Életmorzsák

2014.01.29. 15:20

Jótállási kálvária

˝Hiába jön a téllel együtt járó latyak, meleg béléssel ellátott, tiszta bőr csizmát nem szabad használni soha...˝

 

2012. október végén úgy gondoltam, hogy pénzt, fáradságot nem kímélve, meglepem magam egy új csizmával. Nem mintha nem lett volna mit fölvennem, de a női léleknek időnként szüksége van új dolgokra.

Hosszas keresgélés, tépelődés után, megtaláltam álmaim csizmáját. Drága álom volt, de úgy gondoltam, - és az eddigi lábbelikkel szerzett tapasztalataim is ezt támasztották alá-, hogy ami drága, és márkás, az vélhetően időtálló is, és nem egy szezonra szól. Vettem egy nagy levegőt, kifizettem,

hordtam, is szorgalmasan, hóban, fagyban, latyakban. Hosszú tél volt, reménytelennek tűnt, hogy valaha ki fog még tavaszodni, hiszen még március 15-én is hótorlaszokról és hóakadályokról szólt a híradás. Most már biztosan tudom, hogy ez volt az oka annak, hogy a csizmám úgy viselkedett, ahogy! Megunta! Először csak kisebb jeleket küldött, kilyukasztotta a bélést, két helyen is. De én nem voltam elég figyelmes, elkövettem azt a hibát, hogy elhittem az eladónak, hogy nem különleges az esetem, minden csizmával előfordul ez, nincs mit tenni, ettől még hordható. De a türelemnek is van határa még a csizmáknál is, amikor az egyértelmű figyelmeztetése ellenére hordtam tovább, sőt mi több, átgázoltam egy kikerülhetetlen tócsán, és utána még nem átallottam egész nap a vizes, velejéig átázott csizmában dolgozni, elege lett, fellázadt, és nemes egyszerűséggel feladta, nem erőlködött tovább. A bal lábamon a csizmám a talp és a felsőrész ragasztása szétvált, oly annyira, hogy mire haza értem a lábujjam is kikandikált. Végre elérte, hogy komolyan figyeljek rá, de nem akarok igazságtalan lenni vele, mert volt benne annyi jóérzés, hogy a féléves jótállási idő letelte előtt egy hónappal tette ezt magával és velem.

Nem volt mit tenni, visszavittem az üzletbe, annak ellenére, hogy nagyon sajnáltam, hogy így alakult a kapcsolatunk, hiszen nagyon szép emlékekkel teli 5 hónapot töltöttünk együtt.

Ott megnézte ez is, az is, töprengtek, szívták a fogukat még a gondolatától is, hogy cserélni kelljen, hiszen ez egy cipőboltnak ilyen drága csizma esetén kifejezetten anyagi csőd, majd arra jutottak, hogy ezt bizony én tettem tönkre. Szó-szót követett, jegyzőkönyv, született.

Mint a jogaival tisztában lévő öntudatos állampolgár haladéktalanul felkerestem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget. Ott két nagyon kedves, empatikus fiatalember közölte velem, hogy a csizma problémámat oldjam meg magam, jussak valamiféle egyezségre a kereskedővel, ők csak abban tudnak segíteni, hogy megvizsgálják, hogy rendesen, szabályosan van-e kitöltve a jegyzőkönyv, és ha nem, akkor eljárást indítanak a kereskedő ellen, az alaki szabályok be nem tartása miatt??!.

Mit volt mit tenni, visszamentem az üzletbe, és nehéz szívvel odaadtam a csizmámat, hogy elvigyék egy szakértővel bevizsgáltatni. Felháborodottan, de tiszta lelkiismerettel néztem a vizsgálat elé, hiszen én nem tettem mást, mint hordtam a csizmát, az viszont tényleg igaz, hogy meggondolatlanul, a zord téli időjárás közepette. Akkor még nem tudtam, hogy az alapvető hibát itt követtem el.

Most már minden világos:

„A szakmai és a gyakorlati tapasztalataink, valamint a roncsolás mentes és a műszeres vizsgálataink alapján a lábbelin keletkezett …elváltozások, használati eredetű károsodások.

A bal lábas csizma talpa elvált a felsőrésztől, kb 5 cm hosszan, a fejrész belső oldalán, mely kisebb részben gyártási, nagyobb részben használati eredetű, valamint szakmai szempontból javítható. A javíttatást a lábbeli egyéb  – a használatot is befolyásoló- használati eredetű károsodásai miatt nem tartjuk célszerűnek elvégeztetni.

A leírtak alapján, a lábbelin –a reklamáció elbírálása szempontjából meghatározó és döntő- halmozottan bekövetkezett elváltozások használati eredetű károsodások.

Figyelembe véve a leírtakat, a vásárló reklamációja megalapozatlan.”

Konklúzió:

Hiába jön most már megállíthatatlanul a tél a hó és a vele szervesen együtt járó latyak, a téli, meleg béléssel ellátott, tiszta bőr csizmát nem szabad használni soha, semmilyen körülmények között. De ha olyan elvetemült és merész az ember, hogy mégis, akkor ne csodálkozzon, amikor se pénze, se csizmája nem marad.

 

Ezek is érdekelhetik