A robotpincérnek nem jár borravaló a győri étteremben

Sokan biztosra veszik, hogy szintet lépett a munkaerőhiány mérséklése, így az, hogy a nevezett győri étteremben már robotpincér szolgál fel, a jövőt vetíti elő. De tényleg így van?

 Van tehát, aki szimplán reklámfogásnak tekinti, hogy robottal színesítik a kínálatot az adott étteremben, más viszont biztosra veszi, hogy a munkaerőhiány orvoslása lépett egy új szintet, s a humán munkaerő helyett dolgozik robot.

 A mellkasába épített vezérlőpulton állítják be, hová vigye az ételt Emy. Fotók: H. Baranyai Edina

A szakma el tudja képzelni

Az igazság – mint megtudtuk – jelenleg még a reklámérték felé hajlik, de a helyi gasztronómiai szakma könnyen el tudja képzelni, hogy a robotok – ha tényleg beválnak – a jövőt jelentik. Emy pedig ennek az előhírnöke. 

„Ha gyorsak és pontosak lesznek, ráadásul járulékot sem kell utánuk fizetni, akkor el tudom képzelni, hogy egyes éttermek idővel bevetik" – ez az általános vélemény, de az is tény, hogy sokan most még idegenkednek ettől a megoldástól, s ebben a pillanatban azt mondják: „Nálunk ilyen nem lesz." Mert: „Az igazi felszolgálók karaktere nem pótolható. Persze: vannak vendégek, akiknek csak a gyorsaság számít, s azt egy robot tudja. De ha hidegebb vizet szeretne kérni, mit csinál? Egy jó pincér, ha ismeri a visszatérő vendégét, eleve olyat hoz, de egy robotnak mondhatja aztán a vendég, hogy »Hát nem emlékszik rám?« Nem fog." 

Emy egyesek szerint a jövő előhírnöke. Sokan azonban ódzkodnak a robotizációtól.

A szakmában ilyen és ehhez hasonló érvek miatt sokkal inkább el tudják képzelni, hogy az a tendencia folytatódik, ami Nyugaton már évekkel ezelőtt (nagyjából egy évtizede) elkezdődött, vagyis szakképzett pincérek helyett egyetemisták lesznek a felszolgálók. Mert az asztalok mellett akár jobban is kereshetnek, mint a végzett szakmájukban, vagy megkeresik vele a tanulmányaik idejére szükséges pénzt.

A fizetés a kulcs

 Ezzel el is értünk a lényegi kérdéshez, mert a munkaerőhiány mérséklésének a kulcsa itt is, ahogy a többi szakmában, a megfelelő fizetés. A vendéglátásban a képzett felszolgálóknál a legnagyobb a hiány – ez a foglalkozás a szektor „ápolónője"; szól a képletes hasonlat. 

„Ha ugyanezekben az állásokban Ausztriában meg lehet keresni az 1500–2000 eurót (480–640 ezer forintot), akkor a munkaerő megtartásához elengedhetetlen a béremelés." Ezt már évek óta mondják, mint ahogy azt is, hogy nem elég a béremelés. S a problémaeredőjét is jól látják (már) az érintettek: „Négy-öt éve tízből kilenc étteremvezető még gondolkodás nélkül elbocsátott egy-egy felszolgálót, másnap ugyanis jött helyettükkettő másik. Most egy álláshirdetés kidobott pénz, azon keresztül teljesen esélytelen embert találni. Egyetlen út marad: a béreken kívül olyan juttatásokat találni, olyan légkört teremteni, ami a gyakorlatra érkező 

fiatalokat nálunk tartja, a régieket pedig megőrzi." 

Jó, de melyek ezek? – vetődik fel a jogos kérdés. Például az, jön a válasz, hogy biztosítunk szabadnapokat, mert hiába a jó fizetés, ha az illető elveszíti a családját azért, mert éjjel-nappal, hétköznap és hétvégén is dolgoznia kell.

Csenge és Csanád várja a desszertet – s jön is Emytől. Nem kell félni tőle, de az igazi felszolgálók tarthatnak a robotoktól? Fotó: H. Baranyai Edina

Csak a felük elégedett 

 A jó fizetésről sokszor persze mást gondolnak a munkaadók és a munkavállalók, a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus-Vendéglátás Intézetében végeztek felmérést ebben akérdésben, s kiderült, a megkérdezetteknek körülbelül fele elégedett csak a bérezésével. Az elérhető legmagasabb kezdő fizetés bruttó 200–230 ezer forint körül van a turizmus, vendéglátás ágazatban. Ehhez persze még jönnek bejelentett (vagy be nem jelentett) pótlékok.

Ez tehát a jelen egy most még kuriózumnak számító Emy robotpincérrel, amelynek az ára – úgy tudjuk – 10 ezer dollár, vagyis mintegy hárommillió forint volt. Nem megfizethetetlen, s nem is olyan – mondja egy szakmabeli –, mint a mostani „Y generáció", amely két-három évnél tovább nem marad egy munkahelyen. Könnyebben költözik új helyre is akár egy jobb fizetésért. Emy viszont csak arra megy, amerre programozzák, s nem reklamál, ha a tálcájára túl sok tányért tett az őt programozó szakács.

Beszél-e a robot? Igen, angolul. Honnan tudja, hova kell vinnie az ételt? A mellkasába épített vezérlőpulton állítják be. Ha eléje tesznek hirtelen egy széket, abban elbotlik? Nem, érzékeli az asztalokat, a székeket. Hogyan megy vissza? A kezén van egy érzékelő, s kéri is – szintén angolul – a vendégektől, hogy azt érintsék meg. Amikor ez megtörtént, visszamegy az eredeti helyére, a szakácspulthoz. Tényleg folyamatosan mosolyog? Igen, tényleg. Hol van ez a robot? A győri Interspar kínai éttermében.