Retró - A győri benzinkutakról, 1. rész

Akár készpénzért is tankolhat!

Hatvanöt augusztusában három benzinkútja volt Győrnek, egy a Mártírok útjánál, egy a Sallai – ma Nagy Imre – úton, s vajon kitalálják-e, merre lehetett a harmadik? És hol tankolhattak volna nagyapáink – ha lett volna autójuk 80 évvel ezelőtt?

Valamikor írtunk már az 1966-ban Győrben forgatott filmről, az „Utószezonról". Az egyik jelenet a Motor presszóról ismert töltőállomáson játszódik, ami meg is érdemelte, hogy Fábri Zoltán beledolgozza a Páger Antal és Tolnay Klári főszereplésével készült műbe. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb benzinkútja volt, ma Mol-embléma alatt működik a Szeszgyár utcánál.

Jelezte a külföldi térkép

Nemcsak a cégek által kiadott jegyre, de „akár készpénzre is" tankolhattak a mai Rába – akkor Vörös Csillag – szálló kezelésében működtetett új kúton, ami 1960. május végén nyílt meg Gyárvárosban. Lepipálta az ’59-ben elkészült siófokit, 800 ezer forintból épült, szép volt és érdekes. Az autósok addig magányosan éktelenkedőkútfejekhez voltak hozzászokva, míg itt egy 14 méter széles, kiugró tető terült el, s négy kecses oszlop tartotta. Falait eredeti mészkő téglából rakták ki Lákó Ferenc terve alapján. (1960. IV. 28.)  

Éjjel-nappali kút volt, és a nyugati turisták által ismert „szuperbenzint" adta, ami alatt ekkor még a 85-ös oktánszámú üzemanyagot értette a dolgozó. Így Bécs után ez volt az első olyan töltőállomás, amit a külföldi térképek is feltüntettek, a hegyeshalmi a „Motornak" nyomába sem ért. „Naponta nyolc-kilencszáz kocsi halad el előttünk és nagy részük nálunk tankol" – mondta hajdanán a kútcsoportvezető, Vass József. (1964. IX. 13.)  

A kompresszoros fiú

– Még a hetvenes években is hatalmas volt itt a forgalom, főleg, ha húsz fillérrel emelkedett az ár. Egyeduralkodónak számított, persze kevesebb volt az autó – mondja az 1986 óta taxizó, de 1973-tól autót vezető sofőr, Idei Tamás. 

– A presszó épülete már nincs meg, merőleges volt erre a tengelyre, és akkor még a mostani kútfejekből csak a Szeszgyár utca felőli létezett, annak két oldalán tankolhattunk benzint, gázolajat vagy fűtőolajat. Kígyózott a sor, a feltöltés sokkal lassabban ment. Negyedóráig is, és ha beállt egy teherautó, fél órát álltunk mögötte. Hátul működött egy kompresszor – talán az egyetlen Győrben –, csodálatos érzés volt, hogy nem kézzel pumpáltuk a gumit. Egy fiatal srác dolgozott azért a kis pénzért, amit a levegőfújásért kapott, csak „kompresszorosnak" hívták. Szappanhabbal ecsetelte be a szelepet, hogy lássa, nem eresztenek-e a kerekek – idézi fel a taxisofőr.

Az első nagy benzinkút 1960-tól működött Gyárvárosban, ma Mol-kút van a helyén. Fotó: Régi Győr.

Új benzinkutak uralma

A Mártírok útja állomás egyeduralmát 1965-re szüntették meg, hogy levegyék róla a terhet, hiszen addig még az is odakanyarodott, aki mondjuk a Balaton felé robogott Hegyeshalom felől. Hatvannégy szeptemberében viszont 4 darab 25 ezer literes tárolót süllyesztettek a földbe, s végül a következő évben, 

augusztus 3-án adták át az új Áfor-kutat a nádorvárosi köztemető előtt, az akkori Sallai – ma Nagy Imre – úton. Ez már másfél millió forintba került, s valójában a harmadik volt azok közül, amelyek a hatvanas évek közepén léteztek Győrben. 

Mert nem mondtuk még, hogy akadt egy régi kút a mai Szent István úton is, a Honvéd ligettel srégen. Még csak tervmaketten létezett a nagy, L alakú ötemeletes, ám szomszédja, az ÉDÁSZ-ház  már sok pöfögő IFA-t szagolt az Aradi vértanúk útja sarkán. A kút előtt „Tűzveszély" tábla éktelenkedett a jellemzően dohányzó többségű járókelők miatt, az ablakok is túl közel voltak, a tűzoltó-parancsnokság nem győzött felhívásokat írogatni. A temető melletti Áfor-kút megépítésével a Tanácsköztársaság útit feleslegesnek nyilvánították, de a belvárosi lakosság könyörgött, hogy legalább gázolajat áruljanak heti egyszer, mert egyre többen vettek ekkortájt Mekalor kályhát. (1965. VII. 30.)

Az 1955-ös fotón még ott a volt a Star Garage benzinkútja. Fotó: Régi Győr

Valaha a Star Garage-nál

Haladhatnánk előre az időben – de akkor miről írnánk legközelebb, amikor az első győri Shell-kúttal folytatjuk a sort? Most tehát még a múlttal leszünk udvariasabbak, hiszen nem a Tanácsköztársaság úti ÉDÁSZ-háznál kezdődött a benzinkutak sora. Nem: attól kábé kétszáz méterre, s különben is Vilmos császár útnak hívták. A mostani hatemeletes előtt, a Star Garage-hoz tartozó töltőállomásé volt a hőskor, de működött már egy szál kút a húszas évek második felében a karmelita templom oldalánál is. Takács János cikke – ami a győri buszközlekedésről szól – kitér arra, hogy amíg a város többek közt a MÁV-val tárgyalt a helyi közlekedés beindításáról, addig egy vállalkozó, Csillag István beadta kérelmét egy garázs és egy benzinkút megnyitására. S bár többen fellebbeztek, a Star Auto Garage 1926. április 1-jén megnyitott az Árpád út 50. alatt. 

A műszaki bázisnak volt tankoszlopa az udvarban, s a benzint 1929-ben megjelent hirdetésekben kínálták. De utcai töltőállomást is terveztek az akkori Fehér Hajó szállodával szemben, a mai Rába Hotelnél. Végül a harmincas évek második felében épült fel a kút, s mintegy 20 évet „élt" a Bisinger sétány elejénél. Egy 1955-ös képen még láthatjuk a gyér forgalmú „Sztálin úton", míg egy 1960-as képen már csak az alapjának helye fekszik ott.

A légi fotók is beszédesek a Régi Győr Facebook-oldalán, az egyik a hetvenes évekközepén készült, s csupán a mai Nagy Imre út benzinkútja ad rajta támpontot: hisz hol volt még ’65-ben a mai Marcalváros! A Facebookon olvastuk erről Kovács Tamás sorait, legyen övé a zárszó: „Tizenéves koromban gyalog akartam innen hazavinni egy 20 literes marmonkannában gázolajat a Dugonics utcai kályhánkba, a Sallai útközepén – ami földút volt – már nem bírtam tovább. Felraktam a kannát egy arra járó lovas kocsira."

A „szuperbenzin" 

 Amire a mai Nagy Imre úton megnyitott a kút, addigra a „szuperbenzin" szó a 92-es oktánszámút jelölte, amelyet az Áfor 1965 elején hozott forgalomba, sokan keresték, de nem elegen. Ezért a Kis-

alföldből leckét vehettek a tudatos autósok a megfelelő tankolásról. A Wartburg 1000-esbe 78-as keveréket javasoltak, aminek harmada szuperbenzin, kétharmada normál. Ugyanakkor csak 10 százaléknyi szuper kellett a Moszkvicsokba, 20 százalék az akkor némileg ritkábbnak számító Opelbe, ám egy Fiat 1500-as már csakis 92-est evett. (1965. IX. 16.)

A benzin ára

Egy liter sima benzin 1969. április 1-jén 3 forintba került, 1974-ben 4,20 forintra emelték. Utána 1980-ban 10 forintért, 1987-ben pedig 20,50 forintért tankolhattunk. Az 1990. október 26-i emeléssel a sima benzin ára 33,50-ről 56 forintra ugrott, de négy nap múlva – a taxisblokád miatt – 12 forinttal olcsóbb lett. A 2001. május 16-i emelés után az – az olcsó benzin literjét 246,50-ért adták, majd novemberig 48 forinttalcsökkent az ár. Három éve átlagosan 400 forintot fizettünk egy literért, ami most 360 Ft.