2018.09.27. 17:10
Győr-Moson-Sopron megye: 16 faluban nincs munkanélküliség
Közel háromezer ember keres állást a megyében, az itt élő 15-64 évesek nem egész egy százaléka. Ez a szám Győr-Moson-Sopron megye munkakedvéről tanúskodik, hiszen más megyékben 2-8 százalék közötti ez az adat.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján több különböző statisztika között böngészhetünk. A nyilvántartott álláskeresők számát – tartózkodási helyük szerint, településenként – havi bontásban szokták közzé tenni.
Az augusztus 20-ai állapot szerint 2923 Győr-Moson-Sopron megyében élő ember keres állást, közülük 475 fő több mint egy éve szerepel a nyilvántartottak között. A munkavállalási korúak (15-64 évesek) száma a megyében 307 303.
Az adatokból kiderül, hogy a megyében élő munkavállalási korúak csupán 0,95 százaléka keres állást, ez a mutató más megyékben 2,27 és 8,13 között van. Sőt, Budapest esetében is 1,39 ez a szám.
Érdekesség, hogy olyan települések is vannak, ahol ez a mutató egyenlő a nullával, tehát elméletileg ezeken a helyeken nincs munkanélküliség.
A megyében jelenleg 16 ilyen település van, kettő polgármesterét meg is kérdeztük a témában.
Kisebb részben helyben dolgoznak az itt élők, például vállalkozóknál, akiknek családi gazdaságuk van. Az emberek nagyobb része pedig ingázik: Győrbe, Tétre és Csornára. A közmunka-programban jelenleg hat ember dolgozik, főként mezőgazdasági feladatokat látnak el
– kezdi Németh Szabolcs, Rábaszentmiklós polgármestere.
„Vegyes, hogy az ingázók mivel foglalkoznak, de főleg fizikai munkát végeznek. Mindig is a nullához állt közelebb ez a szám, mint az öthöz vagy a tízhez, és a közmunka-programról is pozitívak a visszajelzések" – teszi hozzá.
A településen a fiataloknak is igyekeznek jövőképet adni, és az ügyben is tesznek lépéseket, hogy ösztönözzék őket a helyben maradásra. „Fontos motiválni a fiatalokat, hiszen több kistelepülés is elöregedőben van".
Csaplár Zoltán Imre, Mecsér polgármestere, a következőket nyilatkozta a Kisalföldnek.
A helybéliek folyamatosan bekapcsolódnak a versenyszférába. Ha valakinek van szakmája és »kedve« a munkához, akkor nagy valószínűséggel el is tud helyezkedni. Itt gyakori, hogy az emberek a mezőgazdaságban dolgoznak, de van két kisebb faipari cég is, ahol szintén tevékenykednek helyiek.
A településen élők karrierje során az sem ritka, hogy átképzik magukat, a polgármester szerint ehhez kockázatvállalás és bátorság kell, de sokan szoktak sikerrel járni. Az ingázók általában Mosonmagyaróvárra, Győrbe, vagy Lébénybe járnak dolgozni.
„Nyáron két diákmunkásunk is volt. Lett volna több is, de 16 éves kor alatt még nem dolgozhatnak. A tanulóknak ez valahol felkészítés az életre, szélesebb látókört szereznek, lesz összehasonlítási alapjuk".
Csaplár Zoltán Imre végül arról is beszélt, hogy a kistelepüléseknek több szempontból is vannak előnyei, például ha egy összetartó, egymásra odafigyelő közösségben élünk, akkor baj esetén (ha elbocsátanak egy munkahelyről, vagy ingadozik a biztos megélhetés) felkarolnak, utat mutatnak.
