vagy nem is volt

2019.10.24. 12:02

Felborult az egyensúly a természettudományi múzeumokban

Túlreprezentáltak a hím állatok a világ nagy természettudományi gyűjteményeiben, ami részben a szexista előítéletekkel magyarázható – véli egy kutatás, amelyet szerdán publikáltak egy rangos brit tudományos folyóiratban, a Proceedings of the Royal Society B-ben.

Guests mingle beneath a blue whale skeleton on display as part of the reopening of Hintze Hall at the Natural History Museum in London on July 13, 2017. - "Hope" the blue whale takes over from "Dippy" the dinosaur as the centrepiece of the revamped atrium of London's Natural History Museum despite a spirited campaign to keep the much-loved attraction. (Photo by Yui Mok / POOL / AFP)

Forrás: AFP / POOL

Fotós: Yui Mok

Egy kutatócsoport 2,5 millió madarat és emlőst vizsgált meg öt nagy természettudományi múzeum (London, Párizs, New York, Washington, Chicago) 18. század óta keletkezett gyűjteményében.

Megállapítottak, hogy az ott őrzött madaraknak csak 40, az emlősöknek pedig 48 százaléka nőstény.

A legrosszabbul a verébfélék nőstényei jártak, amelyek 9,7 százalékos arányban képviseltetik magukat. A denevérek 9,9 százaléka nőstény, a kormos légykapóknál ez az arány 11,5 százalék. A juhok és a menyétek körében 24 százalék a nőstények aránya. A párosujjú patások között 40 százalék a nőstények aránya, de ez még mindig nem tükrözi a valós helyzetet, mert a vadonban többségben vannak a nőstény párosujjú patások.

Natalie Cooper, a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint arra voltak kíváncsiak, hogy tükröződik-e a gyűjtemények nemi összetételében az, hogy a múzeumok vezető tisztségeiben túlreprezentáltak a fehér férfiak.

A kutató szerint a gyűjteményekben meglévő nemi aránytalanság nem magyarázható kizárólag a hím madarak színpompásabb tollazatával, egyes emlősök hímjeinek szebb, nagyobb szarvával, agancsával, agyarával.

„A tudományt is emberek művelik, és az emberekben mélyen gyökerezik a hím élőlények iránti elfogultság”

- mondta Cooper.

„Ha figyelmen kívül hagyjuk a nőstényeket, nem kapunk teljes képet az élővilágról.

Márpedig ez fontos például akkor, ha meg akarjuk jósolni, miként változik az állatok nagysága a klímaváltozás hatására, és fontos a genomikában, a parazitológiában is” – fejtette ki Natalie Cooper.

A felmérés szerint a nemi aránytalanságban nincs különbség a régi és az újabb természettudományi gyűjtemények között, noha a szociológia sokat fejlődött az évszázadok alatt.

A kutatók felszólították a múzeumi szakembereket, hogy a jövőben tanúsítsanak nagyobb kiegyensúlyozottságot ezen a téren kutatásaik nagyobb hitelessége és az élővilág jobb megismerése érdekében.

Borítókép: kék bálna csontváza a londoni Természettudományi Múzeum központi csarnokában

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!