Járvány

2021.11.08. 07:20

Bármilyen maszk jobb a semminél

Újra itt az ősz, és nyakunkon a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amely mellett a nyirkos, hideg időben könnyen elkapható in­fluen­za terjedése is komoly veszélyt jelenthet. Egyre több helyen írják elő a maszk viselését, amelyek fogyasztóvédelmi ellenőrzése és a termékekkel kapcsolatos panaszok kezelése egész évben folyamatos, bár nem könnyű.

„Ha a szájat és az orrot is eltakarja, akkor már egy egyszerű textil­maszk is jelentősen mérsékli a fertőzési kockázatokat. Cseppet sem mindegy azonban, hogy milyen minősítésű, vizsgálta-e valaha a fogyasztóvédelem, vagy csak a sajátos mintázata, színe és a dizájn miatt vásárolják az emberek az interneten, mit sem sejtve arról, hogy például a festék mennyire mérgező, vagy az alapanyag milyen mértékben szűri a baktériumokat, vírusokat. Elég csak a járvány kirobbanásakor napok alatt összeállt maszkkészítő családi vagy baráti vállalkozásokra és a látványos termékeikre gondolnunk” – fejtette ki a Magyar Nemzet kérdésére Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakember, aki külön hangsúlyozta: az ilyen nagy számban forgalomban lévő védőeszközöket csak szúrópróbaszerűen lehet ellenőrizni, ezért természetes, hogy nagyon sok termék a hatóság látókörén kívül marad.

Nemcsak testi védelem, hanem pszichológia is

A fogyasztóvédelmi szakember rámutatott a maszk viselésének ritkán emlegetett kettős jellegére is, amelyekre külön-külön kitérnek a jogszabályok. Ezek közül az egyik az egészséget, az életet védő jelleg, amely korábban főként az egészségügyben vagy más, védő­öltözetet igénylő munkakörben volt csupán jellemző. A termékek ezen, fizikai tulajdonságainak a vizsgálatával – a gyártástól a rendeltetésszerű használaton át a hibákig, minőségi kifogásokig – foglalkoztak a fogyasztóvédelmi szakemberek elsősorban. Másodsorban azonban – és erről jóval kevesebb szó esik – a maszkok használatának pszichológiai vetülete is jelentős – mutatott rá Siklósi Máté. „2020 márciusa óta mindenki sokkal tájékozottabb lett az egyes maszktípusokkal és azok viselésével kapcsolatban, néhány hét alatt százezrek avanzsáltak avatott maszkszakértővé. Mára pedig országonként eltérőek a maszk viselésére vonatkozó szabályok is: Ausztriában például kizárólag az ötrétegű FFP2-es, míg Szlovéniában csak a háromrétegű orvosi maszk az elfogadott” – fűzte hozzá a szakember.

Hazánkban november elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedésben, továbbá a fővárosi fenntartású intézményekben, így a színházakban és a mozikban is. A fogyasztóvédelmi hatóság is fokozott ellenőrzéseket tart a járványhelyzetben, és a vámhatáron is szűri a védőeszközöket. Mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közléséből kiderült, a tapasztalatok felemás képet mutatnak: a maszkfajták több mint kétharmada nem tett eleget a dokumentációs vagy jelölési előírásoknak. A darabszámokat vizsgálva azonban sokkal kedvezőbb a helyzet: a nagyobb mennyiségben elérhető típusokat ugyanis jellemzően szabályszerű tájékoztatással ellátva kínálják az üzletek.

Ritkán reklamálunk, pedig segítene

A fogyasztó egy-két maszk hibája esetén ritkán jár el úgy, mint egy cipő, elektronikai árucikk vagy akár valamilyen élelmiszer esetében. „A problémák ott kezdődnek, hogy egy 200-500 forintos terméknél a vevő ritkán ballag vissza a drogériába vagy a gyógyszertárba reklamálni, pedig a hibás terméket a kereskedő akár blokk nélkül köteles kicserélni. A használat közben tapasztalt hibák visszajelzésének pedig nagy jelentősége lenne, hiszen annak alapján könnyebb lenne a hatóságnak egy-egy gyártó termékére fókuszálnia” – részletezte Siklósi Máté. Hozzátette, hogy ha jelentősebb, akár több száz darabos tételben vásárolunk – ami főként az online adásvételeket jellemzi – már nagyobb az esélye a reklamációnak. Ilyenkor könnyen lehet, hogy egy egész széria hibás, és akkor már több ezer forintot is bukhat a fogyasztó, ha nem jelzi az elégedetlenségét és nem küldi vissza az árut.

Bizonytalan eredet, gubancos szálak

A hozzáértő szerint azonban a gyakorlatban az a legnagyobb probléma, hogy sokszor azt is nehéz kideríteni, ki a maszk gyártója. Pedig alapve­tően mindig ő lenne a felelős. Ám ha fogyasztóként az eladót érjük el, szavatossági igényünket nála érdemes érvényesíteni. A kifogás bejelentésétől kezdődően hat hónapig a gyártónak vagy az eladónak kell bizonyítania, hogy az általa a termék kapcsán tett állításoknak (például milyen szabványnak felel meg a maszk), illetve a jogszabályoknak megfelelően járt el, és a terméke nem kifogásolható. Ha a gyártót nem sikerül elérni, a hatóság legfeljebb az eladót szedheti elő, ám akkor sem egyértelmű, hogy a nagy- vagy a kiskereskedő hibázott-e. Szavatosság esetében a fogyasztónak két éve is van arra, hogy bebizonyítsa, jogos a panasza – ismertette a szakértő, kiemelve, hogy bár a magukra valamit adó cégek esetében könnyebb lehet végrehajtani a vizsgálati eljárást, de a kis gyártók, kereskedők – főleg, ha Európán kívüliek – lényegében megfoghatatlanok.

A hatályos szabályok szerint a nagyobb szűrőképességű védőeszközök hatékonyságát dokumentumokkal kell hitelesen igazolni. A folyamatos ellenőrzések annak is elejét veszik, hogy a tényleges szintnél erősebb védelmet ígérő jelölések megtévesszék a vásárlókat – részletezte az ITM. A tárca közleménye szerint a kormányhivatalok munkatársai januártól szeptember végéig megközelítőleg ezerháromszáz fajta terméket ellenőriztek, ezekből több mint kilencszáz nem rendelkezett az előírt jelölésekkel vagy igazoló dokumentumokkal. A mintegy százhúszezer darab, bevizsgált maszknak azonban csak nagyjából a harmada nem teljesítette a követelményeket. Az egyszerű szájmaszkok tizedén helyeztek el a gyártók a valósnál magasabb védelmet ígérő tájékoztatást.

Büntetések és tiltások

Az ITM összesítése szerint a maszkokkal kapcsolatos vizsgálatok nyomán megindított 275 fogyasztóvédelmi eljárás közül 188 esetében született az a döntés, hogy feltételhez kötötték a további árusítást. A termékek többsége a megfelelő dokumentáció bemutatása, az előírt jelölések feltüntetése után kerülhet vissza a polcokra. 82 esetben a megtévesztő tájékoztatások eltávolítására kötelezték a forgalmazókat. A közleményben idézték Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: „A forgalomból való kivonást öt esetben rendelte el a hatóság, negyvenöt eljárásban eddig összesen 3,75 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Tavaly és idén az ellenőrzések során összesen több mint ötmillió maszkot állítottunk meg a vámhatáron. A magyar emberek mellett más európai fogyasztókra is vigyázunk azzal, hogy megakadályozzuk a bizonytalan hatékonyságú, megkérdőjelezhető minőségű termékek uniós piacra kerülését.”

Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!