Győr és környéke

2017.12.24. 09:20

Tullner Evelin visszakapta álmát: a győri kosaras a baleset után újból a pályán, edzőként

A legszebb ajándékot kapta idén karácsonyra Tullner Evelin: az ünnep előtt szerezte meg kosárlabdaedzői papírját. Ezzel visszakapta az álmát, amelyet 2013-ban a győri kosarasok balesetező buszában kis híján elragadott tőle az élet.

Sudár Ágnes

A kicsi gyerekek széles mosollyal futnak hozzá, Tullner Evelin pedig csillogó szemmel öleli magához a derekáig érő tanítványokat. Még ízlelgeti ezt a szót, pedig igen: ő az edzője a győri Prohászka-iskola kosárlabdacsapatának, de tart edzéseket a tulipános és a gyakorló általános iskolában is. Igazi karácsonyi történet lett Eveliné, de a meséje nem most, hanem 2013-ban kezdődött. 

Jó látni, hogy a győri Prohászka-iskola diákjai rajonganak Evelinért, aki a sportágat is megszerettette velük.  Fotó: H. Baranyai Edina

Tullner Evelin a győri kosárlabda-utánpótlás büszkesége volt, az első saját nevelésű játékosként került fel a nagycsapathoz. Élete volt a kosárlabda, s azt érezte, minden álma most válik valóra. Ez egészen addig a pillanatig igaz is volt, amíg a buszukkal Vitnyéd és Kapuvár között nem karamboloztak. 


Ki ne emlékezne a 2013. szeptember 7-én történt tragikus balesetre, amelyben az edző és a győri klubigazgató meghalt, a játékosok közül pedig ketten nagyon súlyos sérülést szenvedtek. Natasa Kovacsevics egyik lábát amputálni kellett, Tullner Evelin szilánkosra tört bokáját sikerült megmenteni. 


 Akarta Evelin a visszatérést, olyannyira, hogy 2014 augusztusában már ismét a nagycsapattal edzett. Hitt a csodában, de nagyon hamar ő maga mondta ki: vége a profi pályafutásának, műtött lába nem bírja a terhelést. Angliáig menekült a fájdalma elől, szobalányként dolgozott egy szállodában, de aztán hazatért. A civil életet kóstolgatva, 2015 szeptemberében beismerte, hogy fájdalmas kosárlabdameccset nézni, talán azért, mert nem sikerült feldolgoznia mindazt, ami vele történt. Amit elveszített.


 Akkor beszélgettünk utoljára, s Evelin fájdalmas tekintete sokáig bennem élt. Mindketten tudtuk, hogy önáltatás a logisztikai képzés is, amelyre éppen akkor beiratkozott. Ma már mosolyogva mondja: „Abból még lenne egy évem, de most már időm nincs befejezni." Nem lesz logisztikus, mert visszaszerezte az álmát. 


Lassan elérkezünk a jelenhez: idén nyáron megnézte az egyik edzést, amit a testvére vezetett a kadettcsapatnál (őt is beszippantotta a kosárlabda – a szerk.). Dolgozott irodában, elment az Audiba is, de az érzést, hogy ismét otthon van, azon a bizonyos edzésen érezte újból. „Akkor vallottam be magamnak, hogy hiányzik a kosárlabda." 

Szerencséjére ezt Gálos László, a győri Széchenyi Kosárlabda Akadémia elnöke is látta, s lehetőséget kínált Evelinnek. Augusztus óta dolgozik a gyerekekkel, azonnal elkezdte az edzői képzést, karácsonyra pedig már a kezében van a papír, megszerezte a képesítést. Tanítványaitól ugyanakkor már korábban megkapta a letörölhetetlen pecsétet: ott a helye a pályán. 

Az út -  A kórházi ágyon, a műtét után. Az első edzésen, amikor még hitt a csodában, abban, hogy visszatér. Két éve, amikor elveszett ez az álom. És most, amikor újból a pályán van, edzőként. Fotók: H

Az út – A kórházi ágyon, a műtét után... 

...  Az első edzésen, amikor még hitt a csodában, abban, hogy visszatér. 

Két éve, amikor elveszett ez az álom.

... Két éve, amikor elveszett ez az álom.

  És most, amikor újból a pályán van, edzőként. Fotók: H. Baranyai Edina 

  „Az első edzésre papírral, tervvel készültem, de a felírtakból alig valamit tudtam megcsinálni

. A gyerekekkel együtt csiszolódtunk össze, az egyik iskolában húsz-, a másikban már harmincnyolc fős a csoportom" – mondja. 


A kicsi gyerekeket nem traktálta azzal, hogy kicsoda is ő, de a minap elé állt egy kisgyerek és elmondta neki: „Te szenvedtél balesetet a győri kosarasokkal és neked törött szilánkosra a bokád, ugye?" Honnan tudod? – kérdezte Evelin, mire a kisfiú elmondta, szüleinek mesélt róla, az interneten rákerestek a nevére, s megtalálták a hírt. Felismerték Evelint. 


 „Ha kérdezik, természetesen elmondom az eddigi életutamat. De nemcsak közvetlenül, közvetve is azt adom nekik, amit ez idő alatt megtanultam. Az edzésen néhányan mondják, hogy ezt vagy azt nem tudnak megcsinálni. Én ekkor azt válaszolom nekik, hogy nem az a baj, ha nem tudod, hanem az, ha nem akarod megcsinálni. Ha fejben eldöntöd, sikerülni fog. Nekem is sikerült felépülnöm, csak így juthattam vissza a pályára. Három évvel ezelőtt azt hittem, profi játékosnak lenni a kiteljesedés, de most azt mondom: edzőnek lenni az. ˝Tullner Evelin, a mosolygós kislány 2017 karácsonyán felnőtté vált. 


A szeme is teljesen másképp csillog most, pedig a két évvel ezelőtti beszélgetésünket idézi vissza: „Emlékszem a cikk címére is: Labda nélkül nem kerek a világ – mondja, majd hozzáteszi: – Tényleg nem volt az, de mostantól ismét kerek!" 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!