Életstílus

2018.04.12. 09:00

Mintha nem lenne férfi a Baba-mama klubban

Néha borzas wookiee-nak vagy háztartási droidnak érzik magukat, de valójában Jedik az édesapák - állítja az Én vagyok az apád című blog. Írója rámutatott: a baba-mama expók, klubok és tornák nevéből is kihagyják az édesapákat, mintha ott sem lennének.

Kiss Tímea

Talán néha droidnak érzik magukat, és megesik, hogy külsejük olykor a wookiee-két idézi – valójában azonban nem mások, mint hétköznapi, de korántsem mindennapi Jedik. Reméljük, nem az utolsók – így ír a mai apákról és szerepükről a nemrég indult blog, az Én vagyok az apád.

Luxus, hogy nincs ott


Mint a neve is sejteti, az interjú-blogon édesapák beszélnek a gyermekvállalásról, apaságukról, annak nehézségeiről és az ezeket feledtető örömeikről az oldalon. Ám a kérdezőjük, a blog alapítója egy fiatal újságírónő, Király Eszter, akinek szemet szúrt egy különös gyakorlatunk.


– Azt vettem észre, hogy ha családról beszélünk, akkor mindig az édesanyák kerülnek a középpontba, természetesen nem rossz értelemben. Arra gondolok, hogy ha tartanak például egy vásárt, baba-mama expónak nevezik el, de miért nem lehet baba-mama-papa expónak hívni? Vagy nézzüktovább: baba-mama a jóga, a klub és még sorolhatnánk. Kisgyermekkorban fizikailag sokkal jobban az anyára van utalva egy gyermek, de mintha magától értetődőnek vennénk, hogy apa közben nincs jelen. Hatalmas luxus, ha ezt tekintjük alapállapotnak – beszélt a blogot elindító tapasztalatairól. Nem tartja igazságosnak a kialakult helyzetet, de azt is észrevette, hogy amikor a családapák szólalnak meg a tévében, az újságban, mindig azokat látjuk „csak", akiknek egyáltalán nem a megszokott módon zajlik az életük. Hatalmas a családjuk, különös a foglalkozásuk, vagy épp az édesanyával együtt dolgoznak, híresek stb.

Nem áll meg az élet


A szerző bevallja, hogy saját ismerősei a megkérdezett édesapák, akik mind büszkén és megható szeretettel beszélnek gyermekeikről, családjukról. Ahogy Eszter mondja, ő csak egy ember a 9 és fél millióból, mindannyian találhatunk hasonló jó példákat a környezetünkben. 


A 33 zenész, József például két ifjú csibész édesapja. „Csak anyai" vagy „kizárólag apai" hatás- és feladatköröket nem különít el, de egy kivételt azért talált. „Én egyetlen olyan dolgot tudnék mondani, amit egy anya soha nem fog tudni megadni a gyermekének, mert ez az apa dolga (lenne): megmutatni, hogy apa szereti anyát. És itt rögtön meg is lehet fordítani ezt a kizárólagos feladatot: ugyanígy persze egyetlen apa sem tudja megmutatni a gyermekének egyedül, hogy anya szereti apát" – meséli el az Én vagyok az apád blogon.


Arra a kérdésre, hogy az apa-, férj-, munkaerőszerepet hogyan hozzák egyensúlyba, a 34 éves, francia származású édesapa, Alban azt felelte: „Sok férfit ismerek, akik velem egyidősek, egyáltalán nincs családjuk, de rengeteg idejük van. Néha irigylem őket – pedig nekem több szerencsém van, mint nekik. Néha elég csak rágondolni, hogy mid van neked, és nem elfelejteni, hogy amid van, az fantasztikus – bármelyik szerepedben." És hozzátette: „Sokan azt gondolják, hogy a gyerek után megáll az élet, ha szülők lesznek, akkor onnantól már nem is csinálhatnak semmit. Pedig ez nem igaz, csak ügyesebben kell használni az időt."

 

Király Eszter

Király Eszter

Állandó a jelenléte


– Tehát nem igaz, hogy apátlan a mai nemzedék, csak észre kell vennünk őket – összegezte tapasztalatait Király Eszter, akinek néha sokáig tartott elmagyarázni az édesapáknak, hogy nem kell szupersztárnak vagy celebnek lenniük ahhoz, hogy beszéljenek példaértékű kiállásukról a családjukért. – Bizonyos helyzetekben olyan mértékű a nők erősödése, ami káros a férfiak önértékelésére, tehát mindenkinek káros. A két nemnek egymás felé, és nem egymás ellen kell fordulnia, ezért fontos az egyensúly fenntartása.  A blog szerzője a saját édesapjának először el sem árulta, mire készül. Az egyik interjúért jelölték a 2018-as Média a Családért díjra, ekkor mondta csak el, hogy elindította a blogot. – Köszönetet mondtam neki, hiszen ki mástól tanultam volna meg, mennyi becsülendő érték rejlik az édesapákban és általában a férfiakban? Hiszen rá felnézhetek, és a jelenléte az egész gyermekkoromban állandó volt, annak ellenére is, hogy a munkája miatt sokat utazott. A mai napig támogat, és miután elmondtam neki, hogy most az Én vagyok az apád bloggal foglalkozom, kaptam is tőle egy Darth Vader-süteményformát.

Ők mondták


„Minden krízishelyzetet próbálok humorral feloldani." (Gábor)

„Jó azt hallani, hogy hajrá, apa!" (Attila)

„Erősebb leszel, mert elfordul a tekinteted magadról." (Miki)

„Nem riadok meg semmitől, csak a kakis pelenkától!" (Gyuri, 31)

„Nem létezik elvesztegetett idő!" (Gábor, 30)

„Kész kell lenni a változásra." (Alban, 34)

„Én legyek az első, aki felsegíti, és az első, aki megöleli." (Zsolt, 56)

„Nem félelmeim vannak, hanem reményeim." (Szabi, 31)

„Szeretnék szép történeteket adni a kislányomnak." (Péter, 29)

„Felnövünk a feladathoz, és ez így természetes." (Ádám)

„Nem szabad pánikolni." (Péter, 33)

Felderítő figyelemmel

„Hisszük, hogy nem kell messzi-messzi galaxisokat járni, elég felderítő figyelemmel fordulni mindennapjaink férfijai felé, mert ott vannak bennük az Apák, akiket hajlamosak vagyunk hiányolni" – írja Király Eszter az Én vagyok az apád oldalon. A blogger úgy látja, nem „csupán" felfedezni kell ezt az Apát, figyelmünk derűssé is teszi őket. 

Adjunk bele több apait! 


Ezzel a szlogennel működteti Léder László az Apa Akadémiát, amely segíti az apákat és anyákat abban, hogy az apák minél többet és „elég jó apaként" vehessenek részt gyermekeik nevelésében és a családi élet alakításában.


Néha elég csak rágondolni, hogy mid van neked, és nem elfelejteni, hogy amid van, az fantasztikus – bármelyik szerepedben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!