A magyarok jobbnak ítélték a jövőt a legtöbb EU-országnál

Az európai munkavállalók mintegy tíz százaléka veszítette el állását a koronavírus megjelenése óta – derül ki az Eurofound lakossági felméréséből, amelyet az európai uniós ügynökség nem a statisztikák, hanem a júliusban megkérdezett állampolgárok válaszai alapján állított össze. A Magyar Nemzet cikke szerint a legtöbben Spanyolországban és Görögországban váltak munkanélkülivé. A tavaszi korlátozások feloldását követően pedig csak három százalékuk talált újra állást. A járvány miatt kialakult munkanélküliség leginkább a 35 év alatti fiatalokat érintette. Míg a tavaszi korlátozások alatt végzett felmérés még arról tanúskodott, hogy minden második munkavállalónak csökkent a munkaideje, júliusban ez már csak egyharmadukra volt igaz. A részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése a dél-európai országokban, illetve Belgiumban volt a legelterjedtebb válságkezelési megoldás. Az ágazatok közül az ipart, az építőipart, a kereskedelmet, a turizmust, a vendéglátást és a szállítást érintette a részidő bevezetése, míg a közigazgatásban és az egészségügyben szinte sehol sem csökkent a munkaidő.

Júliusban a tagállamok közül Magyarországon, Ausztriában és Dániá­ban érezték úgy legkevesebben – a munkavállalók mindössze öt százaléka –, hogy veszélyben lenne a munkahelyük.

Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban 15-20 százalék féltette az állását, a 27 tagállamban pedig átlagosan a megkérdezettek tíz százaléka. Az álláshely megtartásának bizonytalansága érdemben csökkent az áprilisi adatokhoz képest.

A munkanélküliség és a részidős foglalkoztatás bevezetése hatással volt a háztartások anyagi helyzetére is. A legtöbb országban kedvezőbben ítélték meg júliusban a családi pénzügyeket áprilishoz képest.

Hazánkban a válaszadók jelentős része jobbnak látta pénzügyi kilátásait a korlátozásokat követő időszakban, uniós átlagban ugyanakkor a kilátások érdemben nem változtak.

Uniószerte az egyéni vállalkozóknak és a munkanélkülieknek a legrosszabb a jövőképük. A háztartások 44 százaléka látja úgy, hogy nincs három hónapra elegendő tartaléka, arányuk áprilisban 47 százalék volt. A váratlan kiadásokra legkevésbé a görög és a horvát családok vannak felkészülve, de összességé­ben csupán az észak-európai tagállamokban jellemző, hogy három hónapnál hosszabb időszakra elegendő tartalékkal rendelkezzen a háztartások legalább fele. A felmérés szubjektív válaszai ugyanakkor bizakodásra adnak okot: az uniós polgároknak immár csak a negyede érezte úgy a korlátozások után, hogy tovább romlik a pénzügyi helyzete, szemben az áprilisi közel 35 százalékkal. Magyarországon Észtország és Lettország után a harmadik legbizakodóbbak az emberek a 27 EU-tagállam közül: a válaszadók 16 százaléka azt reméli, a következő időszakban javul a háztartásuk finanszírozási helyzete. Az uniós átlag 12 százalék.

Magyarországon a járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatása volt, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése egyszerűbbé vált.

Ez kilenc másik országban volt még jellemző, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol a járvány előtt nem vált általánossá az otthoni munkavégzés.

A válaszadók közül a többgyermekesek számoltak be fokozódó nehézségekről a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatban, illetve júliusban – a munkahelyek újranyitása miatt – fokozódó munkahelyi nyomást tapasztalt a legtöbb állampolgár. Az újranyitással párhuzamosan a szubjektív jóllét is javult, legkevésbé a fiatalok körében. Magyarországon ráadásul jobban érezték magukat az emberek az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott öt szempont alapján, mint a járványt megelőzően.