyáron ezt tetézi a kánikula. Akiknek mutattuk a Forma-1-es kamionról készített fotókat, azt mondták: vagy rosszul lett a sofőr, vagy kimerültségében elaludt.

Baleset kaszkadőrök nélkül: így hajtott szalagkorlátnak egy autó az M1-esen Győrnél 2017. júliusában.

Felújítások milliárdokért

Az M1-es túlterheltségét jelzi, hogy egymást érik a felújítási munkák a sztrádán. Tavaly több 10 ezer tonna aszfaltot dolgoztak az útépítők a teljes M1-esbe. A tél azonban mindenhol ismét kátyúkat hizlalt és nem kímélte hazánk legforgalmasabb sztrádáját sem. 2019 első másfél hónapjában több mint 100 tonna hidegaszfaltot "vetettek be" javítási munkákra az M1-esen. Többek közt február elején Győr és Mosonmagyaróvár térségében is.

A Magyar Közút beruházásában most augusztusban minden eddiginél nagyobb volumenben folytatódik az M1-es felújítása. Mindkét irányba 71 km-nyi szakasz újul meg Tatabánya és Budapest között. A bruttó több mint 22 milliárd forintos beruházás ezen a héten kezdődött.

Mivel a külső sávban rengeteg kamion halad, ez az M1-es leggyengébb része. Az "országutak királyai" akár 40 tonnát nyomhatnak. "Az óriási súlyterhelést mennyire veszik figyelembe a külső sáv útjavításainál?" - kérdeztük. "Modern, környezetbarát technológiával, helyszíni remix munkákat végzünk. Így az útalap újrahasznosításával újul meg a külső sáv. A szükséges helyeken a földműveket is erősítjük" - válaszolta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút szóvivője.

Az országutak királyai gyakran karavánokban haladnak az M1-es külső sávjában. Nem ritka, hogy egymással ütköznek a 30-40 tonnás járművek.

Az igazi gyógyír

Abban az útépítő szakma és az észak-dunántúli országgyűlési képviselők egyetértenek, hogy az M1-es összes problémájára igazi gyógyírt a hatsávosítás jelenti. Az M1-es autópálya kétszer háromsávossá bővítésének tervei készülnek. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Kisalföldet arról tájékoztatta, hogy a Budapest-Tatabánya szakasznak őszre, a Tatabánya-Győr (M19-es autóút) szakasznak pedig jövőre lehet építési engedélye.

Két győri országgyűlési képviselő, Kara Ákos és Simon Róbert Balázs lobbizik azért, hogy az M1-es autópályának ne csak a Budapest-Győr szakaszát, hanem a győri elkerülőjét is kétszer háromsávossá bővítsék. "Továbbra is minden lehetséges fórumon érvelünk azért, hogy a hatsávosítás ne csak a győrszentiváni lehajtóig, vagyis az M19-es autóútig, hanem következő ütemben az M85-ös autóút csomópontjáig valósuljon meg" - mondta felvetésünkre Simon Róbert Balázs. A sztráda 20 kilométeres győri elkerülőjén ez az egyedüli alternatíva, hogy ne történjenek egymásután balesetek. Mint július 29-én.

Ha baleset történik az autópálya győri elkerülőjén, 30 ezer jármű zúdulhat a kisalföldi megyeszékhelyre. A dugóban ilyenkor Győr közlekedése `elesik´. Fotó: Bertleff András