Győr és környéke

2017.10.14. 09:00

Retró Győr - Előbújtunk a sínek alól

Vajon hol kelhetett át a gyalogos a Belváros és Nádorváros közt 1978-ban, 1980-ban és 1982-ben? Hova lyukadtunk ki a ˝vidéki aluljáróban˝ 1988-ban, ha a Belvárosból indultunk? S miért kellett a végleges lezárása előtt pár évvel már felújítani a Kálvária utcai repülőhidat?

Laczó Balázs

 

Vannak Győrben régi csatabárdok, a lebontott Kioszk, a felépült kis Hilton, s ilyen a Kálvária utcai repülőhíd. A rendszerváltás előtt lezárták, de a vasszerkezet túlélte a megszüntetését, s csak 1996 szeptemberében kezdték bontani. A vágányok felett átívelő híd eltűnése után pedig még ott maradt tanúnak a két hídfő, az egyik a börtönnél, a másik az Eszperantó utcánál. 


A gőzvontatás okozta a korróziót


Ezeket csak 1998 és 2000 között szedte fel a MÁV. Aki pedig ekkoriban iskolába sietett, már nemcsak a repülőhíd aktív éveire nem emlékezhetett, de arra sem, hogy tíz évvel korábban aligha lehetett volna átkelni a röphíd helyett a vidéki aluljárón. Nyolcvankettő előtt pedig a sokat átkozott Újlak utcai átjáró sem létezett.

Épp azért volt szükség a repülőhídra, mert az Újlak utcai átjáróban a vasút nem engedte még a gyalogos közlekedést, na nem mintha manapság olyan egyszerű volna átkelni a sorompón mondjuk háromnegyed egykor. Várták hát az átjáró megnyitását, amire 1982. november 3-án került sor, s azért nem is szereltek mellé terelőlabirintust, mert tudható volt, hogy igen nagy lesz a gyalogosforgalma. (1982. X. 31.)

Mégis hirtelen kevésnek tűnt ez az átjáró a nyolcvanas évek második felében, amikor a tőle 300 méterre lévő repülőhidat egy kis időre lezárták. 


Most, harminc évvel később megtudtuk az okot a MÁV-tól, a fűtőházi vágányok felett romlott leggyorsabban a szerkezet állaga, s nem más okozott korróziót, mint a gőzvontatás. „A Kálvária utcai felüljáró egy 3x18 méter nyílású, igen karcsú szerkezetű gyalogos- felüljárónak épült" – felelték írásban a kérdésünkre. „A ’80-as években a felüljáró állandó terheinek csökkentésére elbontották a vasbeton pályalemezeket és a rajtuk lévő aszfaltburkolatot, majd egy jóval könnyebb, fenyőpalló járófelületet alakítottak ki, azonban hosszú távra ez sem jelentett megoldást az 1920-ban épült hegesztett vasszerkezetnek. Ezért a műtárgyat elbontották."

A Kálvária utcai repülőhíd.

A Kálvária utcai repülőhíd.

Dézsi is harcolt érte


Jöhet a csatabárd: vajon pótolja-e a „gólyahidat" az Újlak utcától már majdnem 500 méterre lévő vidéki aluljáró?

Mert 1988-ban sehová nem lyukadhattunk volna itt ki, hiszen az aluljáró kikötését  ekkor tervezte csak a Vaspályák MGM. Hosszú előkészületek után hosszabbították meg 8–10 méterrel az utolsó két vágány alatt, s a használatbavételi engedélyre 1989. december 22-én került pecsét. Ettől kezdve lehet „vidéki aluljáróról" beszélni. 

– Amikor az első nagyobb vitám volt a közgyűlésben – mondja az 1994-től önkormányzati képviselőként dolgozó Dézsi Csaba András –, akkor többek közt azzal is érveltem, hogy az emberek jobban szeretnek a föld fölött, mint a föld alatt közlekedni. Szerettem volna elérni, hogy megmenthető legyen a Kálvária utcai repülőhíd, Nádorváros jelentős részének ez volt közelebb, és nagyon sokan használták."

 1965-ig Győr autóbusz-pályaudvara a Baross híd belvárosi hídfőjénél volt.  Fotó: Régi Győr

1965-ig Győr autóbusz-pályaudvara a Baross híd belvárosi hídfőjénél volt. Fotó: Régi Győr

A MÁV már korábban lebontotta volna


Balogh József volt polgármester gyérebb forgalomra emlékszik. Kérdésünkre felidézte, hogy a MÁV nagyon komoly alkut ajánlott az aluljáró megépítésével, aminek lényegében állta is a költségeit. Ő a maga részéről ettől fogva valóban nem ragaszkodott ahhoz, hogy a vasút felújítsa és megmentse az életveszélyessé vált röphidat. A volt polgármestert egyébként már tanácselnök-helyettesi minőségében is megkérdezte ’86-ban a Kisalföld, miután a MÁV főmérnöke alaposan ráijesztett a győriekre nyilatkozatával, ami szerint mindkét repülőhidat lezárják. (1986. III. 24.) Helyette – úgy tervezték akkor – 1987-igkészült volna el a buszpályaudvarra vezető alagút, s abban bíztak, hogy a városi tanács fele-fele alapon száll be a költségekbe. Nem tette. (1986. IV. 14.) 

Balogh József akkor megnyugtatta a győrieket, hogy bár tudomásuk van a MÁV szándékáról, arra elvi beleegyezését a tanácsmég nem adta, s állásfoglalása nélkül a repülőhidat nem lehet lebontani.


Mindenhez hozzászokunk, nem így van? 


– A vasúttársaság végül saját beruházásban építette meg az aluljárót. Véleményem szerint sokkal többen használják, mint annak idején a repülőhidat. Tehát akkor a kérdés inkább úgy merült már fel, hogy még ha fájhat is sokaknak az elbontása, s az, hogy a felújítására nem kerül sor, de az aluljáróval többen járnak jól, mint amennyien rosszul járnak a repülőhíd lebontásával – mondta most Balogh József.

Dézsi Csaba András szerint viszont az emberek talán mindenhez hozzászoknak, de a mostani forgalmat is annak tudatában illik vizsgálni, hogy azóta több mint 25 év eltelt. 

A MÁV álláspontja pedig továbbra is az, hogy „az Újlak utcai átjáró, a Baross híd és attól néhány száz méterre a kétszerkétsávos Tihanyi úti aluljáró is pótolja az elbontott gyalogosfelüljárót". S hogy mekkora a valódi igény, mennyi benne a nosztalgia, arra nézve nem találtunk adatot a Kisalföld régi lapjain.   

Ennyi maradt végül a hídból az Eszperantó utcában.  Majd ez is eltűnt. (Kisalföld, 2000. július 22.)

Ennyi maradt végül a hídból az Eszperantó utcában. Majd ez is eltűnt. (Kisalföld, 2000. július 22.)

 

A másik röphíd mementója a Nádor aluljáróban látható.

A másik röphíd mementója a Nádor aluljáróban látható.

 1980, Élet a Baross híd nélkül

 A Baross hídnak 1980 elején még alig volt alternatívája, az autósok számára létezett a Fehérvári úti Pálffy híd, gyalogosoknak a két röphíd. Mínusz tíz fokban a csuklós busz alatt kilyukadt a Baross híd felsózott betonja, s két partra szakadt a város. A járókelők két hétig kerülgették a lyukat, miközben felépült számukra a kis faprovizórium a híd mellett. Lépcsője nem volt, csak rámpája. A szűk határidő miatt a hídon végül nem a meglévő vasbetont cserélték újra, hanem rábetonoztak a régi rosszra egy új pályalemezt a teherbírás rovására – mesélte korábban Vasvári Pál, a hídépítő vállalat volt főtechnológusa. A csökkentett teherbírástól nem féltek, három évre tervezték csak a forgalmat, abból kiindulva, hogy „megépül" az Újlak utcai felüljáró és a Bacsó Béla (ma Tihanyi Árpád) útra vezető „felüljáró" is. Vasvári Páltól tudjuk, a Bacsó Béla úti híd építése a szovjet hadsereg miatt hiúsult meg, mert a forgalom elvezetéséhez helyre lett volna szükség és a Déli Hadseregcsoport egy métert sem engedett a tankok tárolására is használt (ma a Lidl áruháznál lévő) területből.

Emlékek a Kálvária utcai repülőhídról

József: Ezen jártam át a Széchenyi -nyomdába dolgozni.

Ferenc: A Széchenyi-nyomda helyén volt „zsíros kenyeres Dezsike" fuvarostanyája. 

Franz: Valahányszor átmentünk rajta, ritmusosan himbálódzott alattunk.

Ildikó: Itt jártam dolgozni a szikvízüzembe.

Csaba: Főleg a mozdonyfordító tetszett. De sokan innen nézték a kézimeccseket is a „börtönpályán".


Cikkünket a hetente szombaton megjelenő K2 magazinban találják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!