Kisalföld logö

2019. 06. 17. hétfő - Laura, Alida 19°C | 28°C Még több cikk.

Betegebbek az állatok a városi életmódtól: civilizációs ártalmaktól szenvednek a kutyák és a mókusok

Betegebbek az állatok a városi életmódtól: civilizációs ártalmaktól szenvednek a kutyák és a mókusokkép: Rover.com
Egyre gyakoribb az elhízás, a rák és más megbetegedések a házi kedvencek és a városban élő állatok körében. A szálló por és a többi szennyeződés, a zaj, a mozgásszegény életmód és a feldolgozott élelmiszerek nemcsak az emberek egészségére vannak hatással, hanem a velünk élő állatokéra is.
Terror és boldog bálnák. A bálnákat stresszeli a megnövekedett hajóforgalom zaja. Ezt a kutatók az állatok székletéből mutatták ki a 2001-es World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás után, amikor is a tragédia miatt leálló hajóforgalom a bálnákat boldogabbá tette.
A minket körülvevő élővilág állapota mindig jelzi, hogy mennyire egészséges a környezet, amiben élünk. A városban nemcsak a műszerek mutatják a szennyezett levegő, a zaj, a fényszennyezés és más környezeti ártalmak hatását, hanem az állatok egészségi állapota is. Ahogyan az emberek, úgy az állatok között is nagyobb valószínűséggel fordulnak elő betegségek, ha életvitelszerűen élnek a városokban – állítják kutatók a Royal Society tudományos lapjában, a Proceedings B-ben.

Szennyezéstől betegszenek meg

 – Ugyanúgy hatnak rájuk a környezeti ártalmak, mint ránk, emberekre. Sokkal több a krónikus légúti betegséggel küzdő, illetve allergiás beteg. Veszélyeztettek a kifejezetten kistestű állatok, főleg a kutyák, akik a föld felszínéhez közelebb vannak, mert nagyobb koncentrációban lélegzik be a kipufogógázokat, kormot és más szennyeződéseket, amelyek a légutakban lerakódva krónikus betegségeket idézhetnek elő. Akár rák kialakulásához is vezethetnek – kezdte dr. Farkas Patrícia állatorvos.

 A városi életmód az ott élő vadállatokra, madarakra is hatással van. A gyárak, utak környezetében élő állatokban (például rókákban, sünökben) jóval gyakrabban alakulnak ki daganatos megbetegedések, de a vizek szennyezettsége is rontja az egészségi állapotukat.

Egy, a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent cikk szerint számos madárfajnál megfigyelhető, hogy a városi populációk akár hetekkel korábban kezdik a fészkelést, mint a vidéki területen fészkelő fajtársaik. A jelenséget egyrészt a magasabb városi hőmérséklet okozhatja, másrészt a fényszennyezés, amely kimutathatóan csökkenti a madarak költéskezdési idejét.

 A kártevők viszont kifejezetten jól érzik magukat a környezetünkben: a melegebb égtájakról érkező harlekinkaticák és poloskák például jól kihasználják az épületekben lévő repedéseket az átteleléshez.

Mentálisan is megterhelő az urbanizáció

 – Rengeteg információ éri az állatokat, főként a kutyákat a városban: a nagy forgalom, sok ember, hirtelen zajok. Mikor az ebek nincsenek fizikálisan lefárasztva és mentális kihívások elé állítva például interaktív játékokkal, tanulással és gyakorlással, akkor gyakran feldolgozatlanok maradnak az információk, ami belső feszültséget okoz. Ezek végül olyan neurózisok kialakulásához vezethetnek, mint a szorongás, az extrém félénkség, ijedősség és pánikreakciók, otthonromboló magatartás. De ide tartoznak a rendellenes szexuális viselkedési formák és az agresszivitás is – magyarázta az állatorvos.

 Azt, hogy mennyire nem természetes a házi kedvencek számára a városi életmód, az is mutatja, hogy a tartósan nyugodt, vidéki környezetben felnövő állatok nehezen szoknak be a nagyobb településekre, míg fordított esetben szinte egyik napról a másikra beilleszkednek az új, szabadabb környezetbe – osztotta meg tapasztalatát a szakember.

Nem bírják a finomított szénhidrátot

Bár a környezetszennyezésért és a klímaváltozásért is az ember a felelős, sokkal közvetlenebb módon is ártunk az állatoknak: például a nem megfelelő etetéssel.
 
Elsősorban a velünk élő madarak, mókusok, sünök és rókák vannak veszélyben, ők ugyanis elfogyasztják az emberek által előállított élelmiszereket. Rosszabb esetben ezért még a kukákat sem kell feltúrniuk, mert szándékosan etetik őket a parkokban, a lakótelepek környékén vagy a helyi vizes élőhelyeken – például kenyérrel.

A feldolgozott élelmiszerektől elhíznak az állatok, amivel náluk is megnő a betegségek kockázata. A madarak esetében külön neve is van a jelenségnek: angyalszárny betegségnek nevezik, amikor a vízi madarak – például tőkés récék – az egyoldalú kenyérdiéta miatt röpképtelenné válnak, és teljesen felhagynak a természetes táplálékkereséssel, ezáltal kiszolgáltatottak lesznek.

 Ugyanezért nem javasolják a szakemberek, hogy ételmaradékkal etessék a gazdák a kutyákat, macskákat. Az elhízott háziállatok ugyanis nem aranyosak, hanem betegek lesznek. – A helytelen, elsősorban emberi táplálékkal történő etetés szintén hozzájárul sok olyan krónikus betegség kialakulásához, mint a cukorbetegség, rák, elhízás – magyarázta a szakember.

 Emellett a mozgásra is ügyelni kell: – Csak egy egészségügyi séta kevés egy egész nap a lakásban szundikáló eb lemozgatására, fizikális és mentális egészségének megtartására. Nemcsak a kedvenceink, de a saját érdekünkben is fontos a megfelelő mozgatás. Ha van lehetőség, akkor érdemes olyan sétálóhelyet keresni, amely a városi környezeten kívül van. A természet szabadságában az állatok is megnyugszanak, a feszültségeket mozgással levezetik. Ha van módunk rá akkor érdemes hétvégente akár hosszabb kirándulásokat túrákat tenni kedvencünkkel. A városban élő egyéb állatokat legalább szándékosan ne tápláljuk számukra nem megfelelő takarmánnyal, hiszen többet ártunk, mint használunk – hívta fel a figyelmet dr. Farkas Patrícia.

Gyorsabban ketyeg biológiai órájuk

A német Max Planck Ornitológiai Intézet és a skóciai Glasgow Egyetem kutatói feketerigók napi biológiai óráját mérték Dél-Németországban vidéken és városokban. Az eredmények azt mutatták, hogy a városi madarak korábban kelnek és kevesebbet alszanak, mint az erdőkben lakó társaik. A szakértők úgy vélik, hogy a különbséget a mesterséges fény és a fokozott zajszint hatására kialakult mikroevolúciós változások okozhatták. Az urbanizáció felgyorsítja az evolúciót: a londoni metróban kialakult a dalos szúnyog egy csak ott előforduló változata. Az arizonai Tucsonban azt is megfigyelték, hogy a helyi házi pirókok csőre hosszabb és szélesebb, mint fajtársaiké, Nagy-Britanniában pedig a széncinegék csőre vált hosszabbá az elmúlt évtizedek során. A kutatók úgy vélik, hogy mindkét jelenség hátterében a madáretetők használata áll.

Állatvédelem hivatalból

Szilveszterkor bejárta a hazai sajtót a hír, hogy a tatai önkormányzat csendrendeletet hozott a közeli Öreg-tavon pihenő több tízezer vadlúd védelme érdekében, ezért tilos volt tűzijátékot fellőni a városban az ünnepen. Az egyes települési önkormányzatok rendeletekkel sokat tehetnek az állatok védelméért. Ez nem csak lehetőség: kormányrendelet szabályozza az adott település jegyzőjének az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatait és hatásköreit.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyedülálló felmérés készül a magyar lakosság egészségi állapotáról

Egyedülálló felmérés készül a magyar lakosság egészségi állapotáról
Több mint 420 ezer adatot tartalmazó adatbázist készítettek debreceni kutatók. Tovább olvasom