Saját szerzeményével ért el 3. helyezést egy győri furulyaművész fiatal Tel-Avivban

2006-ban, a Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdtem meg zenei tanulmányaimat. Az alapötletem az volt, hogy szaxofonozni szeretnék, de ehhez akkor még kicsi voltam, így a furulyára esett a választás. Az első évektől kezdve furulyatanárom, Vargáné Bella Tünde különböző fesztiválokra, versenyekre készített fel. Ezek nagyon motiválóak voltak, megszerettem a hangszert, így ez maradt az elsődleges hangszerem, majd mellé a klarinétot választottam másodlagosként. Két év elteltével a klarinétot felváltotta a szaxofon, amit szintén két éven át tanultam a zeneiskolában. Akkor már egyértelmű volt, hogy a furulya marad a fő irány

- mesél a kezdetekről Kovács Bálint, aki a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumban folytatta tanulmányait. A középiskola harmadik évében kristályosodott ki, hogy külföldön szeretne továbbtanulni, éppen ezért felvételizett Bécsbe, egy egyéves felkészítő képzésre.

Saját zenemű bemutatója Eisenstadtban. Forrás: Facebook/Visfontis

"Negyedikesként magántanuló voltam, hogy össze tudjam hangolni az iskolai kötelességeket a jövőbeni terveimmel. Mellette pedig dolgoztam, hogy finanszírozni tudjam a Bécsbe való kijárást.

Kevés tanórát mulasztottam, de a magántanulói lét megadta azt a szabadságot, hogy bármikor elmehettem, ha kellett. A szüleim támogattak, amennyire csak tudtak".

Kovács Bálint sikeresen felvételizett a hatéves, bécsi, művészeti képzésre, ahol már az első évében azt a visszajelzést, illetve biztatást kapta egy tanárától, hogy érdemes lenne átjelentkeznie Salzburgba, ahová érkezett egy holland furulyaművész tanár, akitől rengeteget tanulhatna.

Kovács Bálint és Walter van Hauwe, a modern furulyázás egyik vezéralakja. Forrás: Facebook/Recorder at Moz - Salzburg

Szakmai beállítottsága miatt átjelentkezett Mozart szülővárosának híres zenei egyetemére, ahol sikeresen akkreditálta az előadó-művészetből szerzett egy évét.

Nemcsak az jelentett kihívást, hogy még egy szakot, a zenepedagógiát is elkezdtem, hanem a nyelv is. Világéletemben angolos voltam, így iparkodnom kellett, hogy a németet is olyan szintre fejlesszem, amivel képes vagyok jól boldogulni, mind az egyetemen, mind az életben

- fejti ki a tehetséges fiatal, akit a zene mellett a környezetvédelem is foglalkoztat, és arra törekszik, hogy megtalálja annak egy formáját, hogy hogyan tud a zenével környezetünkön segíteni.

Emellett hobbija is szorosan kapcsolódik a zenéhez: szabadidejében csellózik, és tervezi, hogy barokk fagottozni is elkezd. Mindez azt mutatja, hogy a Virtuózokban feltűnt győri fiú ezernyi oldalát fogja még felfedni közönsége előtt.

"Mindig is nagyon érdekesnek találtam a zeneszerzést. Szombathelyen emelt szolfézsos csoportba jártam, itt vezettek be ennek rejtelmeibe. Volt egy kis kamaraformációnk néhány iskolatársammal, ekkor jött az ötlet, hogy írok egy zeneművet.

Nagyjából autodidakta módon fejlesztettem tovább ezt a vonalat, a darabjaimat is többször átdolgoztam. Egy Szombathelyen elkezdett concerto adta az alapját annak a műnek, amit Tel-Avivban, a döntőben játszottam. Természetesen időközben sokat alakítottam, javítottam a darabon".

A versenykiírással a neten találkozott Kovács Bálint, akinek első feladata az volt, hogy beküldjön egy felvételt nevezés gyanánt. S mi mást küldhetett volna be, mint egy, a '17-es Virtuózok során készült videót?

A felvétel alapján továbbjutott a középdöntőbe, ahol igyekezett hangszerének minél több arcát megmutatni. Ez szintén sikeres volt, hiszen bekerült a döntőbe, ahol saját, szombathelyi szálakra visszafejthető darabjával hagyott nyomot a zsűriben. Így érkezünk el a harmadik helyezés megszerzéséig.

"Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ezzel a darabbal érdemeltem ki a harmadik helyet. Hatalmas élmény volt az is, hogy találkozhattam olyan furulyaművészekkel, akiknek korábban játszottam műveit. Összességében úgy érzem, át tudtam adni, amit akartam, és megszereztem azt a tapasztalatot, amiért indultam".

Izraelben szerzett felejthetetlen élményei után magáról a hangszerről mesélt Kovács Bálint. "A barokk kor után az emberek elfelejtették a furulyát. Egy relatíve halk hangszerként nem vette fel a versenyt a legtöbb fúvós hangszer hangerejével, ezért nem emelik be a szimfonikus zenekarba sem, azonban a 20. századtól a furulya valóságos újra-felfedezésen ment keresztül.

Azóta elképesztő robbanás indult be a hangszer irodalmát tekintve, valamint számos, korábban ismeretlen játéktechnika is elterjedt. A múlt századtól számítva több, mint kétszer annyi darab született, mint a korábbi évszázadokban összesen".

Forrás: Facebook/Recorder at Moz - Salzburg

Végül, de nem utolsósorban jövőbeni terveiről kérdeztük a Salzburgban élő egyetemistát, aki ezúton is köszöni a Vis Fontis Egyesület támogatását, akik ösztöndíjjal segítik céljai elérésében. "A jövőben szeretnék koncerteken játszani, nagyon szeretnék egy historikus együttesben furulyásként közreműködni, de nyitott vagyok a legmodernebb irányzatok felé is.

A nemzetközi színtéren való koncertaktivitás mellett szeretnék zenepedagógiával is foglalkozni, különösen érdekelne Magyarországon a blockflöte hangszer egyetemi szinten való tanításának kiterjesztése".