Győr és környéke

2018.02.28. 08:00

Az egészségre hat a hazai chipsadó

A 2011-ben bevezetett chipsadó révén tavaly már 33 milliárd forint gyarapította az Egészségbiztosítási Alapot. A győri Chio szerint nem a sós snackek a felelősek a magas hazai sóbevitelért és az elhízásért.

 

A magyar népegészségügyi termékadót (neta) – pontatlan, de ismertebb nevén a chipsadót – hozta pozitív példaként az amerikai Vox magazin nemrégiben. Hazánk 2011-ben vezette be az adót, amelyet jelenleg többek között energiaitalok, cukrozott üdítőitalok, kakaóporok, szörpök, csokoládék, ízesített sörök, gyümölcsízek, sós snackek, levesporok, ételízesítők után kell megfizetni. A cikk hivatkozik az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének tanulmányára, amely szerint Magyarországon az érintett termékek 40 százaléka esetében változtattak a gyártók a receptúrán és csökkentették azon összetevők– jellemzően a cukor és a só – mennyiségét, amely miatt kell fizetni ezt a terhet. Az adó miatt ráadásul áremelkedés történt, ezzel párhuzamosan pedig több áruféleség forgalma visszaesett.

A Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. az egyik nagy befizető. Felvételünkön az egyik munkatárs, Pethő Csilla. Fotó: H. Baranyai Edina

A Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. az egyik nagy befizető. Felvételünkön az egyik munkatárs, Pethő Csilla. Fotó: H. Baranyai Edina

2016-ban 29,2 milliárd, tavaly pedig az előzetes adatok szerint 33,3 milliárd forint érkezett ebből a büdzsébe. 

A netából befolyó bevételek az Egészségbiztosítási Alapot gyarapítják. A Kisalföldkérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy 2016-ban 29,2 milliárd, tavaly pedig az előzetes adatok szerint 33,3 milliárd forint érkezett ebből a büdzsébe. A tárca hangsúlyozta, hogy a netán nem kívánnak változtatni. „A neta egyik célja az egészségkockázatot jelentő termékek körének szűkítése, fogyasztásuk és előállításuk visszaszorítása és az egészséges táplálkozás elősegítése. A másik cél pedig az, hogy az ezen termékek forgalmazásából származó bevétel egy részét egészségügyi, népegészségügyi célokra lehessen felhasználni" – szögezte le a minisztérium.

Az egyik legnagyobb adófizető a Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft., amelynek győri üzemében chipsek, krékerek és más ropogtatnivalók készülnek. A társaság félmilliárd forintot jóval meghaladó népegészségügyi termékadót fizetett be tavaly.


Szabó Gábor, a cég vállalati kapcsolatok és piackutatási vezetője lapunk kérdésére árnyalta a képet. Elmondta: több terméküknél sikerült 1 százalék alá csökkenteni a sótartalmat, ez az a határ ugyanis, ami felett adót kell fizetni. Burgonyachipseik korábban 1,4 százalék sót tartalmaztak, most már csak 0,8-et. A szakember ugyanakkor megjegyezte: a közvélekedéssel szemben egy átlagos magyar éves sófogyasztásának a sós snackek csupán 1,3 százalékát, ezen belül a burgonyachipsek 1 ezrelékét jelentik. „Nem a sós snackek a felelősek a magas hazai sóbevitelért és az elhízásért. Az amerikaiak sokkal többet esznek, mégis kevesebb sót fogyasztanak, a norvégok háromszor többet nassolnak, mégsem túlsúlyosak" – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, hogy chipsfogyasztásban az EU hátsó traktusába tartozunk.

A Győrben Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. több receptúráját megváltoztatta az alacsonyabb sótartalom végett. Felvételünkön a cég nagyszentjánosi dolgozója, Nagy Attiláné. Fotó: H.

A Győrben Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország Kft. több receptúráját megváltoztatta az alacsonyabb sótartalom végett. Felvételünkön a cég nagyszentjánosi dolgozója, Nagy Attiláné. Fotó: H.B.E.

Szabó Gábor kifejtette azt is: a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fórumán keresztül azt szeretnék elérni, hogy a kormány némileg módosítsa a szabályozást. „A lisztes termékek esetében lehetetlen egy százalék alá csökkenteni a sótartalmat, mert a tésztában a sónak szerkezeti szerepe van: ha túl keveset teszünk bele, a végeredmény száraz, széteső, élvezhetetlen termék lesz – magyarázta. – Ha a határértéket a kenyérchipsek, krékerek esetében 2, a sós keverékek, perecek és sós pálcikák esetében 3 százalékra emelnék fel, az a gyártókat már ösztönözné új receptúrák kidolgozására. Így a neta hatására a lakosság által el nem fogyasztott éves sómennyiség óvatos becsléssel is 75 tonnára nőne a mostani 32-ről."

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!