katasztrófa

2021.01.26. 10:00

Pusztító erejű földrengés rombolta le Lisszabont 490 éve

Négyszázkilencven éve, 1531. január 26-án katasztrofális földrengés döntötte romba Lisszabont, az elemi csapásnak több tízezer halálos áldozata volt.

Forrás: Shutterstock

Az esetről MTVA Sajtóarchívuma így kezdi a megemlékezést: az Atlanti-óceán partján, a Tejo folyó torkolatában fekvő portugál főváros helyén már a föníciaiak kereskedőtelepet létesítettek. Ezután római, majd 711-től mór uralom alatt állt, és csak 1147-ben sikerült I. Alfonz portugál királynak visszafoglalnia. Az egyre gyarapodó település 1255-ben lett Portugália fővárosa és legfontosabb kereskedelmi központja. Utak futottak itt össze, kikötőjéből indultak a nagy portugál felfedezők, köztük az Indiába elsőként Afrika megkerülésével eljutó Vasco da Gama is. A nagy felfedezések révén világhatalommá váló Portugália, és így Lisszabon is a 16. században élte aranykorát, amikor Afrikából, Indiából és a Távol-Keletről, később Brazíliából ideáramló fűszerek, rabszolgák, cukor, finom kelmék és más értékes áruk cseréltek itt gazdát.

Lisszabon szeizmikus törésvonal közelében fekszik, gyakoriak a térségben a földmozgások, ezért ragadt rá „a földrengések városa” elnevezés. Az első ismert földrengésről 1009-ben maradt fenn feljegyzés, a 14. században nyolc, a 16 században öt, a 17. században három földrengést regisztráltak. A leghíresebb és legpusztítóbb az akkor 275 ezres várost szinte teljesen romba döntő, Európát megrázó és többek között Voltaire Candide című regényét ihlető 1755-ös volt.

Az 1531. január 26-án bekövetkezett földrengés sokáig feledésbe merült, jóllehet a tudósok a fennmaradt iratokat tanulmányozva erősebbnek vélik, mint az 1755-öst. A katasztrófára utaló első dokumentum csak 1909-ben került elő, és azóta több mint száz független forrást találtak, amelyek egybehangzóan írják le az elemi csapást. Előrengéseket 1531. január 2-án és 7-én is észleltek, majd január 31-én hajnali 4 és 5 óra között földrengés pattant ki, amelynek erejét a Mercalli skálán IX-re (pusztító erejű), a Richter-skálán 6,9-es erejűre teszik.

A földrengés epicentruma messzebb volt a várostól, mint két évszázaddal később, de hatását érezték Spanyolországban, Észak-Afrikában és Flandriában, sőt Svájcban is. Az elemi csapást szökőár kísérte, a várost átszelő Tejo folyó kilépett medréből, több száz hajót megsemmisített és elárasztotta a belvárost. Néhány beszámoló szerint a víz kettévált és elővillant a folyómeder is, a hajók pedig mintha az égbe repültek volna. Az elemi csapás egyes feljegyzések szerint 30 ezer életet oltott ki, 1500 ház és a város összes temploma elpusztult, a hatást csak fokozta a földrengés nyomában kitört pánik.

A lisszaboniak újjáépítették városukat, amelyet aztán az 1755-ös hatalmas földrengés szinte a földdel tett egyenlővé – azóta viszont sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!