A jó tanító "tízparancsolata" Apáczai Csere János alapján

A neveléstudomány, gyógypedagógia, a szociológia és szociális tanulmányok, a nyelvtudomány és kommunikáció, a természettudomány, a bölcsészettudomány, az andragógia, valamint a közművelődés, illetve a humánerőforrás-fejlesztés és tanácsadás területét ölelték át az elhangzott előadások. A Kárpát-medencei oktatási és kutatási együttműködések, intézményi hálózatok, társadalmi és humánerőforrás-jellemzők és folyamatok vizsgálata különleges fókuszt kapott. Megemlékeztek az idén 240 éves győri tanítóképzés történetéről és sikereiről is. 1778. július 1-jén nyílt meg ugyanis a Ratio Educationis rendelkezései alapján Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama.

A XXI. század elejére egy dinamikusan fejlődő, a pedagógusképzési területen túl mind a társadalom, mind pedig a bölcsészettudományi diszciplínák felé nyitó alap- és mesterképzési kínálat jelent meg az Apáczai-karon, amelynek szellemi hatósugara az egész Kárpár-medencére kiterjedt. A szociális területen, valamint a magyar és angol nyelven is működő nemzetközi tanulmányok szakunkon túl szeretném kiemelni, hogy az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakot tíz éve sikeresen működtetjük. Ennek eredményeként több mint ötszáz itt képzett pályaorientációs és HR-szakember szolgálja a régió humánerőforrás fejlesztését"

– hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Pongrácz Attila dékán.

„Hisszük, hogy pedagógusképzés, társadalom- és bölcsészettudomány nélkül nem létezhet modern egyetem, és eredményes emberi erőforrás fejlesztés sem. Mi itt a karon elkötelezett oktatói, munkatársi és külső óraadói csapatunkkal e tudományterületek oktatásával és kutatásával járulunk hozzá az egyetemünkön tanuló, és a nálunk alap- vagy mesterszakon, szakirányú továbbképzésen diplomát szerző hallgatóink szakmai és emberi fejlődéséhez, sikereihez" – mondta a dékán.

Dr. Kéri Katalin egyetemi tanár tíz pontba foglalta a jó tanító ismérveit Apáczai Csere János alapján. Fotó: Májer Csaba József

Prof. Dr. Komlósi László rektori megbízott szerint a neveléstudomány egyik legfontosabb, Apáczai Csere János szellemében megfogalmazható alaptétele, hogy az anyanyelven történő tanulás biztosíthatja a legsikeresebben a tanulók fejlődését, a magasabb szintű, kulturált gondolkodáshoz szükséges fogalmi rendszerek elsajátítását. Ez az alapelv nem mond ellent ugyanakkor a többnyelvűség kialakíthatóságának.

Prof. Dr. Kéri Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és Neveléstudományi Doktori Iskolájának vezetője Apáczai Csere Jánosról tartott előadást. A XVII. századi, nagy hatású erdélyi tudós, a valaha élt legnagyobb magyar tanító pedagógiájának üzenetét összefoglalva a folyamatos, állhatatos, egész életen át való tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet. Arra, hogy mindenkinek biztosítani kell az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét. A diákokra figyelő, az ő érdeklődésükből, előismereteikből kiinduló tanulási módszerekre, vagyis arra, hogy az iskolában a tanítvány legyen a középpontban, ne a tanár. Hogy a legfőbb cél a tanulás megszerettetése legyen. Az érdekes tanítási módra, a kérdezésen, beszélgetésen, vitán alapuló ismeretszerzésre. Az enciklopédikus tudásra, az egymással összefüggésbe állított tantárgyakra. A tanítók, iskolák támogatására, autonómiájának előmozdítására. A tanítók folyamatos képzésére, önművelésére, mindenre elegendő idő biztosítására. Mindarra, ami ma is ugyanolyan időszerű az előadó szerint a nagyvilágban, mint csaknem négyszáz évvel ezelőtt.

1. „A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik, hogy tanításához illendő életet éljen s tanítványainak jó s dicséretes példát adjon."

2. „Hogy elég tudós légyen."

3. Hogy „jó lelkiismerettel s isteni félelemmel, amit tud, azt másokkal közölje."

4. „Tanítványit, mint atyjok, úgy szeresse."

5. „Tanítsa őköt világosan, röviden és teljességesen (tökéletesen)."

6. „Őköt Isten előtt való könyörgésben megemlítse".

7. „Ne légyen ajándékokon kapdosó."

8. „Tanítványainak erkölcsöket és nyelveket igyekezze leginkább újítani."

9. „Egyedül csak arra igyekezzék minden dolgában, hogy tanítványaival önmagát szerettesse."

10. „Magát a külöm-külömbféle elmékhez jól alkalmaztassa." (Magyar Encyclopaedia)

Apáczai Csere János szerint a tanulási folyamatban az a legfontosabb, hogy megtanuljon tanulni a diák. Jövőre lesz 360 éve, hogy a tudós nincs már közöttünk, de ez a gondolat még mindig nem valósult meg"

– mondta Kéri Katalin, hozzátéve, hogy az általa jónak vélt tanítási módszerek ma is ugyanúgy érvényesek. Ahhoz kell hozzásegíteni a diákokat, hogy megértsék, amit tanulnak. A borzalmas és értelmetlen magolás, a túlméretezett tananyag helyett gondolkodásukat, az ítélőképességüket kell fejleszteni. És „őköt gyakran egymást közt a hallott dolgokból disputáltatni".

Pongrácz Attila dékán nyitotta meg Borbély Károly, Balogh István és Szunyogh László, a kar művésztanárainak hagyományos kiállítását. Fotó: Májer Csaba József

Vass Vilmos habilitált egyetemi docens (Budapesti Metropolitan Egyetem, Selye János Egyetem) „A magyar nyelvű pedagógusképzés jelene és perspektívái a Kárpát-medencében" címmel tartott előadást. A plenáris ülést követően megnyitották a kar három művésztanára, Borbély Károly, Balogh István és Szunyogh László alkotásaiból rendezett kiállítást. Az Apáczai-napok rendezvénysorozata a „Magyar nyelvű pedagógusok és pedagógusképzés a Kárpát-medencében" című szimpóziummal és a szekcióülések több mint száz előadásával folytatódott.