Nincs elég mérnök a megyében

„Nagy szükség lenne mérnökökre, de egyáltalán nem látszik, hogy a húszas-harmincas éveiben járó generáció tagjai ki tudnák tölteni az űrt" – mondja Németh Gábor, a megyei kamara alelnöke. Vele és Bartal György kamarai elnökkel beszélgettünk a szakmáról, fókuszálva a megyei helyzetre.

„A mérnökség nagy precizitást, felelősséget igénylő szakma, márpedig a társadalmi folyamatok inkább a gyors érvényesülés vágyát ültetik el a fiatalokban" – elemez Bartal György. 

Ráadásul attól, hogy valaki megkapja a diplomáját, még nem lesz kész mérnök. „Öt-tíz év gyakorlat szükséges, tanulni a nagy öregektől" – ezt már Németh Gábor teszi hozzá. 

Húsz-harminc évvel ezelőtt nagy mérnökirodákban oldották meg az utánpótlás képzését. „Ma a pár fős, egyéni tervezőirodák világában nincs idő és energia az oda kerülő fiatalok pallérozására." 

A mérnök távlatokban, előre gondolkodna, ám ma a kapkodás és az időzavar jellemző. 

Jó mérnökből mindig hiány volt, ez a beruházási kedv növekedésével csak még égetőbbé vált.

Hátráltatja a fiatalok pályára csábítását, hogy míg mondjuk Ausztriában a beruházási kedv évtizedeken át állandó, nálunk erős ciklikusságot mutat, erre pedig nehéz egy életpályát építeni. A hiány mértékét mutatja, hogy a kormányzat szándéka szerint a települések egyre nagyobb mértékben juthatnak széles sávú internethez, ám a terv végrehajtása akadozik, mert az országban nincs elég hírközlési tervezőmérnök.

 A prosperáló gazdaságú megyékben, mint Győr-Moson-Sopronban is még inkább jellemző a munkaerőhiány. 

„Tűzoltásként félszáz gyakorlott mérnökre azonnal szükség lenne a megyében" – jellemzi a helyzetet a kamarai alelnök. 

A Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara az országban a harmadik legnagyobb. A képen Németh Gábor alelnök és Bartal György kamarai elnök, akik égető mérnökhiányról beszéltek a Kisalföldnek. Fotó: B. M.

Ausztria elszívó hatása a megye mérnökeit kevésbé érinti, feszültséget okoz viszont, hogy az állami szférában a kormányzat szándékainak megfelelően növekednek a bérek. 

Általánosságban elmondható, hogy az állami szféra kevesebb pénzt, ám biztosabb munkahelyeket és kisebb személyes felelősséget kínál, ellentétben a nagyobb felelősséggel járó, magasabb jövedelmű vállalkozói szférától. 

„Ha az állami szférában nőnek a bérek, a vállalkozók is emelni kényszerülnek" – magyarázza Bartal György. További ellentmondásos jelenség, hogy a fizetésekben nagyok a különbségek: a kivitelezésben közreműködő mérnökök bére magasabb, mint az egyéb területen dolgozóké.

Annak ellenére, hogy a mérnökök jelentősége a modern világban egyre nagyobb, a szakma viszonylag keveset szerepel a nyilvánosság előtt. A megyei kamara vezetői változtatnának ezen. 

A Magyar Mérnöki Kamarának mint országos szervezetnek 20 ezer tervező és szakértő tagja van (az építészek külön kamarát alakítottak), ennek fele fővárosi. 

Győr-Moson-Sopron mérnöki kamarája 850 taggal a harmadik legnagyobb Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után.

A megyei kamara által adományozott Projekt-díjat 2018-ban Balogh András, Győrig Kálmán és Hornyák Péter kapta az Audi G25-ös jelű, az E-motorok gyártócsarnokának épületgépészeti és technológiai ellátórendszerének tervezéséért. Kihívást jelentett, hogy ilyen jellegű gyártósor korábban nem volt az Audi-konszernen belül. Életműdíjat adtak át a Széchenyi-egyetem 70 éves professor emeritusának, dr. Koren Csabának, aki két ciklusban volt az intézmény építész-, építő- és közlekedésmérnöki karának és elődeinek igazgatója.