Győr és környéke

2019.03.14. 09:59

Az automatizálási szorongásról az ENSZ munkaügyi konferenciáján Győrben

A Széchenyi István Egyetem és a Magyar ENSZ Társaság "A munka jövője és a jövő foglalkoztatása" címmel rendezett konferenciát a Management Campus új épületében Győrben. Az előadások fókuszában a negyedik technológiai- és a harmadik információs forradalom lehetséges munkaerőpiaci következményei álltak. A rendezvény a ,,Mobile United Nations Academy" (Mobil ENSZ Akadémia) konferenciasorozat keretei között valósult meg.

Széchenyi-egyetem

A konferencia moderátora, Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese maga is a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja. Doktori témavezetője pedig Prof. Dr. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke volt. Simai akadémikus „A munka jövője az átalakuló globális rendszerben" címmel tartott előadást a konferencián.

Az ENSZ Társaság az egyetlen olyan civil szervezet, amelynek létrehozását az ENSZ rendszer kezdeményezte annak érdekében, az ENSZ céljait nemzetállami szintre lehessen hozni, és a nemzetállami célokat is csatlakoztatni lehessen az ENSZ rendszerébe. Ennek megvalósulását segítik az ENSZ akadémia sorozatok, amelyekbe Budapesten túl javaslatomra a vidéki városok egyetemei is bekapcsolódhattak. Az úgynevezett „UN Academic Impact" programhoz 2010-ben csatlakozott a Széchenyi István Egyetem, és egy évvel később elsőként adhatott otthont vidéki intézményként a Mobil ENSZ Akadémiának. A rendezvény kimagasló érdeklődés mellett óriási sikerrel zárult. Megtiszteltetés, hogy idén újra befogadhattuk az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének szakértőivel rendezett tanácskozást"

– mondta Dr. Lukács Eszter.

A munka jövője és a jövő foglalkoztatása címmel rendezett konferencia moderátora Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes volt.  Fotó: Májer Csaba József

Azért koncentrálok magam is kutatásaimban a munkaerőpiacra, és azért hívjuk az ENSZ rendszerből elsősorban az ILO szakértőit, mert a munkaerőerőpiac bármilyen irányú kibillenése társadalmi instabilitást hozhat. Győr természetesen speciális helyzetben van ilyen szempontból az 1,6 százalékos munkanélküliséggel és a vállalati szféra által generált bérprémiumokkal. A Széchenyi István Egyetem mindig is olyan diplomásokat szeretne kibocsátani az intézmény falai közül, akik hosszútávon megtalálják helyüket a munkaerőpiacon"

– tette hozzá a rektorhelyettes.


A konferenciát megnyitó Prof. Dr. Földesi Péter köszöntőjében az egyetem harmadik missziójára világított rá, a kutatási és oktatási tevékenység mellett is meglévő, szerteágazó kapcsolódási pontokra a társadalomhoz a Gyermekegyetemtől, a Mobilis által nyújtott szolgáltatásokon és a vállalati kapcsolatokon át a Nyugdíjasegyetemig.


Simai Mihály akadémikus a munkaerőpiac érzékenységét taglalva bemutatta, hogy a világ különböző részein hogyan kezelik speciális módon az instabilitási kérdéseket, és hogyan segíthet ebben az ENSZ rendszer. Beszélt az úgynevezett automatizálási szorongásról is, vagyis arról, hogy az automatizáció mennyire fogja érinteni a jövőben a munkahelyeket.


Kenichi Hirose, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének vezető szociális védelmi szakembere rávilágított, hogy a jövőben bizonyos szakmák meg fognak szűnni, ugyanakkor új szakmák is létrejönnek. Hangsúlyozta, hogy azok lesznek legkevésbé veszélyeztettek a munkaerőpiacon, akik felsőfokú diplomával rendelkeznek. Kitért arra, hogy az Európai Unióban a munkavállalók hatvan százalékát alkalmazzák a hagyományos, tipikus munkavállalási formákban, negyven százalékukat viszont atipikus módon, amilyen például a munkaerőkölcsönzés, a részmunkaidő, vagy a távmunka. Fontos feladatnak tekinti, hogy az egyre inkább bővülő atipikus foglalkoztatási formákban ugyanazt a társadalom- és egészségbiztosítási védelmet tudják biztosítani a foglalkoztatottaknak, mint a hagyományos esetekben.

Kenichi Hirose az atipikus foglalkoztatási formákban is megfelelő társadalom- és egészségbiztosítási védelmet szeretne biztosítani a foglalkoztatottaknak.

Prof. Dr. Makó Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója szerint három kategóriába sorolhatók a foglalkoztatási típusok. Léteznek az automatizálható, egyfajta protokollt, mechanizmust követő munkák, emellett a kreativitást követelő, ugyanakkor szintén szabályrendszerek által behatárolt munkafolyamatok, illetve az abszolút kreatív munkák. A megszűnés veszélye leginkább az automatizálható munkafolyamatokkal kapcsolatban fog jelentkezni. Ezért minél inkább a kreativitás fejlesztése felé tolja el a hangsúlyt egy-egy ország, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy hosszútávon is alkalmazhatóak maradnak a munkavállalói. Makó professzor a magyar egyetemek közül az Óbudait és a Széchenyit említette olyan jó példaként, ahol az iparral történt hatékony együttműködés révén felismerték ezt a fajta igényt, ezért az itt végzett hallgatóknak, és maguknak az intézményeknek is sikeres jövőt jósolt.


Dr. Feszty Dániel, az Audi Hungaria Zrt. vezető járműfejlesztője, az egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője az Audi társadalmi felelősségvállalását kibontva elmondta, hogy a vállalat az óvodától egészen a doktori fokozat megszerzésig segíti az oktatást a régióban, nemcsak az Audi munkatársainak, hanem minden itt élőnek támogatást nyújtva ezzel. Rávilágított, hogy az Audi pontosan a Makó professzor által említett kreatív területeken bővít, és mérnökeik fele a Széchenyi-egyetemen végzett.

Ahogy a 2011-es ENSZ konferenciánkról megjelent tudósítások főcíme az volt, hogy még a rektor is pótszékre szorult a hatalmas érdeklődés miatt, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy most is nagyon sokan voltak, és elválasztófalakat kellett bontanunk az előadóteremben, hogy mindenki beférjen. Megtiszteltetés volt egyetemünk számára az újabb ENSZ-konferencia szervezése"

– hangsúlyozta Dr. Lukács Eszter.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!