Életstílus

2018.02.06. 08:00

Magunknak szerzünk halláskárosodást

Jelentős zajszennyezésnek vagyunk kitéve a mindennapokban, ami hosszú távon árt a hallásunknak. Sokat ronthatunk a helyzeten, ha a szabadidőnkben is túl hangosan hallgatunk rádiót, zenét vagy filmet. Az így szerzett halláskárosodás gyakran visszafordíthatatlan.

Borbola Lilla

 

– Néha elmegy a hallásgondozó előtt egy autó, amiből üvölt a zene. Összenézünk és megállapítjuk: itt egy leendő páciens – meséli Arany Tünde audiológus asszisztens és Vajda Gizella gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó. A hangtechnikai eszközök egyre elérhetőbbek, és egyre fiatalabb korosztályok használják őket ellenőrizetlen hangerőn, ezért mind több fiatal jelenik meg a gondozóban halláscsökkenéssel – avatnak be a problémába az audiológus szakemberek.

 

 Zajosabban élünk

– Őseink hallószervei a neszekhez, zörejekhez, finom hangokhoz fejlődtek ki, nem buszokhoz és ütvefúrókhoz. Nemcsak látványban, hanem a hangok terén túl ingergazdag már a körülöttünk lévő világ – mondja Arany Tünde. A környezeti ártalmakhoz még hozzátársulnak a zajos szórakozási szokásaink, ami tovább rontja a helyzetet. Bár a hangra való érzékenység egyénenként eltérő, általánosságban elmondható, hogy ha huzamosabb  ideig 80 decibelnél (dB) hangosabb hanghatás ér minket, akkor már károsodhatnak a belső fül hallószőrsejtjei. Az ilyen idegi alapú károsodás többnyire visszafordíthatatlan.

Egy koncert például akár 120 decibellel is düböröghet, amely egy mentőautó szirénájának hangerősségével egyezik meg. A fül- és fejhallgatókkal is gyakran átlépjük az ajánlott határértéket. – Hoztak már hozzánk 13–14 körüli gyereket azzal, hogy gyakran visszakérdez. A vizsgálaton a hallásgörbéin látszott, hogy szerzett károsodása van. A szülők nem tudták, hol érhette a fiút ilyen hanghatás, aztán kiderült: egy számítógépes játék lövés- és csatazajai okozták a problémát, amit a gyerek rendszeresen túl hangosan hallgatott fejhallgatón keresztül – mesélte az audiológus asszisztens. Hozzátette: az ilyen jellegű esetek sajnos egyre gyakoribbak.

Ha például a buszon a mellettünk vagy még távolabb ülő füleséből halljuk a zenét, akkor az biztosan túl hangos számára, és megterheli a hallószerveit – ezt már Vajda Gizella tette hozzá.

Ellenőrizzük gyakran, hogy milyen hangerőt használ a kütyüző gyerekünk. Fotó: Dreamstime


Kínzó fülzúgás

Ha valaki gyakran visszakérdez, és nehezített környezetben, például nagyobb alapzaj mellett sokszor nem érti ki a szavakat, vagy zúg, morajlik a füle, akkor minél hamarabb forduljon orvoshoz – tanácsolják a szakemberek. Ha csendes környezetben sem érti a beszédet, akkor meg pláne, bár ekkor már valószínűleg komolyabb a baj.

 Egy-egy koncert utáni enyhe fülzúgás, szokatlan hallásérzet még normális, azonban ha ez egy nap elteltével is fennáll, akkor szintén azonnal orvoshoz kell fordulni.

– Sokan jönnek hozzám azzal, hogy szabadítsam meg őket a szűnni nem akaró fülzúgástól, ami a halláskárosodás egyik tünete lehet. Erre többnyire sajnos sem én, sem a szakma nem képes. A zúgás elviselése kezdetben nagyon nehéz, az ember nem tud pihenni, nem tud koncentrálni, ezért lenne fontos, hogy odafigyeljünk azokra a tényezőkre, amikre ráhatásunk van – hívja fel a figyelmet Arany Tünde, aki maga is harminc éve él fülzúgással. Emlékeztet: a halláscsökkenés kihatással lehet a mindennapjainkra és a szociális életünkre is, ezért nem szabad félvállról venni.


Mit tehetünk?

– Nem igazán ajánlom a fej- és fülhallgatók használatát, de ha mégis használjuk, akkor fontos, hogy amikor tömegközlekedünk, vagy más nagyobb alapzajjal járó tevékenység közben hallgatunk zenét, akkor ne a külvilág zajait akarjuk elnyomni, mert akkor biztosan hangosabbra állítjuk a hang- erőt, mint kellene – kezdte Várszegi Zoltán, aki vezető 

audiológus egy hallókészülék-gyártó cégnél. – Olyan eszközt válasszunk, ami megszűri a kinti zajokat, például egy hallójáratba jól illeszkedő füldugójú fülhallgatót, amelynek tömítő hatása van. Vagy egy olyan fejhallgatót, amin keresztül nem jön át a külvilág zaja. Így a hangerőt sem kell magasra állítani ahhoz, hogy élvezhető legyen a zene – tanácsolja a szakember. Előbbi, a köznyelv által „agydugóként" emlegetett fülhallgatók esetében azonban még veszélyesebb a túlzott hangerő, mert nagyon közel van a dobhártyánkhoz, és a hang nem tud más irányba terjedni – így csak körültekintő felhasználás mellett jelent előnyt.

 – Ha valaki gyakran jár koncertekre, fesztiválokra, akkor érdemes beszereznie egy erre speciálisan kifejlesztett füldugót. Érzékenységtől függően szűrőkkel ellátott típusokat is lehet kapni, amely például a magas hangokat csillapítja, de a koncert élvezhető marad – mutatja saját füldugóját Arany Tünde. Az eszköz szinte láthatatlan a fülben, és 17–20 ezer forintért beszerezhető, ami egy rendszeres fesztivállátogatónak hasznos „befektetés" az egészsége érdekében. Egy-egy buli alkalmával pedig érdemes néha pár percre halkabb helyre vonulni, majd másnap csendes környezetben kipihenni a zajt.


Óvatosan kütyüzzünk

A lejátszóeszközöknél a legegyszerűbb, ha lejjebb vesszük a hangerőt, mert az agyunk idővel hozzászokik a halkabb hangokhoz is. – Eszközfüggő, de általában a teljes hangerő 70 százalékánál már nem lenne szabad feljebb hangosítani. Figyeljünk a jelzésekre: egy okostelefon például figyelmeztet, ha túl hangos a lejátszás – mondta Várszegi Zoltán. Ha kisgyermek kezébe adunk egy tabletet vagy valamilyen lejátszót fülhallgatóval, akkor ellenőrizzük a hangerejét, de idősebb gyerekeknél sem árt néha odafigyelni, hogy milyen hangerőt használnak – sorolják a szakemberek.

Híresek és nagyothallanak

A U2 frontembere, Bono; Neil Young; Eric Clapton; Sting; Phil Collins; Ozzy Osbourne mind jelentős halláskárosodással él, többük visel hallókészüléket.



Cikkünket a Kisalföld hetente kedden megjelenő Gyógy-ír mellékletében olvashatják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában