Az 50 milliárdhoz közelít az adóbevétel Győr-Moson-Sopron megyében

 A 183 Győr-Moson-Sopron megyei települési önkormányzat 44 milliárd 931 millió forint helyiadó-bevételre tett szert 2017-ben – derül ki abból az adatsorból, amelyet a Pénzügyminisztérium állított össze a Kisalföld kérésére. Az összegben szerepel az iparűzési, az idegenforgalmi, az építmény-, a telek-, a települési adó, valamint a magánszemélyek kommunális adója is. Nincs ugyanakkor olyan önkormányzat, amely valamennyi lehetséges adónemet kivetné. 

Az összeg 4 százalékkal, csaknem 1,9 milliárd forinttal magasabb, mint a 2016-os volt. A növekmény tehát számottevő, de elmarad a korábbi évek bővülési ütemétől: a tavaly- előtti summa 7, a 2015-ös 12 százalékkal múlta felül az egy esztendővel korábbit.

Több helyen a gépjárműadó a fő

A Kisalföld másfél évtizede közli évről évre az önkormányzatok helyiadó-bevételeinek listáját, ugyanakkor az idei az első alkalom, amikor a cikkünk mellett található lajstromba a gépjárműadó-adatokat is belevettük. Ez az adónem hivatalosan nem helyi, hanem átengedett központi adónak minősül, amelynek 40 százaléka gyarapítja a települések kasszáját, 60 százaléka pedig az állami költségvetésbe kerül. Ezt figyelembe véve reálisabb kép kapható az egyes falvak, városok gazdasági erejéről, főleg, miután néhány község – Tényőtől Tápszentmiklóson át Markotabödögéig – inkább nem vet ki iparűzési adót, csak hogy minél több fuvarozási vállalkozás székhelyét csábítsa magához, s így magasabb gépjárműadó-bevételre, összességében pedig mégiscsak több adóforintra tegyen szert. Ha a helyi adókat és a gépjárműadót egyben nézzük, akkor a 183 önkormányzathoz 46 milliárd 679 millió forint folyt be.

 A tetőtéri ablakokat gyártó Velux Magyarország Kft. két Fertőhöz közeli település adóbevételét is gyarapítja. Felvételünk a szerelősoron készült.

Győr ismét rekordot döntött tavaly

Ahogy tavaly, úgy ezúttal is jelentősen árnyalja a képet, hogy Győr az elmúlt évben ismét rekordot döntött, s egymaga 1,3 milliárd forinttal növelte helyiadó-bevételeit, azaz a bővülés mintegy kétharmada a megyeszékhelyhez köthető. Mindez annak ellenérekövetkezett be, hogy a városban az iparűzési adó kulcsa 2014. január 1-jén a maximális 2-ről 1,8 százalékra csökkent. Idén év eleje óta a mérték már csak 1,6 százalék –kérdés, ez milyen hatással lesz a végösszegre a mostani és a következő esztendőkben.

A tavalyi számok alapján mindenesetre Győr a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatok összes adóbevéte-

lének 58, gépjárműadó nélkül számított helyiadó-bevételé– nek 59,1 százalékát tudhatta magáénak. Az utóbbi arány a korábbi évekből is ismert és folyamatosan emelkedik: 2005- ben még csak a torta 49, 2013-ban már 54, 2016-ban pedig már 58,7 százaléka volt a Rába-parti városé. Teljesen egyértelmű, hogy a rendkívül magas számokban döntő szerepe van a járműiparnak, azon belül pedig a több mint 12 ezer embert foglalkoztató Audi Hungaria Zrt.-nek és beszállítói körének.

Egyébként is igaz, hogy Győr-Moson-Sopronban a városok képviselik a legnagyobb súlyt. A 12 magasabb közigazgatási rangú település kis híján 39 milliárd forintot kasszírozott, ami 83,5 százalékos hányadot jelent. Ahogy hosszú évek óta, úgy a hatszeletes tortából öt szelet ezúttal is őket gyarapította. A városok persze nem egyformán tehetősek, de még a közülük leggyengébb Pannonhalma is 30. az összes adóbevétel és 67. az egy lakosra jutó összeg alapján.

Egy lakosra jutó bevétel: váltás az élen

A községeknél jóval nagyobb a szórás. A körükben listavezető Mosonszolnok 2690-szer több pénzt kasszírozott, mint az utolsó Mérges, holott lélekszámban csak 18-szorosköztük a különbség. Az egy lakosra jutó adóbevétel alapján készült lajstromot ugyanakkor – 2003 óta először, amikor Petőházát váltotta az élen – nem a Mosonmagyaróvárhoz közeli falu vezeti, hanem Sopronkövesd. Az Autoliv ottani gyáránakköszönhetően listavezetővé vált faluban a Belügyminisztérium adatai szerint tavaly 1300-nál is kevesebben laktak, mégis több mint 415 millió – fejenként 333 ezer – forintnyi adó folyt be az önkormányzathoz. Ezen a listán e két falut Mo-

sonudvar, Győr, Lövő, Károlyháza, Kunsziget, Jánossomorja, Dunakiliti és Gönyű követi.

Kevés vállalkozás, kis mozgástér

Ahogy Sopronkövesden, úgy az élmezőnybe tartozó falvak zömében is egy-két nagyobb vállalkozás adja a bevétel túlnyomó részét. Mosonszolnokon ez a visszapillantó tükröket gyártó SMR és a szintén 

autóipari beszállító BOS, Lövőn a Roto, Dunakilitin a Veritas és a konzervgyár, Kunszigeten a Federal Mogul és a Sick Kft. Ahol viszont kevés a vállalkozás, ott kevesebbet is lehet a tejbe aprítani. Az aránytalanságokra példa, hogy hét Győr-Moson-Sopron megyei faluban az egymillió, 34-ben pedig az ötmillió forintot sem érte el a tavalyi adóbevétel. Jelzésértékű az is, hogy a lista második felébe tartozó 92 község összesen 739 millió forintot szedett be, annyit sem, mint Mosonszolnok és Sopronkövesd együtt vagy akár Jánossomorja egyedül.