Életstílus

2018.01.18. 08:00

A jövőnkkel játszunk: felzabáljuk a bolygónkat

Jelenleg több mint 7 milliárdan élünk a Földön, 2050-re várhatóan 9 milliárdra nő ez a szám. A mai fogyasztási szerkezet mellett azonban annyi élelmiszert kell majd megtermelnünk, mintha 11,5 milliárd ember élne akkor a bolygón. Vajon hogyan lesz erre képes a mezőgazdaság? És mi fog változni az élelmiszer-előállításban és -fogyasztásban?

Ihász Nóra

Melyek napjaink kihívásai és lehetőségei az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdasági kutatás területén? Erre a kérdésre kaptunk válaszokat Popp Józseftől, aki a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjeként vett részt egy Európa jövőjével kapcsolatos beszámoló megírásában, ami 15 kutató közös munkájának gyümölcse.

Az életmódunkon kell változtatni


– Az EASAC december 5-én kiadott állásfoglalása szerint az Európában élőknek mielőbb változtatniuk kell táplálkozási szokásaikon, ha fel szeretnék venni a harcot a klímaváltozással. Pontosan milyen kihívásokról beszélünk?

– A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre, ez pedig elengedhetetlenné teszi a klímatudatos mezőgazdaság bevezetését, például az aszálytűrő növényfajták nemesítésével. A környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is, így például indokolt csökkenteni a hagyományos állati fehérjék fogyasztását. Emellett megfizethető, egészséges táplálkozást ösztönző programokat kell bevezetni. Fontos szempont még az élelmiszer-hulladék helyi és regionális szinten történő csökkentése. Az élelmiszer-pazarlás egyben energia- és vízpazarlást is jelent, ezért ennek csökkentése hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. A klímaváltozás növeli az élelmiszer-biztonsági kockázatot is a kórokozók és kártevők globális terjedésével, ezért kiemelt feladat az élelmiszer-szennyezettség forrásainak pontos leírása és kezelése.

 

 

Kevesebb hús és vegyszer


– Milyen élelmiszer-fogyasztási szokásokon érdemes változtatnunk ahhoz, hogy elérhessük a felvázolt célokat?

– Az urbanizációval távolabb kerülnek egymástól a termelés és fogyasztás földrajzi központjai, aminek következtében nő a szállítás, a raktározás és a hűtés jelentősége, és értelemszerűen az árukezelés költsége, ami hozzájárul az árak emelkedéséhez. Az étrendváltozás még nagyobb gond az élelmiszer-termelés szempontjából, mint a népesség növekedése. A világ népessége ma mintegy 7,6 milliárd fő, 2050-ben várhatóan 9 milliárdra nő, ami 30 százalékos emelkedést jelent, az élelmiszer-kereslet azonban addig 70 százalékkal fog nőni, vagyis a mai fogyasztási szerkezet mellett annyi élelmiszert kell majd megtermelnünk, mintha 11,5 milliárd ember élne akkor a Földön. Ennek oka, hogy a hús- és tejtermékfogyasztás irányába változik az étrend: egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy magas hozzáadott értékű élelmiszert egyenek. A húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség. Ma a Földön egy ember egy évben 42 kilogramm húst eszik, ez 2050-ben várhatóan 52 kilogramm lesz fejenként, miközben 1,5 milliárd új fogyasztó jelenik meg a piacon. Az élelmiszer-mennyiség előállításával kapcsolatban leszögezhető, hogy a jelenlegi élelmiszer-termelés módja hosszú távon nem fenntartható. Többek közt azért, mert csökken az öntözővíz mennyisége, vagy például a hústermelés súlyos környezetterhelést okoz. A jövőben kevesebb vízzel, vegyszerrel és műtrágyával kell több élelmiszert termelni.

Környezetbarát megoldások


– Milyen változtatásokat kellene bevezetni az állattenyésztésben?

– Az állattenyésztésnek jelentős szerepe van a káros, üvegházhatású gázok kibocsátásában, nem beszélve arról a hatalmas mennyiségű ivóvízről, amit az iparág igényel. Napjainkban a világ ivóvíz-felhasználásának 70 százalékát a mezőgazdaság emészti fel, amelybe ugyan a növénytermesztés is beletartozik, de nem árt megjegyezni, hogy – a takarmánynövények miatt – valójában ennek a jelentős része is az állattenyésztést szolgálja ki. Az előttünk álló évtizedek egyik legfontosabb kihívása éppen az ivóvízhiány és klímaváltozás elleni küzdelem lesz. Ehhez az állattenyésztésben bevezetett környezetbarát lépések is hozzájárulhatnak, a valóban jelentős fordulathoz azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására is, például a „hagyományos" állati eredetű fehérjének a helyettesítése alternatív fehérjeforrásokkal.

 

Mennyiség és minőség

–  A testtömegindex értékei alapján határozható meg, hogy valaki túlsúlyos vagy elhízott. A világon jelenleg a lakosság egyharmada, azaz 2,3 milliárd ember túlsúlyos, ebből 0,7 milliárd ember elhízott. A 2,3 milliárd túlsúlyos emberrel szemben 0,8 milliárd éhezik. Ez is bizonyítja, hogy globális szinten a táplálkozásban az éhezés és elhízás, valamint az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő. Van azonban ezek mellett egy másik komoly probléma is: 2 milliárd ember „rejtett éhségben" szenved, sőt, a túlsúlyos emberek egyharmada is ebbe a kategóriába tartozik. Nem kalóriahiányban, hanem mikrotápanyag-hiányban szenvednek, vagyis nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és nyomelemekhez. Ez azt jelenti, hogy a túltápláltság (kalóriában) alultápláltsággal (mikrotápanyagban) is párosul. A jövő nagy kihívása lesz, hogy a Föld egyre növekvő népességének elegendő élelmiszer előállítása mellett a táplálék megfelelő minőségéről is gondoskodjunk. Hazánkban az elhízottak aránya az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint kirívóan magas: 28,6 százalék. Ez a legrosszabb érték Európában. 

Új utakon

– Egyre több cég próbálkozik a szinte „rovar méretű" mezőgazdasági robotok prototípusainak előállításával. A kis méretű és kevés energiát fogyasztó, önálló döntéshozatalra képes agribotokra lehet bízni a vetést, az öntözést, a betakarítást, és arra is alkalmasak, hogy már a kezdeti időszakban elkülönítsék a gyomokat a haszonnövényektől. A modern drónokkal pedig centiméteres terepi felbontás érhető el, így a táblákat olyan kisebb, viszonylag homogén részekre lehet felosztani, amelyek a későbbi beavatkozások során egyforma minőségű halmazként kezelhetők. Az IoT (Internet of Things) szerepe is nő a gazdálkodásban. Ezek olyan eszközöket jelentenek, amelyek SIM-kártyát tartalmazó modemek segítségével működnek, így a hálózaton keresztül az egész ország területén használhatók. Ez segítheti a takarmányozási költségek csökkentését, hasznát vehetjük az állategészségügyben, és az energiahasznosítás feltérképezésében is. A Farming 4.0 pedig azoknak a ma rendelkezésre álló informatikai eszközöknek a halmazát jelenti, amelyeket az agráriumban alkalmaznak. Egyrészt megszünteti a papíralapú adminisztrációt, illetve abban a pillanatban, hogy az adat bekerült a rendszerbe, lehetővé teszi a különböző összefüggések vizsgálatát. A jövőben megkerülhetetlen lesz az informatika használata az agráriumban, a mezőgazdasági munkaerő nagy része azonban fél a technológia fejlesztésétől.

Évi 50 ezret takaríthatnánk meg

„A Földművelésügyi Minisztérium számítása szerint mintegy 1,8 millió tonna, fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon, amely 400–450 ezer rászoruló ember étkeztetésére lenne elegendő. Számításaik szerint az ország évi 15 milliárd forintot, egy átlagos magyar család 50 ezer forintot takaríthatna meg a feleslegesen megvásárolt élelmiszereken. Az élelmiszer-veszteség csökkenhet a lejárati és szavatossági idő egységesítésével, az eltarthatóság idejének növelésével, és az el nem adott élelmiszer élelmiszerbanknak, jótékonysági szervezeteknek történő felajánlásával. De szükség van a háztartási és éttermi élelmiszer-pazarlás visszaszorítására is" – mondta el szakértőnk.

 

A vegetáriánus étrend segíthetne

A világ élelmezési problémáján segíthetne, ha egyre több fogyasztó a vegetáriánus étrendet követné, csakhogy ez nem annyira egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy minden szükséges tápanyagot, fehérjét, vitamint és ásványi anyagot megkapjon szervezetünk a növényi eredetű élelmiszerekből, szinte tudományos alapossággal kellene összeállítanunk az étrendünket. A 20 esszenciális aminosavnak csak egy részét tartalmazzák a növények – néhány zöldség és a szója kivételével –, továbbá az esszenciális aminosavak egymáshoz viszonyított aránya is fontos szempont. Emellett a mai világban a kényelmi terméknek számító félkész- és késztermékek a vegetáriánusok számára sokkal kevésbé hozzáférhetőek.

Vitaminnal dúsított élelmiszerek

„Az élelmiszerek minőségét elsősorban dúsítással lehetne javítani: vitamint, ásványi anyagokat adni azokhoz, mint például a gyümölcslevekkel teszik. Idesorolható még a jódozott só, a D-vitaminnal dúsított tej vagy az omega3-zsírsavat tartalmazó margarin is. Az Egyesült Államokban például ez nagyon komoly területe az élelmiszeriparnak, részletesen szabályozott, kiterjedt állami támogatást élvez. Az Európai Unióban azonban egyáltalán nem kezelik kellő súllyal ezt a lehetőséget, főleg a piacra bízzák ezt a kérdést. 


A dúsítás megemeli az előállítás költségét és a gazdagabbak tudják megfizetni a terméket, tehát épp az nem 

kapja meg, aki a legrászorultabb" – mondta el Popp József.


Az EU egyes tagországaiban az ételhulladék a megvásárolt élelmiszer egyharmadára rúg. Ezt kell elsősorban csökkenteni, mert ez fogyasztói magatartás kérdése, a többi veszteség főleg a technológián múlik, azon sokkal nehezebb változtatni.


Ha nem eszünk húst, akkor a tojás például tökéletes diéta, mert valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza ideális arányban.


A mértéktelen  élelmiszer-pazarlás az energia- és a vízpazarlást is magában foglalja, ezért ha sikerülne csökkenteni az éhségünket, akkor a klímaváltozás  csökkentéséhez is hozzájárulhatunk.

 

Szakértőnkről dióhéjban


Popp József 2009 óta a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes és doktori iskolavezető. Jelenleg az Ágazati Elemzések és Módszertani Intézet igazgatója és az agrárközgazdasági tanszék vezetője. Aktív részt vállal a tudományos és felsőoktatási közéletben. A Magyar Tudományos Akadémia testületeiben is visel vezető tisztséget. Kiemelkedő szerepet játszik a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggéseinek közgazdasági elemzésében.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában