Az élet iskolája, avagy az előrelátó gondoskodás fontossága

A Groupama Garancia Biztosító (GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatásán alapuló) legutóbbi kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság egyes generációi számára mit jelent az öngondoskodás fogalma, hogyan nyilvánul meg megtakarítási szokásaikban és kiadásaikban, illetve mikor merül fel bennünk először nyugdíjunk kérdése. A biztosítótársaság a GfK ügyvezető igazgatóját, a Groupama Garancia Biztosító szakértőjét, valamint Az ének iskolája c. műsor két tanárát, a háromgyermekes anyukát, Szandit és az ismert apukát, Hajós Andrást kérdezte a témában kerekasztal-beszélgetésén.

Az elmúlt években igen sokszor találkozhattunk már az öngondoskodás kifejezéssel. De, hogyan is gondolunk rá, mit is jelent a számunkra? Annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a megtakarítás szinonimájaként használják, a kutatás során a legnagyobb számban értettek teljes mértékben egyet azzal az állítással, hogy az öngondoskodás nem csak a saját magunkról való pénzügyi gondoskodást, hanem az azokról való gondoskodást is jelenti, akikért felelősnek érezzük magunkat.

A Groupama Garancia Biztosító és a GfK adatai alapján a megkérdezettek mindennapi életében a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha van biztos munkahelye és megfelelő jövedelme, míg utolsó helyen jelölték csak meg az egészségre való törekvést. Annak ellenére, hogy a válaszadók alig több mint fele rendelkezik némi megtakarítással, közel kétharmadukat foglalkoztatja az a kérdés, hogy hogyan tudnának jobban takarékoskodni, és több mint harmaduk rendszeresen vezeti kiadásait.

Fotó: Groupama
Nem szeretünk kockáztatni, inkább a biztonságos megoldásokat keressük

Érdekes eredmény, hogy míg a válaszadók hatodának elmondásuk szerint nehézséget okoz megérteni egy pénzügyi szolgáltatás részleteit, addig a megkérdezettek több mint negyede pénzügyi téren szakértőnek tartja magát. A megtakarítók kétharmada ugyanis tudatos pénzügyeit illetően, ezért összehasonlítja a banki ajánlatokat egy-egy befektetési döntés meghozatala előtt. Bár csak ötödük követi folyamatosan figyelemmel, hogy hol tud nagyobb hozamot elérni, ez összefügghet azzal, hogy a megtakarítók több mint fele kockázatkerülő, azaz nem a hozamot, hanem tőkéje biztonságát tartja elsősorban szem előtt.

„Számomra teljesen természetes, hogy a pénzügyek terén tudatos döntést hozok, hiszen egészen fiatal korom óta pénzkereső vagyok és mindig figyeltem a megtakarításokra . Soha nem felejtem el, mikor férjemmel először tettünk be egy nagyobb összeget a bankba azért, hogy a családalapításról gondoskodjunk. Édesanyám gyermekeink születésekor kötött rájuk biztosítást, amit most már egy ideje mi fizetünk. Bízom benne, hogy ez a pénzügyi tudatosság gyermekeink előtt is jó például szolgálhat" – mondta Szandi megtakarítási szokásairól.

„Miután az emberben tudatosul, hogy milyen összeget mire költ, elérkezik egy újabb életszakasz. Ekkor ugyanis már nemcsak önmagunkról gondoskodunk, családunk és szeretteink életéről is döntünk. Ebben a helyzetben felelősen kell mérlegelnünk, nem hozhatunk könnyelmű döntéseket" – mondta Hajós András, zenész, műsorvezető. „Az ahogyan öngondoskodunk, mindig egy korszellem és egy családi minta függvénye. Mindannyian arra törekszünk, hogy aktívan töltsük nyugdíjas éveinket, ezért azonban tennünk kell. Meg kell találni az egyensúlyt az álmok megvalósítása, a kockázat vállalás és a felelős jövő megteremtése között" – tette hozzá András.

Fotó: Groupama
Szórjuk-e a pénzt? Néha igen.

A megkérdezettek legnagyobb arányban lakberendezésre, illetve háztartásvitelre költenek. Míg az egyszemélyes háztartásokban a háztartásvitelre fordított költség 31%-át teszi ki éves kiadásainak, addig a családosok esetében ez az arány kisebb, a két gyermekes családok válaszai alapján csupán 22%. A válaszadók közel negyedének életében vannak felesleges kiadások. Leggyakrabban az élelmiszerboltban csábulnak el, és vásárolnak valami kényeztető terméket. Sokan említik, hogy takarékosabban bánhatnának a háztartási energiával, míg 40 százalék a dohányzást említi, mint a spórolás lehetséges formáját. A felesleges kiadások lefaragásával átlagosan havi 20 300 Ft-ot tudnának spórolni, amit akár nyugdíjuk megalapozására is fordíthatnának.

Luxusként gondolunk nyugdíjunkra

A nyugdíjjal kapcsolatban tíz válaszadóból négyet bizonytalanság jellemez, mert nem tudja mit is kellene tennie annak érdekében, hogy megfelelő nyugdíja legyen idős korában. A megkérdezettek közel harmada már most is gondoskodik időskori megélhetéséről, míg 35 százalékuk nem is gondolhat ilyen „luxusra". A nyugdíjas évekkel kapcsolatban a legtöbben az anyagiak miatt aggódnak, de a betegségektől is sokan félnek. Idős korukban a válaszadók kétharmada a saját megtakarításait tervezi felélni, az államtól pedig csak 29 százalékuk vár pénzügyi segítséget. A megkérdezettek jelentős része szerint nem lesz elegendő a várható nyugdíja a tervezett szükségleteire. Szerintük a megfelelő életszínvonal biztosításához átlagosan havi 34 000 Ft- tal kellene előtakarékoskodni.

„A nyugdíjbiztosítás egy hosszú távú megtakarítási forma, így kiemelten fontos az ügyfelek számára, hogy megbízhassanak biztosítójukban és nyugodt szívvel várhassák a jól megérdemelt nyugdíjas éveket. A Groupama Garancia Biztosító Nyugdíj Életív Programja egy hosszú távú befektetés, ami nem csak a profit maximalizálására fókuszál, hanem biztonságot jelent azokra az előre nem látható eseményekre is, amelyek az elkövetkező években történhetnek"- mondta Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.

„Az emberek gondolkodásában alapvetően az életkoruk és ezáltal az élethelyzetük megváltozásából fakadó különbségek okozzák a fő változást. A nyugdíjcélú takarékoskodás 10 éve is és most is az 50-59 éves korosztályban a legmagasabb arányú, mely ebben az életkorban már kicsit megkésett lehet. Ugyanakkor látható, hogy minden korosztályban sokkal inkább előtérbe kerül a nyugdíjcélú takarékoskodás a 10 évvel ezelőtti időszakhoz képest- mondta Kozák Ákos a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.