Életstílus

2017.04.11. 17:46

Térkép - hogy nevezik Európában a húsvétot?

Húsról csak a magyarok beszélnek. Hajnalról, keletről, nagy napról és pászkáról nevezték el többnyire az előttünk álló ünnepet.

A legismertebb az angol „Easter" szó (és a többi hasonló germán nyelvű kifejezés, például a német Ostern) Eostre, egy germán istennő nevéből származik, egyúttal a proto-indoeurópai gyökerű h₂ews- szóból is eredhet, amely hajnalt és keletet is jelent egyaránt - írja kedvenc térképész-nyelvészünk, Jakub Marian. A térképen ezek a sötétvörös színű területek.


A húsvét neve a leggyakoribb, pirossal jelzett területeken nem pogány eredetű név. Mint tudjuk, az ünnep elsősorban keresztény ünnep, és ezt tükrözi a leggyakoribb európai név is, amely a latin Pascha (pászka) szóból származik. A pászka meg a héber Pészah ünnepére utal, amit az elkerülés vagy kivonulás ünnepeként is nevezhetünk. 


A kék színű területeken az ünnep neve "nagy nap"-ot vagy "nagy napok"-at jelent. A déli szláv területeken (zöld szín) Krisztus feltámadása az ünnep neve. Érdekes a lett "Lieldienas" is, amely ugyancsak azt jelenti, hogy "nagy napok".


Magyar húsvét szó eredetét mindenki ismeri (húst vehetünk magunkhoz a böjt után). A finnek pääsiäinen kifejezése a päästä igéből származik, amelynek számos különböző jelentése van (menekülni, szabaddá válni, és utal egy időszak befejezésére is - ez ugyancsak a böjt). Az észt ülestõusmispühad azt jelenti, "a feltámadás ünnepe".

Címkék#Húsvét
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!