Kisalföld logö

2019. 02. 19. kedd - Zsuzsanna -1°C | 10°C Még több cikk.

Ne történjen több rábapatonaihoz hasonló állatkínzás! Civil összefogás nélkül nincs hatékony állatvédelem

Ne történjen több rábapatonaihoz hasonló állatkínzás! Civil összefogás nélkül nincs hatékony állatvédelem
Bár tavaly ősszel történt, a napokban derült ki: 45 éves férfi 20 centis késsel szúrt nyakon egy kiskutyát Rábapatonán. Az eset sokkolta az állatbarátokat. Utánajártunk, milyen jogkörökkel rendelkeznek a jegyzők, hogy védjék az állatokat hasonló borzalmaktól, mennyire vannak összhangban a jogszabályok a mindennapokkal.
A megszúrt kiskutya, Viktória túlélte a borzalmat, a Győri Állatmenhely fogadta be. A rábapatonai udvaron rossz körülmények között vegetáló további öt kutyát a falu jegyzője, dr. Németh Balázs "ráhatására" a gazda "elajándékozta".

Felelős állattartás

Dr. Szigethy Balázs, korábban Dunaszeg, Kunsziget és Dunaszentpál jegyzője, jelenleg Gönyű jegyzője, hangsúlyosan figyel az állatvédelemre, a helyes állattartásra. "A szemléletformálást érzem a legfontosabbnak, sajnos azonban a tragikus esetek egy részét nem tudjuk megakadályozni. A felelős állattartás időt és energiát követel a gazdáktól, de aki kedvtelésből állatot tart, igenis köteles törődni kedvencével. Más út nincs, különben kóborló kutyák lepnék el a településeket.

Igaz, ha nincs kerítés, akkor sem a kutyák láncra kötése a megoldás. Lehet, hogy 30 éve ez működhetett, napjainkban azonban elfogadhatatlan" – kezdte dr. Szigethy Balázs, aki tavaly Dunaszegen állatorvosok és állatvédők, civil és hatósági szakemberek közreműködésével több órás workshopot szervezett a helyes állattartásról.

Tízen mentették a kutyát

"Viszonylag gyakran kapunk bejelentéseket kóborló négylábúakról vagy sanyarú sorsú kutyákról. Utóbbi szituációban elég szűk a mozgásterünk" – hallottuk a gönyűi jegyzőtől. dr. Szigethy Balázs az egyik korábbi "állomáshelyén" történt esetet hozta példának.

"Többen jelezték, hogy egy kutyát állandóan garázsban tartanak. Volt alapja a gyanúnak, helyszíni szemléről értesítettem a gazdát, ám nem volt otthon a jelzett időpontban. Másodjára a körzeti megbízottakkal látogattuk meg – ha a jegyző rendőrök segítségét kéri, ezt jeleznie kell a megyei főügyészségnek –, akkor már hatósági állatorvos is velünk tartott, ő vizsgálta meg a kutyát. Miután kiderült, hogy a nagytestű kutya viszonylag egészséges, ám a garázsban nem maradhatott, az elviteléhez állatvédők segítségét kértük Mosonmagyaróvárról. Négyen érkeztek, akkor már közel tízen voltunk azon, hogy jó élete legyen a kutyának. Végül a gazda lemondott a kutyáról, az állat a Győri Állatmenhelyre került. Az állatvédők vállalták, hogy elszállítják a menhelyre. Ez a példa mutatja, hogy a jó szándék ellenére mennyire összetett dolog segíteni a bajba jutott állatokon" – hallottuk.
 
A Győri Menhelyen több olyan kutyus kapott esélyt szerető gazdára, akiket hivatali és civil összefogással mentettek meg borzalmas körülmények közül. Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum
A Győri Menhelyen több olyan kutyus kapott esélyt szerető gazdára, akiket hivatali és civil összefogással mentettek meg borzalmas körülmények közül. Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum
Legyen családtag a kutya

Dr. Tóth Tünde, Lébény és Mecsér jegyzője is egyetért abban, hogy óriási szükség van segítőkész civilekre. "Ha kóborló kutyák befogásáról, ha bajba jutott négylábúak mentéséről, elhelyezéséről van szó, számíthatunk a helyi állatvédőkre és a Győri Állatmenhelyre. A közösségi médiát is használjuk. Nemrég Facebook-poszt révén találtuk meg egy Győrsövényházról elcsatangolt állat gazdáját.

Sok probléma abból fakad, hogy egyesek ragaszkodnak a kutyatartáshoz, de nem tekintik családtagnak az állatot, nem figyelnek az igényeire. Eddig többször kellett figyelmeztetnem állattartókat a rossz körülményekre, a kerítés hiányára. Ezek a levelek előbb-utóbb célt érnek, javul a kutya életminősége, igaz, súlyosabb esetekben szükség van hatósági intézkedésre. Amikor a jegyző lép az állatok védelmében, nem csak a lelkiismeretére hallgat, a törvényeket tartatja be. Ezt sokan hajlamosak elfelejteni" – mondta dr. Tóth Tünde.
Bírságok

A jegyzőknek jogukban áll állatvédelmi bírságot kiszabni, míg a Járási Hivatalok döntenek szabálysértési ügyekben, például ha kerítés hiányában közterületre szöknek a kutyák. Az állatvédelmi bírság általában magasabb összegű, mint a szabálysértési. Utóbbi esetében főleg 5000 forint körüli összegeket szabnak ki.

Minden településen három évente kötelező összeírni az ebeket. A pontos adatbázist azonban "megfúrhatják", ha a településen azt pletykálják, hogy ebadó bevezetéséhez kell a lista és emiatt nem érkezik be a szükséges adatszolgáltatás.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopronba ment lopni, a pénzből Győrbe ment drogozni, majd hazavezetett Ausztriába

Sopronba ment lopni, a pénzből Győrbe ment drogozni, majd hazavezetett Ausztriába
A férfi eredetileg miskolci, és került már bajba a drog miatt. Tovább olvasom