fatális könnyelműség

2021.08.06. 18:30

Sétarepülésen zuhantak a halálba, hatvan éve történt a zuglói tragédia

Hatvan éve, 1961. augusztus 6-án sétarepülés közben egy zuglói lakóházra zuhant a Malév HA-TSA jelzésű utasszállító repülőgépe, a szerencsétlenségben harmincan meghaltak. Ez volt a Malév, az egykori magyar légitársaság első tragédiája.

Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

A hatvanas évek elején fénykorát élte Magyarországon, így Budapesten is a sétarepülés. A Ferihegyről induló Malév-járatok 12 perces repülőútra vitték az érdeklődőket. A repülő 600 méterig emelkedett, majd a Dózsa György út fölött haladt a Népköztársaság útjáig (ma Andrássy út), amelyet elérve balra fordult, aztán a Kálvin tér után az Üllői utat követve a Kispesti Gépgyárig 300 méterre ereszkedett, és leszállt. Az előírt útvonalat szigorúan tartani kellett, a Dunát pedig tilos volt átrepülni.

A repüléseket a HA-TSA lajstromjelű, C-47 Dakota típusú géppel végezték. Ez a kétmotoros repülőgép 1951-ben került a magyar állam tulajdonába, miután a Magyarországon állomásozó szovjet erők vadászgépei Pápán leszállásra kényszerítettek egy amerikai katonai repülőgépet, amely navigációs hiba miatt megsértette a magyar légteret. A pilótákat a kihallgatást követően kiutasították az országból. A lefoglalt járművet 1956-ig a magyar légierő használta, majd átadta a Malévnak, ahol átalakították 18 személyes utasszállítóvá, és HA-TSA jelzéssel vették magyar polgári lajstromba. 1959-től 21 személyes utasszállítóként működött.

A belföldi forgalomban használt gép 1961. augusztus 6-án délután – aznap már ötödszörre – emelkedett a magasba sétarepülésre, fedélzetén 17 felnőttel és hat gyerekkel. Köztük volt három plusz utas (egyikük a Malév egyik forgalmi tisztviselője), akiket „elfelejtettek” az utaslistán rögzíteni.

A négyfőnyi személyzetből a kapitány Hoffman Róbert, a másodpilóta Hegyi József volt. Az uralkodó széljárás miatt a repülőgép Vecsés felé startolt. A 100 méteres magasságot elérve a Városliget irányába fordult.

A légi út első szakasza rendben zajlott, a baj Zugló fölött kezdődött.

A szemtanúk szerint a repülőgép furcsa manőverekbe kezdett: éles, túldöntött fordulókat, hullámrepülést végzett, majd veszélyesen bedőlve balra fordult. Ezután a gép a jobb szárnyán keresztül megperdült, megemelte orrát, a hátára fordult, majd spirális zuhanórepülésben 16 óra 56 perckor a Lumumba utca (ma Róna utca) 224. szám alatti kétemeletes ház udvar felőli részére zuhant. A pilótafülke a tetőt átszakította és az első emeleti födémbe fúródott.

A becsapódás következtében életét vesztette a légi jármű négyfőnyi személyzete, 17 felnőtt és hat gyermekkorú utasa. A kettétört géptörzs lezuhanó hátsó fele pedig halálra zúzta a ház udvarán kerékpárját szerelő három fiatalt. A ház romjai közül a kiérkező tűzoltók egy súlyosan sérült nőt és egy kisebb sérüléseket szenvedett három hónapos csecsemőt emeltek ki. Az összeroncsolódott orrészhez nem fértek hozzá, a pilótafülkét, amelyben hat holttestet találtak, csak másnap tudták lehúzni az épületről.

A gép eltűnéséről a repülőtéri irányítás 4 perccel a katasztrófa után a rendőrségtől értesült, mivel a személyzet a többszöri rádióhívásra nem válaszolt. A légikatasztrófával kapcsolatban a hatóságok hírzárlatot rendeltek el, arról a közvéleményt a baleset után két nappal az újságokhoz eljuttatott rövid MTI-hírben tájékoztatták, amely csak 20 utas áldozatot említett.

A repülőszerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására alakult bizottság megállapítása szerint a repülőgép megfelelő műszaki állapotban volt, és a légiirányítás is szabályosan dolgozott. Az utasok száma viszont meghaladta az ülőhelyekét, és a holttestek elhelyezkedéséből a vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy

az esemény pillanatában két női utas tartózkodott a pilótafülkében, a hajózószerelő viszont elhagyta szolgálati helyét.

A vizsgálat megállapítása szerint a gép személyzete – feltehetően utasai rosszul értelmezett szórakoztatására – megengedhetetlen manővereket végzett az utasszállítóval.

Amikor az utolsó és végzetes manőver után a gép a hátára fordult,

a személyzet és az utasok kiestek az üléseikből, mert a rendszeresített hevedereket nem kapcsolták be,

így a gép emberi közbeavatkozás nélkül repült egészen a becsapódásig. A vizsgálat eredményéről az újságok egy héttel a baleset után az MTI közleményét leadva tájékoztathatták olvasóikat. Az eset nem kapott nagy nyilvánosságot, de hosszú időre betiltották a sétarepüléseket Budapest felett. A tragédia – az elvesztett életek mellett – (akkori értéken) több mint 4 millió forintos kárral, és a Malév jelentős presztízsveszteségével is járt.

Borítókép: A kalandos és szomorú sorsú HA-TSA lajstromjelű Dakota négy évvel a fegyelmezetlenség miatt bekövetkezett katasztrófa előtt Ferihegyen

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!