Egyperces

2017.09.02. 09:00

Elhunyt a legegyénibb hangú rendezőóriás

Tettél annyi jót és alkottál annyi gyönyörűt a Földön, hogyha van egy kis igazság a rendszerben, ütközésig nyitották számodra a Menny mindkét kapuszárnyát, és Cannes-ból kölcsönkérték vörös szőnyegedet˝ - búcsúzott Varnus Xavér Makk Károlytól. A rendezőóriás 92. évében szerdán hunyt el.

Kiss Tímea


Élet kell egy filmbe – jelentette ki Makk Károly, amikor 90. születésnapja környékén készítettünk interjút a rendezőóriással. Aztán mesélt tovább, arról, hogy olyan helyre vágyik újra, ahol nap van. Elmondta, hogy mindennap olvas újságot, mert még egy baleset is a mai korunkról árulkodik, ám beszélni inkább a régiekről beszél. Gentlemanként ült öltönyében, és minden szava filmtörténelem volt. Anekdotázott Törőcsik Mariról, beszélt Darvas Ivánról, és kiderült: az egy dolog, hogy a Karlovy Vary-i filmfesztiválon Életműdíjjal ismerték el, de 85. születésnapján alig hagyták az ünneplő pályatársak, hogy üggyel-bajjal megszerzett kupica whisky- jét megigya.


Öröm sugárzott a szeméből, amikor nyitott tekintetek és érdeklődő arcok fogadták, 90 évesen is azt vallotta, „korszerűnek és forradalminak kell lenni". És mesélni szeretett, a filmek mellett könyvekben: élvezte, hogy abba „nem dumálnak bele". Csak címet talált hozzá nehezen, de a konyhában eldúdolta, hogy „Szeretni kell", és leírta: Szeretni kell! Makk Károly életének 92. évében, szerdán hunyt el.

Makk Károly 90. születésnapja előtt adott interjút lapunknak.A rendező 92. életévében, szerdán hunyt el. Fotó: Frank Yvette

Makk Károly 90. születésnapja előtt adott interjút lapunknak.A rendező 92. életévében, szerdán hunyt el. Fotó: Frank Yvette

Kinek higgyen az ember

 Makk Károly az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja, a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe – emlékezett az MTI. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri.  Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat, és számos díjat nyertek. Az MTI-nek 90. születésnapja alkalmából adott interjúban Makk Károly úgy fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet „meglehetősen erősnek" érzett, az akkori kultúrapolitika azonban az alkotást nem tartotta „elég humanistának", a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. „Most akkor kinek higgyen az ember" – tette föl a kérdést.


„Suba alatt" vizsgázott

 Makk Károly Berettyóújfaluban született 1922. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban, és beiratkozott a pesti egyetem esztétika–magyar szakára.

 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertetőjegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán „suba alatt" levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.


Kritikus szemmel nézett

 Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékábólkészült Liliomfival halhatatlant alkotott. Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját.

 Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata.

  Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket a Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai–magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.


Búcsúszó

Cserhalmi György

„Valami rendkívüli dolog, egy világ ment el, megint azt... azt érzem, amit Bacsó Péter vagy Jancsó Miklós halálánál éreztem" – emlékezett a szerdán elhunyt Makk Károly filmrendezőre a több filmjében is szereplő Cserhalmi György színművész. „A világnak egy olyan pótolhatatlan része ment el, amit csak ő tudott" – méltatta Makk Károly művészetét.


Koltai Lajos

 Makk Károly „tűzzel telve ment el", éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni – mondta el az MTI-nek Koltai Lajos a szerdán elhunyt Kossuth-díjas filmrendezőt méltatva. MakkKároly néhány hete beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, „ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most" – fogalmazott a filmrendező, operatőr. „Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját, és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja" – emlékezett vissza. Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, „aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta" – méltatta őt.


Veiszer Alinda

– Psota Irén elmesélte, hogyan lett majdnem a felesége, mert az utolsó pillanatban mégsem őt vette el. Sokat tudott arról is, milyen eszközei voltak rendező-

ként. Nem volt makulátlan. Mások sem azok – írta a Face-

bookon Veiszer Alinda műsorvezető. – Egyszer egy egész nézőtér nézett félre mosolyogva, amikor elaludt az Örkényben egy előadáson, és hát... horkolt. Többször is találkoztunk, legutoljára az építészetről beszélgettünk nyilvánosság előtt. Öreg volt, lassú volt, de rengeteg történetet tudott mesélni, nagy átéléssel. Szóban és mozgóképen is. Nyugodjon békében.


 Varnus Xavér

– Most két esztendeje, hogy Törőcsik Mariskát hoztam le a Balatonhoz, nyári zenei fesztiválunkra, ahol Érdi Tamás estjén Pilinszkyt szavalt. Indulás előtt Makk Károly telefonált: „Gyertek el hozzám Marival pár percre Badacsonylábdihegyre! Szeretnék még egyszer találkozni vele." A gyönyörű, nagy ház hűvösében ültünk, beszélgettünk. A két élő legenda magázta egymást, s csipkelődtek. Ők ketten soha többé nem találkoztak. Makk Károllyal már én is csak kétszer. Meghívott 90. születésnapjára a Remiz étterembe, s most másfél hónapja, András Sándor Kocsis hagyományos kerti partiján. Akkor észrevettem: lelke már nincsenközöttünk. Most a teste is utánament. A legnagyobbak egyike volt hivatásában, akiket valaha is ismerhettem. Utazz jól, Makk Károly! Tettél annyi jót és alkottál annyi gyönyörűt a Földön, hogyha van egy kis igazság a rendszerben, ütközésig nyitották számodra a Menny mindkét kapuszárnyát, és Cannes-ból kölcsönkérték vörös szőnyegedet.

Szeretni kell

2014-ben jelent meg Makk Károly Szeretni kell című könyve, amely filmes áttekintő: munkáin és találkozásain keresztül beszél az életről, az emberi kapcsolatokról és a szakmáról. – Amikor a kiadóval elkezdtünk gondolkodni, csupa óriási jelentőségű cím jött elő: A film és az ember, meg hasonlók. Jobban szeretem, ha valaki megismeri a könyvet, és úgy jön rá a tanulságára, mint hogy én mondom el – beszélt a rendező lapunknak a kötetről. – Ha jókedvem van, otthon a konyhában énekelgetek magamban. Amikor az édesanyám főzött – aki egy tündéri humorú asszony volt, és kiváló anya –, a nővéremmel a konyhában ültünk, ő pedig történeteket mesélt a fiatalkorából. Időnként régi slágerek is előkerültek. Nekem később, már filmesként rettenetesen megtetszett a Szeretni kell című sláger, amelynek „Szeretni kell, ennyi az egész" a refrénje. Amikor a konyhában ezt dúdoltam, egyből hívtam a kiadót: megvan a cím!

Elismerések

 Makk Károly Balázs Béla-díjat kapott, érdemes, majd kiváló művész lett, Kossuth-díjat vehetett át. Megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntettékki, átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, Prima-díjas lett, és a Nemzet Művésze címet is elnyerte.


Cikkünket a Kisalföld hetente szombaton megjelenő Szieszta mellékletében olvashatják.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!