A Szentföld napjainkban: gépfegyverek árnyéka vetül a csodás Jeruzsálemre - videók, fotók

Izrael, nem olcsó mulatság

"Nászút a Szentföldön, Izraelben?" - kérdeztem a menyasszonyomat az esküvőnk előtt pár héttel. "Rendben, de ne a lagzi után utazzunk, hanem az év végén" - válaszolta a párom. Nos valóban, Izraelre nem árt felkészülni és nem utolsósorban pénzt spórolni.

A világ legdrágább országait összegyűjtő lajstromokon szinte biztosan a top 20 között találjuk. Amikor szombat este megérkeztünk az ország déli csücskébe, a Vörös-tenger partján fekvő Eilatba, rögtön a saját bőrünkön tapasztaltuk meg a helyi árakat. Sabbat, a zsidó vallás pihenőnapja épp véget ért, az első utcai büfék kezdtek nyitni.

Shawarmát kértünk bárányhúsból - az étel nagyban hasonlít az itthon kedvelt kebabhoz -, hozzá két dobozos sört és fizetünk körülbelül 60 sékelt. A sékel árfolyama 73-75 forint között mozog. Ha átszámoljuk első vacsoránk árát - durván 4450 forint -, akkor elmondhatjuk: "kebabot" ennyi pénzért még nem ettünk.

A drágaságnak a következő fő okai vannak. Egyrészt Eilattól Jeruzsálemig a Negev-sivatag terül el. A csodálatos, Hold-béli táj - nem véletlenül forgatták itt "A Mars-mentőakció" egyes jeleneteit - Izrael területének közel 60 százalékát foglalja el, termőföld viszont alig akad. Másrészt óriásik a katonai és biztonsági kiadások.

Késelések és gázolások Jeruzsálemben 

Ennél a pontnál rátérünk arra, hogy jelenleg mennyire biztonságos Izrael. Mielőtt elutaztunk volna, nagyjából tucatszor hallottuk: "nem vagyunk normálisak, ha most oda megyünk".

Kétségkívül beletelik pár napba, ameddig az ember megszokja a mindenhol járőröző, gépfegyveres izraeli katonák látványát. Azt, hogy a buszokon legalább egy fegyveres katona - Jeruzsálemben inkább kettő-három - utazik. Azt nem lehet megszokni, hogy leül előtted a katona és tőled fél méterre szereli negyed órán át a fegyverét a buszon. Ehhez kevés az egy hét.

Összességében bármennyire rossz nézni a felfegyverkezett katonákat, a párizsi terrortámadás tükrében valamelyest megnyugtató látványuk. Különösen Jeruzsálemben. A városban, melyet három világvallás (keresztény, zsidó, iszlám) tekint alapkövének, forr a levegő. Október végi adat szerint kilenc ember halt meg Jeruzsálemben terrortámadás következtében idén, a késeléses és gázolásos merényletek hétről hétre történnek a különleges kisugárzású városban. Ide kattintva tekinthetik meg videón az egyik brutális gázolásos-baltás támadást - csak erős idegzetűeknek ajánljuk!

Ugyan a merénylők jelentős részét lelövik az izraeli katonák, de a muszlimok szent helyén, az Al-Aksza-mecsetnél estek áldozatul külföldi turisták pár hónapja.

Jézus keresztútját kora este kockázatos végigjárni

Eilathoz képest szembetűnő a készültségi szint Jeruzsálemben. Ameddig a Vörös-tenger partjára többnyire fiatal katonanők - igen, Izraelben a nők szintén teljesítenek sorkatonai szolgálatot két évig - nem ritkán selfiznek a strandokon, addig Jeruzsálemben igazi keménylegények figyelik a város minden rezdülését golyóálló mellényben, két-három fegyverrel felszerelkezve.

Ha az ember bármit kérdez tőlük az izraeli katonáktól, kifogástalan angolsággal válaszolnak udvariasan. Amikor első jeruzsálemi napunkon végig szerettünk volna menni Jézus keresztútján, a Via Dolorosán, az egyik ellenőrző ponton két izraeli járőr azt javasolta: inkább ne tegyük sötétedéskor. Nem azt mondták, hogy nem mehetünk, hanem azt, hogy nem ajánlják. Megfogadtuk tanácsukat és inkább egy nappal később jártuk végig Krisztus szenvedésekkel teli tizennégy stációját.

Betlehembe nem merészkedtünk el

Jézus és Dávid király szülővárosát, a paleszteni fennhatóságú Betlehemet önszántunkból hagytuk ki. A szállásunkon a kezünkbe került az angol nyelvű Jerusalem Post két száma. Az egyik címlapon izraeli katonák palesztin fiatalokkal hadakoztak.

A másik újságban arról tudósítottak, hogy egy szélsőséges zsidó férfit és feleségét (a '80-as években mindketten zsidó terrorszervezet tagjai voltak) agyonlőttek félúton Jeruzsálem és Betlehem között. Ennyi erőszak után inkább a Holt-tengert és vízen lebegést választottuk.

Miért történnek a merényletek?

Több hónapja tart a zsidó államban a palesztin szélsőségesek kezdeményezte hadüzenet nélküli háború. Sokan "harmadik intifádának" nevezik a terrorhullámot, igaz, izraeli politikusok magát a kifejezést is gondosan elkerülik a nyilatkozataikban.

Az erőszak hátterében az áll, hogy a palesztinok vádjai szerint Izrael a korábbiaknál szigorúbb ellenőrzés alá akarja vonni a jeruzsálemi Templomhegyet, ahol fontos muszlim szent helyek (Szikladóm, Al-Aksza-mecset) találhatók.

Az izraeli vezetők ezt cáfolják és tudatos félretájékoztatásról beszélnek. Az erőszakhullámot ide kattintva nézhetik meg képekben!

Jeruzsálem, az élő történelem

Ennyi vér után evezzünk kellemesebb vizekre és nézzük, mit vétek kihagyni a Szentföldön! Minden erőszak ellenére Jeruzsálemről nehéz nem csodálattal beszélni. Az óváros maga az élő történelem.

Egyszerűen döbbenetes érzés, hogy az emberiség történelmének jelentős része ott hever a lábad előtt néhány négyzetkilométeren. A második jeruzsálemi napunkon ennek megfelelően több mint 22 km-t gyalogoltunk. A Sion-kapu közelében léptünk be az óvárosba, majd megnéztük Dávid sírját.

A szemben lévő, szomszédos helyiségekben fogyasztotta el Jézus tanítványaival az utolsó vacsorát. Ezt követően a szomszédos templomba vezetett az utunk (Dormition Abbey), amelyben a katolikusok azt a helyet tisztelik, ahol Mária meghalt. Utóbbi templomot német Benedek-rendi szerzetesek emelték a 20. század elején.

Az Olajfák hegyén

Innen indultunk az Olajfák hegyére. A hegy csúcsára vezető út több keresztény templomon át vezet, miközben a kilátás Jeruzsálem óvárosára – különösen a muszlim Szikladóm aranykupolája ragyog csodálatosan - lenyűgöző.

Kicsit kísérteties, de felemelő érzés volt, amikor az Olajfák hegyének ősi zsidó temetőjében jártunk és megszólalt a müezzin hangja. Ezt a pillanatot Önök is megtekinthetik videón!

Az már sokkal kevésbé felemelő, hogy az Olajfák hegyének túlsó oldalán többször bokáig érő szemétben gázoltunk. Sajnos, az arabok ezen a szent helyen meglehetősen igénytelenül élnek – holott nem tűnnek szegénynek, sőt – és körülbelül annyira érdekli őket a környezetük tisztasága, mint menekülttársaikat a 14-es főúton Vámosszabadi és Győr között pár hónapja…

Kilátás az óvárosra a 46 méter magas toronyból

Miután magunk mögött hagytuk az Olajfák hegyét, az óvárosba a legnagyobb kapun, a damaszkuszin tértünk vissza. Jézus keresztútjának körülbelül kétharmada az arab negyeden át vezet, ennek megfelelően tipikus keleti bazárban haladtunk.

Mielőtt az ember megérkezik a Szent-sír templomba, érdemes betérni az evangélikusok jeruzsálemi központjába, a Megváltó-templomba. Utóbbi 46 méter magas tornyából páratlan kilátás nyílik az Óvárosra. A jegy nem olcsó – fejenként 30 sékel –, de megéri a pénzt.

A Siratófalhoz mindig sietnek a rabbik, hogy mielőbb beszélhessenek az istenükkel

A Szent-sír templom mai helyén teljesedett be Jézus sorsa – halála a kereszten, sírba tétele és végül a feltámadása –, vagyis az egykori Golgota-hegyre emelték a templomot.

Az építkezés a 4. században kezdődött, de csak a 12. század közepén fejeződött be. Látogatásunkkor a keresztút 13. stációját jelképező "kenet kövén" több keleti-ortodox vallású asszony jajveszékelt, sírt hangosan.

A zsidók legszentebb helyénél, a Siratófalnál mindig óriási tömeg ér össze, a hatalmas mészkőtömbök között pedig papírlapokon lógnak a hívők üzenetei, kívánságai isten felé.

A Siratófal környékén mindig rengeteg rabbi jön-megy, nekünk mosolyt csalt az arcunkra, ahogy kicsit furakodva sietnek beszélgetni az istenükkel.

A Holt-tengertől Masszádáig

Végezetül, Izraelben érdemes több napot szánni a természeti tájakra. A Holt-tengerben tényleg úgy feküdhet az ember a vízre, hogy nem merül alá, az ugyanakkor nem igaz – legalábbis mi nem tapasztaltuk –, hogy a sós víz kicsípi a bőrt.

Masszáda régi várrom a Holt-tenger közelében, Jeruzsálem lerombolása után több, mint ezer zsidó felkelő húzta meg magát itt. Világörökségi helyszín, a turisták többsége drótkötélpályán "veszi be" az erődöt. Az egyiptomi határ közelében fekvő Red Canyon szintén remek kirándulóhely a sivatagban.

Eilat igazi üdülőváros, ahol a repülőgépek úgy szállnak le, hogy szinte súrolják a közeli bevásárlóközpont tetejét.

Érdemes itt pihenni 1-2 napot, de a ne feledjék: a kitörölhetetlen emlékek Jeruzsálemben várják a Szentföldre utazókat!

1. Ha Tel-Avivba vesznek repülőjegyet, 8-10 nap alatt bebarangolhatják Izraelt és elérnek a Vörös-tenger partjára, Eilatba. Sok kalandban lesz részük, de érdemes! 

2. A terrorveszély miatt meglepően olcsón meg lehet szállni Jeruzsálemben. Mi az óvárostól pár száz méterre találtunk hotelt, két éjszakáért 106 dollárt (31 ezer forint) fizettünk. A szállásfoglalást nem kell elkapkodni, a legtöbb szállást kínáló internetes oldalon egy nappal a bejelentkezés előtt jobbnál jobb akciót ki lehet fogni. Igaz, az országba lépéskor az izraeli határőrök kérhetik a kinti tartózkodás teljes időtartamára az igazolást a szállásfoglalásról.

3. Izraelben a legjobb közlekedési eszközök a buszok. Viszonylag olcsók, erősen ajánlott ugyanakkor előre foglalni jegyet a nagyobb buszpályaudvarokon. Ha ugyanis nincs előre megváltott jegy, akkor a sofőrök bármikor képesek ott hagyni az embert a megállóban. Mi erről bővebben tudnánk mesélni, "csak" kétszer maradtunk hoppon a Holt-tengernél…

4. A zsidók nemzeti süteményét, a fánkot nem szabad kihagyni! Szilvalekvárostól kezdve karamellásig, sok-sok ízben kínálják, több mint finom. Négy darab fánk 12-15 sékelbe kerül. Az utóbbi években óriási felhajtás övezte a bagelt világszerte. A lengyel péksütemény felkapott étel Izraelben, ránk azonban nem volt nagy hatással.

5. A frissen facsart gránátalmaléről csak szuperlatívuszokban tudunk beszélni. Elsősorban arab árusok facsarják jellegzetes kézi nyomójukkal, két decis pohárért általában 10-12 sékelt kérnek.