Honismeret a föld túlsó oldalán

2020.03.10. 15:20

Ausztráliában járt a Hazajáró (videó)

Ausztrália legnépesebb állama, a földrésznyi ország délkeleti részén elhelyezkedő Új-Dél-Wales földjére lépett legutóbbi adásában a népszerű honismereti magazin, a Hazajáró stábja.

Az elnevezést a nagy földrajzi felfedező, James Cook kapitány használta először a területre, amely – eredetileg Britannia fegyenctelepeként – magába foglalta az ausztrál szárazföld nagy részét. Aztán megérkeztek az első szabad telepesek, majd a 19. század folyamán létrejött az államszövetség, amelynek máig vezető állama Új-Dél-Wales és benne a földrésznyi ország legnagyobb városa: Sydney.

A közelmúlt történelmi traumái magyarok ezreit indították messze az óceánon túlra, a Kék-hegyek lábaihoz. Utódaik a mai napig nem feledték, honnan jöttek és mi a küldetésük.

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának legutóbbi adása Ausztráliában látogatta meg az ott élő magyarokat.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=7yXZGGNxQgQ&feature=emb_logo

Jó érzés Sydney-ben Nagy-Magyarország térképeket nézegetni a Szent Erzsébet Otthonban. A térkép itt nem feltétlenül a revízió miatt lóg a falakon, hanem annak a nemzetnek a területét jelöli, ahonnan az otthon lakói érkeztek. (Ausztrália magyarjainak körülbelül 70 százaléka anyaországi, 20 százaléka délvidéki, míg 10 százaléka erdélyi származású.) És jó érzés ott lenni az 56-os magyarokkal a forradalom és szabadságharc ünnepén a Punchbowl-ban, a Magyar Házban. És szintén jó érzés a délvidéki magyarokkal eltölteni egy estét Glendenningben lévő klubjukban. Vagy a Himnuszt énekelni a cserkészekkel a rookwoodi temetőben, a magyar parcellánál. A sor folytatható, de igazából csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy Sydney-ben igen komoly magyar közösség gondoskodik a magyar jövőről. Pedig Új-Dél-Wales fővárosa valódi olvasztótégely, ahol könnyen szem elől lehet téveszteni a nemzeti identitást. Le a kalappal azok előtt, akik immár évtizedek óta őrzik magyarságukat!

A Délvidéki Magyar Szövetség vezetője, Piri József is elmondta, hogy ahonnan ő jött, ott nem volt szabad magyarnak lenni.

„Vagy lehettél magyar, de gyűlöltek érte. Akik ide jöttek a hatvanas években, zömmel délvidékiek voltak. De most már nem csak délvidékiek vannak a klubban. A klubban – azt lehet mondani, hogy – eltöröltük a trianoni vonalakat. Büszkén vagyok magyar, mert az voltam mindig, és nem is akarok más lenni”

– szögezte le.

A diaszpórában élő fiatalok megszólításának kiváló eszköze a cserkészet. A Sydneyben működő csapat jó munkát végez a megmaradás területén.

A zászlófelvonás, a közös ima, az egyenruha, a hit, a természet és a hazaszeretet olyan összetartó erőt képviselnek, amelynek segítségével az ifjoncok messzi idegenben is képesek megőrizni öntudatukat. Ahogy a mottójuk is hangzik:

„Légy akkor is magyar, ha nem lát senki, légy akkor is keresztény, ha mindenki lát.”

Ebben a szellemben munkálkodik a cserkészek vezetője, Cserhalmi Ottó is:

„A magyar iskolából délután átjönnek ide, és itt folytatják, amit tanultak a fekete tábla előtt. De itt nincs fekete tábla, itt játék van, itt fára másznak, itt tüzet építenek, itt mozgékonyan folytatják és élik a magyarságot, játékokon keresztül.”

A Hazajáró műsorvezetői, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a központi ’56-os megemlékezésre is ellátogattak, amely az új-dél-walesi magyar szövetség központjában volt. Itt egészen más az olvasata ’56-nak, hiszen a hazai bolsevik megtorlás és elnyomás évtizedeiben a diaszpóra éltette tovább a szabadságharc lángját.

A műsor hátralevő részében körülnéztek Sydney természeti környezetében is. Nyugaton a város határai a Kék-hegyekig nyúlnak. Ott él családjával Péterffy Kund református lelkész, és ott volt vele a sydney-i magyar konzulátus irodavezetője, Fráter Olivér, akik útitársak voltak a Kék-hegység bejárásában.

A film Fráter Olivér gondolataival zárult:

„Kegyelmi pillanatban vagyunk. Egy ritka pillanatban, amikor a magyar állam, az egyház és a diaszpóra szervezetei együttesen keresik a nemzeti megmaradásnak a keskeny ösvényét. Azt gondolom, hogy ha mindenki a maga feladatának megfelelően, azon a helyen, ahol a Jóisten teremtette -, megteszi mindazt, amire a szolgálata hívja, akkor lehetőséget kapunk arra, hogy a vesztes 20. század után egy esélyt nyerjünk a 21. században, és megmaradjunk, akár itt Sydneyben is magyarnak. De azért ne felejtsük el, hogy magyar jövő csak a Kárpát-medencében van!”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!