Kisalföld logö

2019. 07. 18. csütörtök - Frigyes 16°C | 26°C Még több cikk.

Szigetköz vesszőfutása dokumentumkötetben

A Kisalföld ELTASZÍTOTT FELE KIRÁLYSÁG címmel könyvet jelentet meg a Duna elterelésének 22. évfordulóján.
Pontosan huszonkét éve, 1992. október 23–26. között terelte el Szlovákia a Dunát. Az évfordulóhoz kapcsolódva Eltaszított fele királyság címmel dokumentumkötetet jelentet meg a Kisalföld szerkesztősége az államközi szerződés felmondásától a népi kezdeményezésig tartó vízlépcsőharcról.



A DOKUMENTUMKÖTET MÁR MEGRENDELHETŐ

Dokumentumkötetünk, amely egyféle köszönetnyilvánítás is a Kisalföld népi kezdeményezését támogató 82 ezer aláírónak, várhatóan november második felében jelenik meg.

Jelentős előfizetői kedvezménnyel megrendelhető a szerdai számunkba fűzött,ingyenesen feladható képeslap visszaküldésével, vagy a 06-96/504-504-es telefonszámon, vagy a terjesztes@kisalfold.hu e-mail címen.

A szerzők, Nyerges Csaba és Cséfalvay Attila, a Kisalföld munkatársai a lapban megjelent írásaikban végigkövették a Szigetköz és a vízlépcső elmúlt negyedszázados történetét. Ez a sok-sok személyes, helyszínen szerzett tapasztalat szolgált a könyv alapjául. És természetesen a Kisalföld által indított, 82 ezer aláírással támogatott országos népi kezdeményezés a Szigetközért.

A magyar napilapok történetében példa nélküli kampány mutatta meg igazán, hogy milyen egységesen tud kiállni régiónk az érdekeiért.

A kemény táblás, 236 oldalas könyv jóval több, mint egy átlagos kiadvány, hiszen harminckét oldalas szigetközi természetfotó-albumot és részletes hullámtértérképet is magába foglal. Az 1:20.000 méretarányú, 2,2x0,3 méteres, részletgazdag térkép már önmagában különleges érték, hiszen feltünteti minden Duna-ág, holtág, belső tó, sziget, bukó nevét Rajkától egészen a medvei hídig.

A dokumentumkötetben pedig, azon túl, hogy összefoglaljuk a Szigetköz és a vízlépcső elmúlt negyedszázados történetét és elemezzük, hogy milyen folyamatok előztek meg fontos döntéseket, emblematikussá vált személyiségeket is megszólaltatunk.



Az előszót Babos Attila dunaszegi polgármester írta. A folyamatosan változó Szigetköz történetét Jakus György foglalja össze. A volt regionális vízügyi igazgató szerint „a vízlépcsőépítés leállítása olyan elemeket is tartalmazott, például a vízkormányozás kulcsának átengedése Szlovákiának, amely kimeríti a hazaárulás fogalmát". Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi miniszter elmondja, hogy „...ez az ügy a szigetköziek, a győriek számára fontos volt, de az ország egészét, a rendszerváltozás teljes célrendszerét nézve nem ért meg akkora kockázatot, hogy belebukjon az akkori kormány és a vízlépcső miatt új választást kelljen kiírni. Ennek a lehetőségét nem lehetett elvetni. Megértettem Antallt, hogy ezt nem vállalta fel, mert ha valaki Magyarországon azt mondta volna, a szerződésfelmondáson és a lebontáson kívül a vízlépcsővel bármi mást lehet kezdeni, az a rendszerváltás elleni árulásnak számított volna."

Székely László volt dunai kormánybiztos utólag, bölcsebben, évtizedek távlatából azt gondolja: „...Magyarország akkor rontotta el, amikor egy bátor ember nem volt, aki hajlandó lett volna beüzemelni Dunakilitit 1992-ben. Amikor a szlovákok felvonultak a dömperekkel, hogy Dunacsúnynál a C variánst megvalósítsák, akkor kellett volna üzembe helyezni Dunakilitit, elkezdeni az elárasztást. Onnantól kezdve a létesítmény kulcsa Magyarország kezében lenne, Szlovákia könyörögne nekünk, hogy adjunk nekik két köbméter vizet, nehogy berozsdásodjanak a turbinák Bősnél. Innentől mi tárgyaltunk volna a szlovákokkal úgy, ahogy ők tárgyaltak velünk."



Megszólal a könyvben a politika oldaláról Illés Zoltán, Nemcsók János és Széles Sándor is, elmondja sarkos véleményét a bősi erőmű igazgatója, Ilka Alfréd, nyilatkozik Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a helyi civilek képviseletében pedig Tóásó Gyula, a Szite elnöke, Fűzfa Zoltán, a vízi túráztatással foglalkozó Pisztráng Kör Egyesület vezetője és Alexay Zoltán Szigetköz-kutató.

Az olvasó a Kisalföld sok száz cikkének kivonatából végigkövetheti a vízlépcső és a térség elmúlt negyedszázados történetét, és fontos, tanulságos következtetésekre juthat. Például arra, hogy mit is jelenthet a Duna-könyv címe, az „Eltaszított fele királyság".



A Kisalföld-könyvek legújabb kötete, ahogy a korábbiak is, a győri Palatia nyomdában készül. Radek József igazgató elmondta, hogy igazi kihívást jelent számukra a könyvhöz tartozó több mint két méter széles hullámtértérkép elkészítése, hiszen sem papírból, sem nyomóhengerből nem létezik ilyen óriási méret, ezért nagy odafigyelést igénylő, egyedi technológiával készítik és minőségi papírra nyomtatják a térképet. Radek József egyébként a Kisalföld népi kezdeményezésének céljaival is egyetértett. Olyannyira, hogy a Palatia nyomda saját költségén nyomtatta ki 2012-ben, 75 ezer példányban az aláírásgyűjtő íveket. 

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fontos! Így járnak a buszok az őszi szünetben

Változik a menetrend a munkanap áthelyezés és az őszi szünet miatt is. Tovább olvasom