falusi turizmus

2009.09.12. 23:15

Az ország „elmaradott” része: Zemplén

Hogyan látja három mai vándor Zemplént, mi érdekeset és megfontolni valót vesz észre három belevaló fiatal? Szubjektív és mégis objektív élménybeszámoló következik bárhol megszívlelendő tanulságokkal...

Kihasználva az augusztus 20-a miatt kialakult hosszú hétvégét, két barátommal úgy döntöttünk, megnézzük az ország egy messzi, számunkra még ismeretlen részét. Választásunk a Zemplénre esett, mert sokat hallottunk természeti szépségeiről és a festői várromokról. Bevallom, korábbi, Északi-Középhegység falvaiban tett látogatásaimra alapozva kicsit aggódva indultam útnak és reménykedtem, hogy minden este találunk olyan táborhelyet, amely jó messzire esik minden lakott településtől, és nem találkozunk össze munkanélküli bányászokkal, vagy a hátrányos helyzetű kistérséghez tartozás felett érzett bánatukat italba fojtó emberekkel.

Az első „csalódás" Sárospatakon ért... A belváros patinás épületei és a vár szépen fel lettek újítva, magyar, angol és német nyelvű tájékoztatók mellett szlovákul is információhoz lehetett helyenként jutni. A várban rengeteg látogató nyüzsgött, mégsem volt zsúfolt sem a kiállító tér, sem a szépen rendben tartott park. Valahogy elfértünk egymás mellett, mindenki nyugodtan végignézhette a színvonalas kiállítást vagy meghallgathatta az idegenvezetést a toronyban.

A kultúra után felhúztuk túrabakancsainkat és a Rákóczi útnak is nevezett piros jelzést követtük kb. 50 km-en és 4 váron át. A várak - a már csak bizonytalan falmaradványok formájában fellelhető Amádé váron kívül - rendben tartva, a lehetőségek szerint felújítva, sok információs táblával várják a látogatókat. Hírek szerint, ha jó napot választunk, még külön programokba is belefuthatunk. Ezen a hétvégén például a Füzéri várban voltak Lovagi játékok, Boldogkőn pedig az állandó kiállítás szórakoztatott minket.

Ámultunk, amikor láttuk, hogy nem csak a várak és a hozzájuk tartozó falvak tiszták, rendezettek, hanem azok a pár 100 lelkes települések is, amelyeknek nincs ilyen kiemelt látogatócsalogató attrakciójuk. Minden buszmegállóban fa esőbeálló könnyíti meg az utasok életét, melyben legalább 4 nagyméretű információs tábláról lehet tájékozódni a környék nevezetességeiről, természeti szépségeiről. Nem maradtak le a hasznos információk sem, úgy mint például a polgármesteri hivatalok, múzeumok, vagy szállásadók telefonszámai. Jó volt látni, hogy ezek a táblák nincsenek se összefújkálva, se megrongálva. Az utcák tiszták, a szemetesek sőt néhol a kutak is a megállókhoz hasonló stílusú keretet kaptak. A táblák csücskében logó jelzi, hogy mindezeket Interreg és LEADER pályázatokból valósították meg.

A falvakat összekötő út piros turista jelzése példaértékű minőségben van felfestve, a fontosabb csomópontokban pedig tábla várja a kirándulót, aki megtudhatja, hogy kilométerben és időben mennyit kell még megtennie céljáig.

Ezek után azon már tényleg nem csodálkoztam, hogy alig láttunk szemetet az erdőben.

A Zemplén jó fél napi utazásra van Győrtől, mégis bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a kicsi, csöndes falvakat, a történelmet és a természetet. Igaz ez egy hátrányos helyzetű kistérség, mégis szívderítő érzés mind a lakóknak mind a kirándulóknak, hogy nem lepusztult épületek és szeméthalmok között jár az ember, hanem rendben tartott, tiszta tereken és utcákon.

Valastyán Nóra

A regéci vár

A regéci vár

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!