Életstílus

2014.07.28. 14:13

Mindenki ismer egy Lenke nénit

Kopogtatás nélkül benyit, mit történik, ha épp nagy a szerelem? – beszélt egy bosszantó szomszédjáról Amarilla, míg Gábor Jimmy és EDDA-slágereket hallgatott lépcsőházában évekig.

Kiss Tímea

Ugyan ez nem a kultikus teleregény a gazdagréti panelház lakóiról, Lenke néniről vagy Taki bácsiról, szomszédok mindenütt vannak. Így mindenki megírhatná a saját történetét a mellette lakóról: ha ismeri, azért, ha még sosem látta, azért, ha pedig rábízhatja lakáskulcsát a nyaralása alatt, azért. A szegedi Kádár Gábor több kalandot is átélt. Még a szülői házban szomszédjának tudhatta a Mr. Forrónacit, aki – ha épp nem szokatlan szerelésében kocog – gyakran énekel Szeged utcáin. – Egy lépcsőházban nőttünk fel. Fiatalabb korában is Zámbó Jimmyt énekelt és hallgatott, de olyan jól nyomta egy idő után, hogy nem mindig tudtuk eldönteni, hogy Ő énekel vagy a Király – mesélte.

Segítség, vagy legalább humor

– Jó hangja van – folytatta Gábor, akit nem zavart szomszédja hobbija. – Akadt azért, aki kiabált, hogy „hagyd már abba. A fölöttünk lakó csaj pedig az Eddát imádta, két „Hűtlen" között annyi szünetet tartott csak, amíg a szalagot visszatekerte. Majdnem ott tartottam, hogy felmegyek, és felajánlom, hogy a német gyorsmásolós magnómmal egymás mögé másolom neki a dalt – emlékezett vissza Gábor.

Azért hasznos is lehet a szomszédi kapcsolat, mert a mellettünk élő kisegíthet egy csipet sóval, ha elfogy éppen, vagy ránézhet a játszótéren szaladgáló gyermekünkre. – Kényelmes és elfogadható egymás segítése, sőt endorfint, azaz boldogsághormont szabadít fel a szervezetünkben, amely immunerősítő hatású – magyarázta Csizmadia Dóra Dalma pszichológus.

A másik gesztenyéje

A legtöbben azonban csak élnek egymás mellett. Különösen az albérletek paradicsomában, az egyetemi városokban ritka, ha az új lakó egy tálca sütivel a kezében mutatkozik be az emeletnek. – Kínában például akkor is szorosan egymás mellé ülnek a metrón, ha sok az üres hely, míg mi az egyetlen szabad ülés közepén foglalunk helyet. Ebből is látszik, hogy a nyugati, individualista társadalmunk az egyéni érdekeket a közösség elé szokta helyezni az ázsiai kollektivista értékrenddel szemben – gondolkodott az elidegenedés okairól a pszichológus, aki szerint épp ezért „nem kaparjuk ki a másiknak a gesztenyét". Ehhez kapcsolódik, hogy úgy érezzük: ha nyitunk valaki felé, az annak a kockázatával járhat, hogy rossz irányt vesz vele a kapcsolatunk. – Nem kérünk, mert mi történik, ha a másik is kér valamit? Ijesztő lehet, hogy elindul egy kapcsolat, amely talán nem is kontrollálható a számunkra – beszélt félelmeinkről a szakember.


És a térfigyelő rendszer

Énközpontúság ide vagy oda, az internet egyik elterjedt mémje szerint a „szomszéd néni a modern térfigyelő rendszer". Erről számol be például Karafiáth Orsolya is egy friss bejegyzésben. „Az úgynevezett elidegenedett városi létnek is van egy csomó öröme. Például az, hogy a szomszédok nem feltétlenül érzik azt, hogy ki kell tölteniük a mi életünket, ha már a sajátjukat annyira halálosan unják. Már egy hete vagyok vidéken, és amikor el kell hagynom a házat, úgy érzem magam, mint egy számítógépes játék hőse" – írta a költőnő és publicista.

– Sok idős ember számára a külső világ a közvetlen lakókörnyezetét jelenti, mert nehezen mozog, nincs kihez elmennie vagy beteg. Így ott találja meg az életet jelentő ingereket, elvégre a kanapén a tévé előtt nem történik semmi. Más kérdés, hogy egy a ház előtt üldögélő idősebb hölgy vagy úr tényleg szól-e, ha történik valami, felveszi-e az irányító szerepet szükség esetén. Viszont ha nem kommunikálunk a szomszédsággal, sok mindent hajlamosak vagyunk beleképzelni a viselkedésükbe vagy egy helyzetbe – intett a pszichológus.

Megmondani és megoldani

Másoknak az ajtón sem kell kilépniük a konfliktusokért. Amarilla az egyik közösségi oldalon számolt be élményeiről. 10 emeletes panelházban él párjával a szegedi nő. Amikor otthon vannak, nem zárják be az ajtót: a szomszédban élő idősebb hölgy pedig rendszeresen csengetés nélkül, résnyire benyit hozzájuk apró szívességeket kérve. – Miatta most már kénytelenek vagyunk mindig zárva tartani az ajtónkat, bosszantóvá vált. Mi történik, ha éppen akkor nyit be, amikor épp nagy a szerelem nálunk? – kérdezett vissza.

A pszichológus szerint – a szomszédság miatt vagy bármilyen konfliktushelyzetben – akkor jelentkezhet frusztráció, ha tehetetlennek érezzük magunkat – gondoljunk csak azokra az esetekre, amelyek az írott és íratlan határokon még épp nem mennek túl, mégis állandó feszültséget okoznak. – Legyen szó hangos zenéről vagy lakásfelújításról, rossz megoldás gyűjtögetni a feszültséget, mert az váratlanul, nem a legmegfelelőbb formában fog kirobbanni. Ehelyett ha indokoltnak érezzük, még időben jelezzük a szomszédunknak a problémánkat „én-közlések" formájában – utalt arra pszichológus, hogy ne a másikat minősítsük egy-egy zavaró tevékenységéért, hanem kulturált formában adjuk tudtára: „ez engem zavar", emiatt nem tudunk pihenni". Emellett kerüljük az „állandóan" kifejezést, helyette határozzuk meg pontosan, mi okoz kellemetlenséget. – Hiába hibáztatjuk a másikat, ha nem hangzik el, mit kérünk tőle, mi lenne a megoldás – tette hozzá.

Összeköt és elkülönít

A szomszédság elvileg egy integráló erő is lehet, amely segíti az embereket abban, hogy beilleszkedjenek egy városrész, egy település életébe. Életmód modelleket is kínálhatnak, de ki is rekeszthetnek, ha valaki társadalmi szempontból nem oda tartozik. Prof. Dr. Szirmai Viktória szociológus úgy véli, a szomszédsági kapcsolatok ma már egyre gyengébbek, gondoljunk csak a nagyobb városi lakótelepekre, ahol sokan nem is ismerik egymást. De ezek szerencsére sztereotípiák a kutató szerint, elvégre bárhol kialakulhatnak szorosabb kapcsolatok, amely számos tényezőtől függ. – Ezeket a kötődéseket a családi viszonyok többnyire felülírják, elvégre fontosabbak, egyben szorosabbak is. Évtizedekkel ezelőtt azonban a szomszédság még a kizárólagos kapcsolatrendszerek közé tartozott – fejtette ki a szociológus. Az a tény azonban komoly változásokat hozott, hogy az internet szinte mindenki számára elérhetővé vált, ahogy az egyéb szervezeti, munkahelyi közösségekhez való tartozás is.

Címkék#Lilla
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!