Győr és környéke

2018.05.18. 18:12

Segítő kéz Kisalföld-kampány - Az idő a kulcskérdés, s a betegnél van a kulcs

˝Az időben felfedezett daganat és elkezdett kezelés...˝ - sebész és onkológus rendre ezzel a félmondattal kezdi, amikor egyes daganatfajták kilátásairól kérdezzük őket. Az idő a betegtől is függ, ha a szűréseket komolyan veszi. De komolyan vesszük?

Sudár Ágnes

A válasz sajnos az, hogy nagyrészt még nem, s ebben nincs különbség férfi és nő között. Ami jó hír, hogy valamiféle előrelépést látni, vagyis nőtt a mellrák- és méhnyakrák-, illetve a prosztatadaganat-szűrések száma. Két szakorvos – dr. Hillier Balázs és dr. Lacó László – a saját területéről mondja el tapasztalatait. 


Magánrendelőkben


A nőgyógyászati szűrések nagy része jelenleg magánrendelőkben történik, de mindez nem jelenti egyenesen azt is, hogy csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak ezt a „luxust". Tény persze, hogy fizetni kell az orvosi vizitért, de dr. Hillier Balázs azt látja, hogy sokkal inkább felfogás kérdése, hogy valaki tartja-e az évenkénti, rendszeres szűrést. Sokan bizony, amikor már baj van, arra a kérdésre, hogy mikor végeztek nála méhnyakrákszűrést, szemlesütve azt válaszolja: „Hát..., elég régen."


Ötven százalék


Mintegy ötven százalék – ennyire becsüli a nőgyógyász-onkológus az átszűrt női betegek arányát, s bár a szakma is megosztott abban, hogy milyen gyakorisággal szükséges a vizsgálatok elvégzése, Magyarországon még mindig az évente megismételt vizit mellett teszi le a többség a voksát. A nőgyógyászati (méhnyak- és petefészek-vizsgálat) szűrést 21–65 év között javasolják, a mammográfiára 45–60 év között kapják a behívót a nők. Ez utóbbinál még mindig fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bár ingyenes vizsgálatról van szó – behívó esetében –, sokan még mindig nem élnek a lehetőséggel. Ha gyanú merül fel, természetesen soron kívül is végeznek mammográfiai vizsgálatot. 

Szemlélet kérdése a rendszeres szűrés, mondja dr. Hillier Balázs.

Ma még a „P"-k


A méhnyakrákvizsgálatok eredményét a nők még mindig az úgynevezett „P"-s kategóriáknál nézik, ami lassan ki fog kopni a rendszerből. A Bethesda-módszer, illetve a folyadék/HPV-alapú citológia veszi át a helyét, amely pontosabb, körülhatárolhatóbb diagnózist ad. Nyugat-Európában sok helyen ez már a jelen. 


De mert a P-t értelmezik sokan, röviden foglaljuk össze a kategóriákat. A P0 esetében a mintavétel valamilyen okból nem volt sikeres, nem tudták rajta a vizsgálatot elvégezni. A P1 a teljesen tünetmentes, mondhatni tökéletes minta. A P2 esetében valamilyen jóindulatú elváltozást, reaktivitást (ez lehet kisebb fertőzés, gyulladás) észlelnek. A P3 esetében átmeneti sejtet találtak, amely még nem rosszindulatú elváltozás, de a vizsgálatot érdemes három hónap múlva megismételni. A P4-nél tumorsejt van a citológiában, de ez még nem terjed, egy hónapon belül szükséges egy újabb vizsgálat, amit aztán már lehet, hogy méhnyakplasztika követ. A P5 már invazív rákot mutat, amit mindenki szeretne elkerülni. 


A HPV-oltás


Dr. Hillier Balázs egy tévhitre is felhívja a figyelmet, ami a HPV-oltásokra vonatkozik. Kimondottan jónak tartja, hogy a 13 éves magyar lányok néhány éve már ingyen hozzájutnak az oltáshoz (90 százalékuk oltott is), de ez nem jelenti azt, hogy a HPV okozta méhnyakráktól 100 százalékosan mentesültek is; s nem kell később szűrésre járniuk, mondván, ez a betegség úgysem alakul ki náluk. Ez nincs így, mert bár két típustól (a 16-ostól és a 18-astól) valóban véd az oltás, de vannak továbbiak, amelyek szintén rákot okozhatnak. Figyeljenek tehát a szűrésekre később is. 


És a férfiak? 


Dr. Lacó László urológus sebész sem tud nagyobb szűrési arányról beszámolni, mint nőgyógyász kollégája, sőt, azt mondja, a nőknél valószínűleg azért lehet valamelyest jobb az arány, mert ők kamasz/fiatal felnőtt koruktól (jó esetben rendszeresen) találkoznak olyasfajta vizsgálattal, amivel a férfiak ötven év körül először. A prosztatarákszűrést kétségkívül nem kell húsz-harminc éves korban elkezdeni, hiszen maga a betegség is idősebb korban jelenik csak meg. Lassan alakul ki, rendszeres szűrésekkel éppen ezért időben megfogható és gyógyítható, de ennél a félmondatnál is ott a „de". 


 Tapintásos vizsgálat


A fő érv, amiért a férfiak ódzkodnak a vizsgálattól, maga a vizsgálat. Mert a vérvétel mellett tapintásos vizsgálat is szükséges, amiről a szakember is tudja, hogy nem kellemes. De ha a nők is elfogadják, hogy egy szűrővizsgálat ezzel jár, akkor a férfiak is legyenek bátrak. A prosztataszűréseket is évente javasolják, s míg néhány évtizede kapásból 50 évet mondtak, most már korrigálni kell ezen is: 45–47 éves kortól ajánlott. Itt is igaz ugyanis, amit a méhnyak- és az emlőráknál írtunk, hogy a betegség egyre fiatalabb korosztályt talál meg. 

Dr. Lacó László urológus: a férfiak is küzdenek. Fotók: Mészáros Mátyás

Dr. Lacó László urológus: a férfiak is küzdenek. Fotók: Mészáros Mátyás

Akár 100 százalék


Az időben diagnosztizált prosztatarák 100 százalékban gyógyítható, de a kezelés mellékhatásai miatt sokan kivárnak az utolsó pillanatig. (Ez egyébként a petefészek-, méh- és méhnyakrákos betegeknél is így van, a drasztikus, csonkolással járó műtéteket fiatal nőknél, akik még gyermeket szeretnének vállalni, igyekeznek elkerülni vagy elhúzni addig, amíg nem jelent veszélyt a páciensre.) A prosztatarák esetében műtét vagy sugárkezelés, illetve kemoterápia jöhet szóba – mindkettő szinte hasonlóképpen hatásos –, de mellékhatásként merevedési zavarokkal kell számolni. Ez az az ok, ami miatt volt olyan betege Lacó doktornak is, aki valóban az utolsó előtti pillanatig várt a drasztikus beavatkozással, de amikor már az volt a tét, hogy az áttétképződés bekövetkezhet, rászánta magát a műtétre. 


 Nincs tünet


A férfiak daganatos megbetegedéseinél sokszor az is a veszély, hogy egy ideig semmilyen tünettel nem járnak, s mire a tünet jelentkezik, s az illető orvoshoz megy, már előrehaladott rákos megbetegedésről beszélünk. Lehetne még újból és újból megismételni, hogy „szűrés, szűrés, szűrés", de talán a kampányunk során eddig olvasott történetek, orvosi nyilatkozatok is rávilágítanak a szükségességére. S eddig sokat írtunk arról, hogy a nők ha kell, heroikus erővel állnak a küzdelem elé, ez nagyon sok férfi betegre is igaz – teszi hozzá dr. Lacó László. Nyilván számít az is, hogy a gyógyulási mutatók jók, a tünetmentessé tehető időszak kitolható, s újabb és újabb terápiákat vonnak be a társadalombiztosítás körébe, de náluk is ott egy fontos faktor: a család, amelyért érdemes harcolni a rákkal. 

 

A társadalom, a munkahely mennyire fogadja be azokat a nőket, akik a kezelésük során sem adnák fel addigi életüket, karrierjüket; ha tudnának és szeretnének is dolgozni? Cikksorozatunkat ezzel a témával folytatjuk, két női-anyai sorsot bemutatva.

Támogatás

Kampányunk során a tájékoztató cikksorozat mellett a győri Petz-kórház onkológiai centrumának, s persze maguknak a betegeknek gyűjtünk. Két olyan készüléket szeretnénk vásárolni, amelyekkel megelőzhető a kemoterápia miatti hajhullás, illetve egy altatógép beszerzése a célunk, amellyel bizonyos kezelések fájdalommentessé tehetők. A Kisalföld múlt keddi számában befűzve megtalálhatták azt a sárga csekket, amelyen – ha módjuk van rá – adományukat fel tudják adni. Aki utalni szeretné az összeget, az megteheti  az alábbi számlaszámon: 12096705-01312657-00100008. Ez utóbbinál a megjegyzés rovatba kérjük, írják be: „Onkológiai kampány 2018" (a csekknél ez nem szükséges).

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!