Eláruljuk, hogyan kell tökéletesre főzni a sonkát

Parasztsonkához a tengeri só a legjobb

Évszázadok óta ugyanúgy készítik a magyarok a parasztsonkát. Maga a pác tájegységenként változik, de minden esetben az a legjobb, ha tengeri sót használunk – vallja Karcag Antal hentes. Egy hét sós pihentetés után a sonka mehet a páclébe újabb egy hétre. Ha ez is letelt, akkor egy-két nap csepegtetés, és jöhet a füstölés.

A Dió sonka onnan kapta a nevét, hogy a sertés legnemesebb részéből, a hátsó comb diójából készül. Ez az árán is meglátszik: 3000 forint alatt szinte már nem is adják kilóját.

Levegőn szárítanak

Különleges sonkát is tehetünk az asztalra húsvétkor. Ilyen például az olasz pármai, a spanyol serrano, a francia bayonne, a portugál presuno és a német feketeerdei. Ezeknek az elkészítése is más, mint a hazai. Az olaszok, spanyolok, franciák és a portugálok is a levegőn szárítják a sonkát. Ez azt jelenti, hogy az előkészítés után hónapokon, akár éveken keresztül lóg a hús. Az alapos sózás miatt a húslé szépen kicsapódik, így lesz száraz a végeredmény. A Pármai, Bayonne, Serrano és a Presunto közül egyiket sem füstölik.

A spanyol sonkát 18–24 hónapig érlelik, míg az olasz és a francia fajtát 10–12 hónapon át szárítják. Másik különlegesség a dalmát pršut, ami a horvátok sonkája. Ezt egy napig hidegen tárolják, majd bedörzsölik tengeri sóval, és pihentetik, hogy kijöjjön a felesleges lé, aztán megy a füstbe. Ezután a húst még legalább egy hónapig erős, hideg szélben szárítják, majd még hónapokig stabil klímájú helyen pihen. A pršutot legalább egy évig szárítják, hogy igazán finom legyen.

Feketeerdei, csont nélkül

A németek csak csont nélküli combhúsból készítik el a sonkát, az alsó részén pedig a méretének a 20 százaléknyi vastagságú zsírréteget hagynak meg rajta. Az érlelésben is különbözik más nemzetek hagyományaitól. A sózás után még fokhagyma, koriander, borókabogyó és bors keverékével is bekenik a húst. Ezt a húst hagyják egy hétig egy sós lében, majd további két hétig a levegőn. Ekkor engedi ki magából a felesleges nedvességet. A legvégén feketeerdei fenyővel füstölik fel, ami három hétig tart.

Kerüljük a gyorspácolt terméket, és ne szeleteljünk, csak tálalás előtt!

Nem mindegy, milyen disznó

Mangalica sonka: Ennek a fajtának zsírosabb a húsa, és a lassabb hízás miatt maga a hús is más. A mangalicasonka márványos, ami azt jelenti, hogy nem csak a hús alján jelenik meg a zsír, hanem a hús rétegei között is. Fekete Zsóka mangalicatenyésztő szerint porhanyósabb, mint a házi sertés sonkája.

Sertés sonka: Itt nem mindegy az sem, hogy az állat a szabadban, vagy istállóban nevelkedett, és hogy mivel etették. A pármai régióban például gesztenyén nevelik a malacot, így a hús enyhén mogyorós ízt kap.

Kóstoljuk meg főzés előtt

Ha van rá mód, akkor legalább egy kis darabját kóstoljuk meg a húsnak, hogy tudjuk, mennyire sós, így ehhez mérten tudunk ízesíteni. A húsvéti sonkát főzés előtt áztassuk be (ennek nem kell sokáig tartania), majd öntsük le róla a vizet, és hideg vízben tegyük fel főni. A vízbe ízlés szerint tehetünk babérlevelet, borsot, vöröshagymát, fokhagymát, vagy akár borókabogyót is. Kilónként 35–40 perc főzéssel kell számolni, de a sonka fajtájától függően lehetnek eltérések. Hagyjuk, hogy kihűljön, majd csak utána szeleteljük fel. Soha nem szeleteljük a sonkát a bőrével együtt! Ez a magyarra és más nemzetek sonkáira is igaz. Mindig frissen kerüljön az asztalra a levágott rész, tehát csak tálalás előtt kezdjük el vágni a húst. Ha túl sokáig van a levegőn, akkor megváltozik a sonka. Kiszárad, megváltozik a színe, és sós lesz. A vágásnál ügyeljünk arra, hogy minél vékonyabbak legyenek a szeletek.

Ne öntse ki a főzővizet!

A sonka főzőleve igazi kincs a háziasszonynak! Főzhetünk benne tojást, de akár szárazkolbászt is. Le is fagyaszthatjuk, mert például bableveshez, vagy káposztás ételekhez nagyon jó ízesítő. Főzés után a levet le is fagyaszthatjuk, mert kiváló lesz később alaplének.

Kerülje a gyorspácot!

Sem ízében, sem állagában nem közelíti meg az igazi, sokáig érlelt sonkát a gyorspácolt fajta. Ez ugyanis – ahogy a nevében is benne van – sokkal gyorsabb eljárással készül, így sokak szerint nem nevezhető igazi húsvéti sonkának.

Így válasszon a boltokban!

• Ha véraláfutásokat, furcsa foltokat látunk a bolti sonkán, akkor jobb, ha otthagyjuk.

• Ha jó minőségű a sonka, akkor nem lehet folyadék-, zsír-, vagy sómaradvány a csomagoláson.

• Nyomkodjuk meg a húst! Ha túl puha, akkor valószínűleg túl sok páclevet kapott, ami miatt nem lesz olyan sokáig eltartható.

• Ha nincs rajta címke, amin szerepelnének a fontos informá­ciók, akkor ne vegyük meg. Ez igaz akkor is, ha termelőtől vesszük a húsvéti alapanyagot.

• Árpás László sonkamester a Borsnak elárulta, gyakran lapockát árulnak sonkaként a comb helyett. Szerinte nincs jó sonka világos rózsaszín árnyalatokkal.

A legértékesebb spanyol sonkát akár 5 évig is érlelik. Minél érettebb egy sonka, annál sötétebb a húsa, és intenzívebb az íze.