Győr és környéke

2019.06.12. 17:44

A megtestesült Big Data: Bonis Bona díjjal ismerték el Barla Ferencet, a győri egyetem oktatóját

A ,,Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért" díjat vehette át a napokban Barla Ferenc, a Széchenyi István Egyetem fizikusa, aki nem ért egyet azzal, hogy az emberi agyat nem szabad leterhelni. Maga is hatezerkétszáz kötetes magánkönyvtárából töltekezik, bonyolult műveleteket számol ki fejben, Talentum Műhelyt vezet, és Templeton Mentorként karol fel fiatal tehetségeket. Első diplomáját Győrben szerezte, és kórházi sugárfizikusként töltött évek után került vissza Alma Materébe.

Széchenyi-egyetem

Barla Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszékének fizikusa, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola PhD hallgatója a győri Talentum Műhelyben négy éve tart tehetséggondozó foglalkozásokat általános- és középiskolásoknak, egyetemistáknak a győri campuson. Tíz-tíz előadásból áll egy-egy félév. Sorra vették eddig az emberiség technikai találmányait, a négy ipari forradalmat, különös tekintettel az ipar 4.0-ra. Külön sorozatot kapott az ember a földön kívül tematika. Górcső alá kerültek a természettudományok, Einstein munkássága, relativitás elmélete, hatása a fizikára.


A Bonis Bona díjas oktató egyénileg is foglalkozik tehetséges diákokkal, a tizennégy éves Újvári Áronnal például, akit négy éve a győri tehetséggondozó ajánlott a figyelmébe. Áron még olvasni sem tudott, amikor már a tér-idő görbületről szóló ábrákat nézegette, általános iskolásként pedig a kvantummechanika, a kvarkok világa felé fordult. Barla Ferenc lehetővé tette számára, hogy a „bevezetés a nukleáris technikába" című tantárgyának előadásaira bejárhasson az egyetemre, majd a „sugárvédelem" című tantárgyat is végigjárta. Másik tehetséges középiskolás diákjával, Csima Viktorral pedig tavaly elnyerték Novofer Alapítvány ösztöndíját. Az egyik téli szünetre feladta Viktornak például az egyetem 28 példát tartalmazó komplex számos feladatsorát, amit egy ültő helyében megoldott, még nyolcadikosként. Az Öveges József Fizikaverseny negyedszázados történetében pedig a legnagyobb pontszámkülönbséggel lett országos abszolút első. Barla Ferenc Templeton Mentorként is segít Viktornak.

A Barla Ferenc által felkarolt kimagaslóan tehetséges diákok története bejárta a magyar sajtót. Fotó: Májer Csaba József

„Prof. Dr. Kuczmann Miklós dékán támogatását élvezve fontosnak tartom, hogy már középiskolás, akár általános iskolás korban bevonjunk a legtehetségesebb diákokat a campusra, és tegyük lehetővé számukra, hogy belehallgathassanak egy-egy tantárgyba, és akár a zárthelyi megírásával is teszteljék a tudásukat" – vallja Barla Ferenc, aki a győri egyetem öregdiákjaként 2013 februárjában tért vissza az Alma Mater kötelékébe.


„Azt megelőzően tizennyolc évig a megyei kórházban dolgoztam sugárfizikusként az onkoradiológián. A betegek egyénre szabott sugárkezelését terveztem meg az orvosi utasítások alapján. A feladat az volt, hogy a célterület megkapja a szükséges sugárdózist úgy, hogy közben az egészséges, környező szervek a lehető legkevésbé sérüljenek. Amikor régi vágyamként oktatóként az egyetemre jöhettem, szakmai felkészültségemet elismerve megkaptam a sugárvédelem tárgyat és a nukleáris technikát is" – emlékezik a kezdetekre Barla Ferenc.


„Azért is szívem csücske a Széchenyi István Egyetem, mert az első diplomámat itt szereztem villamos üzemmérnökként. Utána a BME-n kaptam műszaki tanári diplomát, majd az ELTÉ-n nappalin elvégeztem a fizikatanárit, és, hogy ez ne legyen elég, később a Semmelweis Egyetemen megszereztem a klinikai sugárfizikusi képzését, ami fizikusi képesítést adott. Egy éve pedig a Széchenyi-egyetem Wittmann Antal doktori iskolájának nappali tagozatos PhD-hallgatója is vagyok" – mondja a Bonis Bona díjas oktató.


Amikor azt kérdezzük tőle, mitől is lesz jó egy tehetséggondozó tanár, elsőként a ráhangolódás képességét említi a rá bízott diák egyéni fejlődésmenetére. Az a vesszőparipája, hogy az ember azzal tud gondolkodni, ami benne van a fejében. Akinek semmi nincs a fejében, az a végletekig befolyásolható. Viszont, ha minél több információ van a fejünkben, annál hatékonyabban tudunk gondolkodni. Ez nem azt jelenti persze, hogy be kellene magolnunk például a telefonkönyvet. A telefonszámok nem fejlesztik a gondolkodást, Pascal törvénye annál inkább. Barla Ferenc ezért nem ért egyet azzal, hogy az ember agyát nem szabad leterhelni. Szerinte minél több adatot, verset, képletet, évszámot be kell fogadnunk, ugyanúgy, ahogy Bach és Newton születési évét is. Hogy térben és időben össze tudjunk rakni magunkban konkrét képeket. Nem csoda, hogy Barla Ferenc fejszámolóként is híres lett a győri egyetemen, és így is kivívta hallgatósága tiszteletét. Akár a megtestesült „Big Datának" is hívhatnánk.


Azért is például, mert hatezerkétszáz kötetes könyvtára van otthonában. Középiskolás kora óta gyűjti a könyveket. A természettudományos témák mellett akad természetesen szépirodalom és művészettörténet is. Közülük Madáchtól Az ember tragédiája van a fő helyen, de nagy becsben tartja Thomas Mannt, Adyt, Kosztolányit és Gárdonyit is. Simonyi Károlyra utalva pedig azt vallja, hogy a személyiség kibontakoztatása az emberiség áltat teremtett kultúrértékek átfogó szemléletét igényli.


A Magyar Tudományos Művek Tárában Barla Ferenc neve botanikával foglalkozó cikkek mellett is feltűnik. Annak is köszönheti mindezt, hogy az Apáczai-karon bevették a botanika kutatócsoportba, miután még a kórházi időkben sugaras kísérletekbe kezdett. Növényi magvakat, csírákat sugarazott be, elültette őket, és vizsgálta a növekedésüket. Doktori dolgozatában a morfológiain kívül már a kromoszómális elváltozáskat is vizsgálni fogja az ionizáló sugárzás hatására. Megállapította, hogy negyven-ötven gray-t kapott magokból kifejlődő növények szárai jelentősen magasabbra nőnek, mint a 0 gray-t kapottak. Az 500 gray-t kapott magok négy-öt napig ugyan fejlődnek, de azután kivétel nélkül elpusztul mind. A magokat és a csírákat is besugarazta, a következő évben pedig már a


korábban besugarazott magból fejlődött növények magjait is vizsgálta. Villamosmérnök hallgatója az idei OTDK biológiai szekciójában azt mutatta be, milyen hatása van a rádiófrekvenciás sugárzásnak a növényekre, jelenleg pedig hasonló módon a WiFi hatását vizsgálják.


„Nagyon jól érzem magam a Széchenyi-egyetemen. Mindig is tanítani szerettem volna. Nagyon tetszik az egyetem szabad szelleme, hogy jut idő a kutatásra, a tehetséggondozásra. Magamfajta fizikusnak ennél ideálisabb jövőképe nem is lehet" – mondja Barla Ferenc, aki a napokban vette át az Emberi Erőforrások Minisztériumának tehetséggondozást elismerő díját.

A Bonis Bona díj


A „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért" díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok elismerésére. A díj elnevezése a Bonis bona discere, vagyis „Jótól jót tanulni" latin közmondásból származik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!