Győr és környéke

2017.05.28. 09:00

Retró - A kiskúti vidámparkról (1. rész)

Kedves gyerekek, megnyílt Kiskúton a vidámpark. Belépőjegy: 1 Ft, játékhasználat: 2 Ft. Nyitva szombaton délután 3-tól este 10-ig, vasárnap és május 1-jén 10-től este 10-ig, csoportos látogatás esetén hétköznap is. Óriáskerék, körhinta, üvegdobás, dobozdobás, egész napos kikapcsolódás a családnak.

Laczó Balázs

Valaha Győr annyira szeretett volna vidámparkot, hogy az erdei gyermekparadicsomnak a vadaskert csak egy része lett volna. A merész álom végül egy kis körhintában öltött testet 1963 júliusára, amit a célgépgyár készített 2 hinta mellé (1963. VII. 11.). 


Hullámvasút és nyikorgó űrhajó


Aztán jött Kiskút liget 1967-ben, a ’69-től már Május 1. Kultúrparknak hívott komplexumban, ahol állatkert és vidámpark évekig fej fej mellett haladt, s ez egyiknek sem dicséret. 


– Kicsi gyerekként az óriáskerék izgatott, a nővérem pedig a hullámvasútért volt oda. Az sem volt túl magas, inkább zajos – idézi fel a hetvenes éveket Balaskó Attila. – A hajóhintából több is állt egymás mellett, ezek védőráccsal voltak ellátva, mert át tudtak fordulni. Sőt, az volt a cél, sok huszonéves próbálkozott vele – mondja Attila. 

Ha egy házaspár két gyerekkel csak az óriáskerékre ült fel, belépővel együtt 20 forintot fizetett. A két kép Kiskúton készült, rajta Som Andrea és anyukája. Fotó: Régi Győr

Ha egy házaspár két gyerekkel csak az óriáskerékre ült fel, belépővel együtt 20 forintot fizetett. A két kép Kiskúton készült, rajta Som Andrea és anyukája. Fotó: Régi Győr

Tehát ahol most tevék, őzek sétálgatnak, ott volt, kedves gyerekek a vidámpark, ami a kultúrparknak lett volna a hajtómotorja. De csak olyan motor volt, mint amilyen a körhintáé: széteséssel fenyegetett. Nem volt a 23 éve alatt olyan esztendő, amikor valaki azt mondta volna: „érdemes volt megépíteni". Kivéve a gyerekeket. „Hullámvasút, rengeteget ültem rajta. Pici vasút volt, föl-le, szétrázott bennünket" – írta a Facebookon Adrienn. „Nekem a pléhdobozból készült, kicsit kopott, kicsit rozsdás, nagyon nyikorgós, de mégis imádott űrhajós körhinta tetszett" – emlékszik Eszter.


A fenntartó is vurstlinak hívta


Az elején minden szombaton és vasárnap „Vidámpark" feliratú busz állt a tanácsháza mellé, s akkor indult el, ha 75 százalékig megtelt. Hogy ez hányszor történt meg, azzal kapcsolatban kételyeink vannak, hiszen az egész kultúrparkot kritizálták, ami nem átgondolt tanulmányterv alapján épült. Ugyanakkor a műfajra jó mintákat láthattunk: Pécset, Debrecent, ahol a vidámpark bevételéből fedezték az állatkert költségeit. 


Eleinte a fenntartó önbizalmát – amiből sokat elvitt a ’65-ös árvíz – még az apróbb fejlesztések is növelni tudták: szerencsepavilon, szivárványkerék, dühöngő és zsákbamacska (1969. IV. 12.). De az első öt évben már születtek a művelődésügyi osztály borús jelentései: a játékok egy része elavult, korszerűtlen, az óriáskerék és a felnőtthajóhinta kivételével mutatványosoktól vették át őket. „Vurstliszínvonalon mozognak, s a legigénytelenebb gyermeki igényeket sem elégítik ki" (GYVL: Előterjesztés, 1972. II. 16.) – írta Finta Lajos kulturális tanácsos. Holott a kezdethez képest ekkor már merész álmokat testesített meg a három gokart, az asztali foci és az üvegdobáló. 


Hányan ültek az óriáskeréken?


Az a szerencse, hogy a gyerek mindennek örül, Kiskúton is főként a felnőttek fanyalogtak. Pláne, ha Győrt összehasonlították más vidámparkokkal. Pécsett ekkor 50 játék működött, Debrecenben 35, Székesfehérváron és Dunaújvárosban vagy 30. Győrben a felnőtteknek csak a hullámforgó, az óriáskerék és a céllövölde szolgált üdülésül, a gyerekeknek 3, a fiataloknak pedig – a nyereményjátékokat is beleértve – 5 vagy 6. A ’72-es fejlesztési tervben már megjelent az elvarázsolt kastély, de ez a park soha nem kapott elég pénzt, bevételét pedig 45 év után is tapintatlanság felemlegetni. 


Az óriáskerék – amiről Vanyus Attila későbbi intézményigazgató emlékei szerint „egészen az Ipar útig" el lehetett látni – 1972-ben 20 ezer forintot hozott a konyhára, mivel 7636-an ültek fel rá. Ezzel vezette is a játékok sorát, követte a gyermekrepülő 7011 használóval, a lövészet 5464 fővel, a sereghajtó a „béka lyukra dobáló" volt 1384 „bátor" dobóval (GYVL: A művelődési intézmények tevékenysége és a „Május 1." Kultúrpark szerepe, 1973. április 25.).

Az elvarázsolt téglatest


Olcsó volt a park, de drágállták a szolgáltatásaihoz mérve. Ha egy házaspár két gyerekkel csak az óriáskerékre ült fel, belépővel együtt 20 forintot fizetett, s ha mindent kipróbált, buszozott is, 80–100 forintja bánta a programot. Cserébe rozoga bódékért, csikorgó körhintákért, a veszélyes, elhanyagolt óriáskerékért, „a felvonulási épületbe préselt játékteremért" (1975. VII. 26.). A jegy drágább volt a szomszédos állatkerténél, 1980-ra a felnőttbelépőt 8 forintra emelték, míg a vadasparkért 5-öt kértek. S amíg a bejárattól balra oroszlánok jelentették az újdonság varázsát, addig a vidámparkban végre felépült az elvarázsolt kastély, amiről diplomatikusan leszögezték: „nem hivalkodó méretű…". Ám került bele 10 darab görbe tükör, pörgő és rázó, és csuklós szék, a kijárathoz pedig labirintuson keresztül vezetett az út (1977. III. 19.). „Elvarázsolt téglatestnek" is nevezte valaki a Facebookon.


– Egyszer egy budapesti vidámpark-látogatás után bekönyörögtem magam a helyi elvarázsolt bodegába, ami szinte csak néhány tükörből és egy labirintusszerű folyosóból állt. Nagy csalódás volt – emlékszik Balaskó Attila. – A gokartpálya a Vasas SC felőli bejáratánál volt, viszonylag messze a többi játéktól. Ez tényleg minden fiú álma volt – mondja az akkumulátoros gokartokról, amikre felnőttek is szívesen ültek fel.


A kertészen is spóroltak


– A céllövöldéknél viszont a fegyverek elég pontosak voltak – folytatja Attila, s a korabeli írások nem is emiatt, hanem a siralmas díjak miatt szidták. „Filléres műanyagok, képeslapmatrica. Érdekesebbre nem futja. Így valóban nincs vendég" – állapítja meg a Kisalföld, sokallva a vadaspark betonját, míg „annál több a zöld a vidámparknak, ami a gazt illeti". Még gyereknapra sem kaszálták le, s ’75-ben volt ugyan a kultúrparknak egy másodállású kertésze 800 forintért, de visszavonták a megbízatását (1976. VI. 19.).


Ám ezen akkoriban senki nem lepődött meg. Az egész park vidámparkostól, állatkertestől 338 ezer forintos béralappal gazdálkodott ’72-ben, míg a székesfehérvárinak már 1969-ben is 490 ezer jutott. Volt egy győri dolgozó 1967-től kezdve, de öt év után lakást kapott Adyvárosban és onnan már nem járt ki a 6 forintos órabérért (GYVL: Igazgatói jelentés a VB pénzügyi osztály revíziójáról, 1973. VII. 2.). (Folytatjuk)  



Cikkünket a hetente szombaton megjelenő K2 magazinban találják.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!