Győr és környéke

2018.02.22. 17:54

Véradás - Attól, hogy retró, még jól működött

A virslivel, a sörrel és persze a Sport csokival - a retró korszak kultikus elemeivel - nemcsak egy véradás hírértékét akarták növelni a szervezők, hanem arra is felhívnák a figyelmet, hogy a kilencvenes években jobban működött a véradás.

 A vér semmivel sem pótolható. Márpedig a betegek száma alapján évente 400 ezer adagra van szükség belőle. Az utánpótlásnak folyamatosnak kell lennie, a vörösvérsejt-koncentrátum ugyanis csupán 35 napig tárolható. Ezt régen is tudták, most is tudják. Húsz-harminc éve mégis könnyebb volt véradókat találni – mert más motivációs tényezők működtették a rendszert. Jelenleg a lehetséges 4 millió véradóból mindössze 250 ezer rendszeres donor van.


Elhunyt barátja, a Vöröskereszt egykori megyei igazgatója, Markovszky Béla tiszteletére szervezett retró véradást dr. Menyhárt Miklós háziorvos, a Vöröskereszt korábbi győri vezetője tegnap Győrújbaráton. A virsli, a sör és a Sport csoki jó „geg" volt, de fontosabb az üzenet, amit megfogalmaztak:  


Régen nem volt ennyi gond a véradással, mint manapság, amikor már az sem meglepő, ha az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójának kell felhívást intéznie a lakossághoz, mert kevés a tartalék. Vért ma már jellemzően csak akkor adnak az emberek, ha irányított módon van rá szüksége valamilyen ismerősüknek.

Csak a körítés retró, a segíteni akarás nem az. Képünkön a véradás egyik résztvevője, Józsa Attila. Fotó: B. A. 

 Ez tulajdonképpen azóta jelent rendszeres problémát, hogy megszűnt a sorkatonaság. Ha vért adott a katona, hazamehetett a családjához, két nap szabadság járt érte. De sokat számítottak a szocialista nagyüzemek is, ha ugyanis a dolgozók vért adtak, aznap nem kellett dolgozni menniük. 1988-ban még busszal vitték a véradóba, a végén egy üveg behűtött sört, két szalámis szendvicset és egy Balaton szeletet kaptak. Dolgozniuk persze aznap már nem kellett. Ma már inkább arról beszélhetünk, hogy határ menti településekről buszokkal szállítják ki a magyar donorokat Bécsbe, ahol 20–25 eurót kapnak egy egyórás plazmaferézis után.


A megoldás abban rejlik, ha újra sikerül felhívni a figyelmet a karitatív véradás jelentőségére, összetartó és közösségformáló erejére. Ezen túl természetesen célszerű lenne gesztusokkal is motiválni a véradókat: ilyen lehetne, ha a munkahelyen szabadnap járna, a tanulók pedig iskolai igazolást kapnának. A véradás után minőségi ebédet adnának, a véradó helyre való utazást pedig ingyenesen biztosítanák. A rendszert a felsőoktatási felvételizésnél is be lehetne vezetni – plusz felvételi pontok formájában. Az állam a rendszeres véradást azzal is szorgalmazhatná, hogy bizonyos szám felett – például harminc alkalom után – öt évig átvállalná az egészségügyi hozzájárulás megfizetését.

 

 

Címkék#Győr

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!