Győr és környéke

2019.05.16. 09:00

Az elégedettségi lista élén végzett a Győrkőcfesztivál

Felmérték 14 magyarországi fesztivál gazdasági hatásait, a Győrkőc gazdasági eredményei alapján a középmezőnyben szerepelt, viszont az idelátogatók nagyon szeretik. A 26 ezer vendég hatvan százaléka már nem győri.

Gyurina Zsolt

A győri Győrkőcfesztivállal a legelégedettebbek a látogatók. Erre az eredményre jutott a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egy két éven át tartó fesztivál-gazdaságtani kutatás során, amelyben az ország 14 fesztiválját vizsgálták meg részletesen. Az elégedettséget 11 szempont alapján mérték, a győri gyerekfesztivál mindegyikben vagy az első lett, vagy az egyik legjobb volt. A vizsgált szempontok között olyanok szerepeltek, mint a programok színvonala, mennyisége, gasztronómiai kínálat, megközelíthetőség, higiénia. Összességében a Győrkőc az egytől ötig terjedő skálán 4,7-es osztályzatot kapott. 


 „Gyakorlatilag szűz területre léptünk, miután az időközben nagyra nőtt hazai fesztiváliparról semmilyen hivatalos adatsort nem lehet találni, miközben a felnőtt magyar lakosság 60 százaléka vett már részt ilyen rendezvényen" – mondta lapunknak Solt Katalin, a kutatás vezetője. A hatezer falunapnak, pikniknek, zenei és gasztronómiai rendezvénynek ma már nagyobb a gazdasági hatása, mint egyes kisebb iparágaknak. 


A vizsgált fesztiválok között gazdasági eredményei alapján a Győrkőc a középmezőnyben szerepelt, találni ennél kisebb, 30–50 millió forint, illetve jóval nagyobb, 250–350 millió forint GDP-t generáló fesztiválokat. 

 

A 26 ezer vendég 60 százaléka már nem győri. Fotó: Kisalföld-archívum

A 26 ezer vendég 60 százaléka már nem győri. Fotó: Kisalföld-archívum

Az első Győrkőcöt 2008-ban rendezték meg, a 2010-es 10 ezres látogatószám tavalyra már 26 ezer fölé nőtt. A fesztiválozók 60 százaléka már nem győri, sokan a szomszédos megyékből érkeznek. „A látogatók 250 millió forintot költöttek, ez a szervezésre fordított összeggel együtt 124 millió forint GDP-t generált, ebből a megyei GDP 36 millió forintot tett ki" – mondta el Hunyadi Zsuzsanna kutató.


A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál a kutatók által mért fesztiválok között a nagyobbakhoz tartozik, nagy közönséggel és fogyasztással. GDP-hez való hozzájárulása 300 millió forint, a tovagyűrűző hatás révén 90 embernek ad munkát. Tatán a vendégek a gasztronómiai kínálatot értékelték magasra. A Győrkőc gyermekfesztivál, ezért a Víz, Zene Virágétól különbözik a fesztiválozók kiadásainak szerkezete, például sokkal kisebb az alkoholfogyasztás.


„Gazdasági méréseinkkel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a fesztiválok sokszor jó befektetésnek is tekinthetők, hiszen hozzájárulnak a GDP-hez, adóbevételt és foglalkoztatást generálnak. A gazdaságilag gyengébb fesztiváloknál pedig a társadalmi és közösségerősítő hatás lehet fontos" – fogalmazott Hunyadi Zsuzsanna, a BGE kutatója. 

15 ezer embert kérdeztek


A budapesti egyetem kutatása során 14 ezer fesztiválozót, a fesztiválokat megrendező települések 1100 lakosát és 30 szervezőt kérdeztek meg az ország minden régiójából nonprofit és üzleti rendezvényekről. A vizsgált fesztiválok között olyan nagy hagyományú fesztiválok szerepeltek, mint a debreceni  Virágkarnevál, a csabai Kolbászfesztivál. A Győrkőc adatai dr. Koppány Krisztián és dr. Tóth Péter segítségével születtek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!