A díszsírkert híres halottai - Jedlik Ányostól Kulcsár Anitáig nyugszanak neves győriek a köztemetőben

A díszsírkertet két temetői út köti össze, a bal és jobb oldali sétányt méltóságteljes fák őrzik. Olyan lokálpatrióták találtak itt végső nyugalomra, akik közösségi emberként sokat tettek a városért. Írásunkban megidézzük néhányuk életművét.

Kórházalapító

Petz Lajos sírja előtt álltunk meg elsőként. Kezdeményezésére nyitották Győr modern egészségügyi intézményét, nyolcvanágyas kórház 1895-ben. A létesítményt ma Zrínyi utcai kórházként ismerjük. Petz Lajosról sokat mond a következő ügy. Az első világháború előtt repülőgépversenyt rendeztek a Monarchiában. A kórházigazgató a győri leszállópályára felajánlotta kocsiját, hogy baj esetén a pilóták gyorsan kapjanak segítséget a kórházban.

Fia, Petz Aladár a megyei kórház névadója, a híres sebész pár sírral arrébb fekszik szülei nyughelyétől. Ő is éveken át volt a győri kórház igazgatója, világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója. Találmánya a gyomorcsonkolással járó veszélyeket csökkentette, a német orvosi szaknyelvben nevéből képzett igével jelölik a varróműszerével végzett operálást ("durchpetzen").

A fröccs atyja

Ebben a sorban nyugszik a világ legjobb kézilabdázójának választott, tragikus körülmények között elhunyt Kulcsár Anita. A fájóan fiatalon, balesetben életét vesztett klasszist 2005-ben temettek. Itt kísérték utolsó útjára a város rendszerváltás utáni első polgármesterét, Kolozsváry Ernőt. A Kazinczy-gimnázium műgyűjtő tanára nehéz időszakban vezette a várost, az ő polgármestersége alatt kezdődött a Széchenyi egyetemmé válása.

A díszsírkert másik oldalán található Jedlik Ányos sírja. A természettudós feltaláló öt év híján végigélte a 19. századot. A nevéhez fűződik többek közt az elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve és a szódavízgyártás. S persze a fröccs.

A legeredményesebb győri városvezető

A sírkertben helyezték végső nyugalomra Zechmeister Károlyt, Wennes Jenőt, Szauter Ferencet és Farkas Mátyást. "Mind a négy győri polgármester korszakos egyéniség volt. Zechmeister Károly talán minden idők legeredményesebb győri városvezetője. A gabonacsőd idején úgy tűnt, hogy a város elveszíti szerepét a másodrangú magyar városok között is. Zechmeister lehetőséget látott az iparosodásban, az erős hazai városok közé emelte Győrt.

Szolgálati ideje alatt kezdte működését az olaj-, a Rába- és a gyufagyár. Amit látunk a folyók városában, annak ő tette le az alapjait. Ekkor épült a vasútállomás, a polgármesteri hivatal, a Frigyes laktanya, a Zrínyi úti kórház" - mondta Nagy Róbert. Zechmeister nem félt kényes döntéseket hozni: 1888-ban díszpolgári címmel tüntették ki Kossuth Lajost.

Életben tartották a Rábát

Wennes Jenő folytathatta a Zechmeister-féle építő munkát, Farkas Mátyásnak és Szauter Ferencnek más szerepet szánt a sors. Ők az első világégés, a trianoni trauma után, a gazdasági világválság idején küzdöttek Győrért. A feladatukat megoldották, városi megrendelésekkel életben tartották a Rába-gyárat. A rábás dolgozók építették a mai Petőfi-hidat, Győr tucatnyi tűzoltó autót vásárolt a munka nélkül vergődő gyártól. Wennes Jenő, Farkas Mátyás és Szauter Ferenc munkásságáról nézzék meg videónkat.

Haláluk után a város díszpolgárait helyezhetik a győri díszsírkertbe, amennyiben így rendelkeznek és családjuk is támogatja a végakaratot – közölte Lipovits Szilárd, Győr jegyzője.

Az utolsó győri díszpolgár, akit díszsírba temettek, Dr. Szanyó Ferenc reumatológiai főorvos volt. Ő a Szabadi úti köztemetőben nyugszik. Előtte 2013-ban Barsi Ernő néprajzkutatót, 2009-ben Balla Ica színművésznőt temették díszsírhelyre Győrben.