Florina, Kastoria, Kozani

Tegnap (kedd) hajnalban indultunk vonattal Amindeo-ba, ahol volt egy gyönyörű szép tó. Végül csak a vonatról láttuk, mert elég nehéz megközelíteni, s a szállásadónk is csinált programot nekünk. Az ő ötlete talán jobb is volt, mint a mienk. 11-kor találkoztunk a sráccal (Couch Surfing-es). Ahogy találkoztunk, egyből tudtuk, hogy megbízhatunk benne. Kis aranyos, mosolygós „fiú".Számítástechnikát tanít a helyi iskolában. Kocsival mentünk a lakásáig, Florináig. Van egy aranyos kis cicája, Elektrának hívják. Tiszta kerge volt, Karolin hercegnőt szétkarmolta játék közben. Másnap hallgathattam, hogy hogy fáj neki (vagyis ma). De hát ő ingerelte a cicust. No de mindegy. Szóval odaértünk Dimitris lakásába (mert így hívták). Egy lett csajszival is találkoztunk, aki szintén a Couch Surfingen keresztül szállásolta el magát. :)  Együtt elindultunk, hogy felfedezzük a Prespa tavat. Gyönyörű volt. A tó érdekessége, hogy a Görög, Albán és Makedón határnál fekszik. A kis és a nagy Prespát egyaránt láthattuk. Sajnos szakadt az eső, de szerencsére kocsival voltunk. Kb. 2-3 órát vezetett Dimitris, s megmutatott nekünk mindent a környéken. Nem engedte azt sem, hogy az ebédet kifizessük. Nagyon kedves volt. Az egész kirándulás olyan volt, mintha az időben utaztunk volna. Volt, hogy hóviharban voltunk (tél), volt, hogy sárga falevelek borították a földet (ősz), s volt ahol zöld fű volt (tavasz), s még a nap is sütött.

Este fáradtan dőltünk az ágyba. Kalandos volt. Hárman aludtunk egy franciaágyon (Karolin, Lett csajszi, és én). Sajnos nekem jutott a középső hely, így mindenki felém lihegett, bárhogy fordultam. De a lényeg, hogy ingyen volt, s buli volt. :)

Másnap (ma) hétkor keltünk. A lány a Meteorákat indult megnézni. Egy nappal korábban akart elindulni, de sztrájk van az utakon, s nem tudott menni. Traktorosok sztrájkolnak, s lezárták az utakat. Ő egyébként Görögországot járja december óta autó- stoppal és a Couch Surfing-el.

Mi Kastoriát céloztuk meg, mint ahogy már korábban is írtam. Fél nyolc körül már az út szélén álltunk, s vártuk, hogy valaki elvigyen minket (Magyarországon egyébként nem mernék stoppolni-csak úgy mellékesen jegyzem meg). Végül elkezdtünk sétálni, kb. 2 órát sétáltunk, mire valaki megállt. A gond az volt, hogy a hegy tetején, a kanyargós utakon próbáltunk stoppolni. De bejött a lehetetlen. Óránként 2-3 autó ment el mellettünk, de a második órában egy öreg felvett minket, aki a sí-centerig ment. Ott kirakott minket, majd sétáltunk tovább, lábunk alatt ropogott a hó, nagyon szuper volt. Hercegnő a kocsiban felejtette persze a kesztyűjét, ami később jutott eszébe. Így onnantól kezdve hallgathattam, hogy nem tudja, hogy fog így síelni, mert hogy a macska is összekarmolta a kezét és hogy most még a hideg is, és ez biztos egy jel, hogy neki nem kellene menni, mert hogy eltöri a lábát. Aztán mondtam neki, hogy ne nyafogjon, s abbahagyta szerencsére.:) Amúgy más gond nem volt vele. Elég elviselhető volt. :) Mondjuk azon meglepődtem, amikor a hajsütő előkerült a táskájából reggel indulás előtt, s még a haját sütötte. Vagyis nem lepődtem meg, mivel otthon mindig ez van, de nem gondoltam volna, hogy ide is hozza. Rá is kérdeztem, hogy Peloponészoszra is hozza-e? A válasz az  volt, hogy persze. :) Előtte meg arról panaszkodott, hogy nem tudja, hogy fog elpakolni egy hétre. Nem tudom, még mit akar vinni magával. :)

De visszatérve: Kb. 10 perc séta után felvett minket a következő autó, ami arra járt. Egy kövér görög volt, aki a nemzeti bankban dolgozik. Görög tudásom fejleszthettem, mivel csak görögül tudott. Meghívott minket ebédre is, de mondtuk, hogy köszönjük nem. Mikor kiszálltunk a kocsiból, megkérdezte, hogy van e pénzünk, hogy hazajussunk. :) Nagyon kedves volt, hogy aggódott miattunk. Mondtuk neki, hogy van, csak spórolni akarunk a stoppolással, meg így sokkal nagyobb kaland.:)

Kastoria egyébként nagyon gyönyörű volt. Egy tó fonja körül a várost. Sütött a nap is, meleg is volt. Iszonyat jó volt. A helyi információs irodában kaptunk térképet, hogy miket érdemes megnézni. Amit lehetett, azt megnéztük (folklór múzeum, bizantin templomok, s maga a táj), majd sétáltunk még egy picit a tóparton.

Jobbra két kép Kastoria, Prespa tó mellett készült kép balra, középen pedig hercegnő és a szállásadónk

Ezután nekiálltunk újra stoppolni. Következő célunk Kozáni volt. Az útelágazásig egy fiatal srác vitt el minket, hogy csak a Kozániba tartó autókat csípjük el, majd onnan egy rozoga kocsival mentünk, aminek nem volt hátsó ülése sem. Én ültem hátul, s imitáltam az ülést, amikor rendőrt láttunk. :)

Ahogy megérkeztünk Kozániba, rájöttünk, hogy nem tudunk ott semmit csinálni. Minden zárva volt. Múzeumok is sajnos. Bementünk kb. 2 templomba, sétáltunk egy picit, de ki volt halva a város. Ezután megkerestük az útelágazást, ami Tesszalonikibe visz, s újra nekiálltunk stoppolni.

Szintén egy „bankos" embert sikerült megállítanunk, akinek ráadásul még tök jó kényelmes kocsija is volt (Rover). A mai Aris vs. PAOK meccsre ment. Nagyon megörült nekünk, mint ahogy mi is neki.:)

Tudott angolul szerencsére, ugyanis már elég fáradt voltam ahhoz, hogy görögül csipogjak (ahogy Évi barátnőm mondaná). Általában én ülök elöl, mert ha Karolin ül elöl, akkor ő nem beszél, hanem csak nézi az utat. Úgyhogy mondtam neki, hogy ez így nem jó, mert ha valaki felvesz minket, akkor legalább szórakoztassuk is. Azt mondta, hogy ő fáradt, mondtam, hogy én is, de valamit csináljon, mert ez így nem lesz jó a Peloponészoszi körutunkon.:)

Az út elég hosszú volt, mivel az autópályát lezárták a traktorosok. Kerülni kellett, s mondta is a férfi, hogy nagyon örül nekünk, mert így legalább nem unatkozik. :) Megbeszéltük, hogy az állatok eltérő „nyelven" beszélnek a különböző országokban. A béka náluk kvak-kvak, nálunk brek-brek, Lengyelországban pedig már nem emlékszem mi volt, de ott is valami más. :) A kutyára és a disznóra ugyanez jellemző.

A férfi egészen a lakásunkig elhozott minket. Jó volt, mert nagyon elfáradtunk már. Hamar ledobtam a táskámat, s bejöttem a könyvtárba, hogy megírjam mi történt.

Holnap pedig megyek síelni. Nem tudom, hogy Karolin jön-e. Majd elválik. Biztos nagyon szuper lesz, csak ne legyen rossz idő. :) Aminek még szintén nagyon örülök, az az, hogy csak a kredit iroda tájékoztatott félre. Mégis tudok végezni a sulival idén. Nem kell fizetnem, ha szakmai gyakorlat alatt veszem fel a diplomamunkát és a záróvizsga felkészítőt. Így nem élhetek a diákigazolvány adta lehetőségekkel tovább, de hamarabb szabadulok a sulitól.:)