Kisalföld logö

2019. 02. 24. vasárnap - Mátyás -6°C | 3°C Még több cikk.

Kelet és nyugat egyszerre versenyez a szakemberért

A jól képzett szakemberek hiánya miatt már nem csupán az adott régiók, hanem az egyes országrészek is egymással versenyeznek.
Ami nem ment adminisztrációs eszközökkel, azt megoldotta az élet. Annak idején portálunkon is beszámoltunk arról, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei munkaügyi központ támogatást is adott mindazoknak, akik vállalják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Győr térségébe költöznek. Nagy is volt a lelkesedés akkor.

Aztán, ahogy telt az idő, úgy tértek vissza korábbi lakhelyükre megyénk új lakói. Az adatok szerint a mintegy kettőszáz jelentkezőből ötvenre tehető azok száma, akik végleg maradtak, és Győrben találták meg a számításukat.

Tanulnak egymástól

Pontos adatok egyelőre nincsenek, de a tendencia megfigyelhető: az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a keleti határszélről – Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely – elköltöző és a nyugati határszélen telepedő munkavállalók száma.

– A szakemberek elvándorlása környékünkön két éve kezdődött s most erősödött fel igazán – összegzi tapasztalatait lapunk érdeklődésére Varknal György, a sárospataki Fraisa Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

– A mi térségünk annyiban különbözik a nyugatitól, hogy kisebb a belső konkurencia, a munkaerő átcsábítása. A jelenséget azonban érezzük, s lehetőségeink szerint teszünk is azért, hogy a munkatársaink hosszú távon nálunk dolgozzanak.
Munka egy sárospataki üzemben. Fotó: Kerényi László


A bérek cégünknél már elérik, vagy meg is haladják az átlagfizetést. Új ösztönző rendszert is kidolgoztunk, aminek lényege, hogy bizonyos feltételek esetén akár félévente emelkedhet a fizetés.

A munkaerőhiány már érezteti hatását Miskolcon is – erősít ráBihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– A már klasszikusnak számító szakmákról van szó: fémipari munkások, technikusok, mérnökök, informatikusok. Tudunk olyan esetről is, amikor beruházást, fejlesztést kellett elhalasztani, mert nem volt elég a rendelkezésre álló munkaerő. Ott még nem tartunk, mint Sopron, hogy a szakember hiány miatt hónapokat kelljen várni arra, míg valaki elvégzi például a lakásfelújítást.

Látjuk azonban, hogy nem csupán a régiók, hanem az egyes országrészek is versenyeznek egymással. Ha nagyon leegyszerűsítem: tőlünk nyugatra mennek az emberek dolgozni, nyugatról pedig a szomszédos országokba. Ahogy mi, kamarák tanuljuk az együttműködést egymással, így kellene ezt tenni az adott térségeknek, megyéknek és a szomszédos országoknak egyaránt – mondja.

Kérdésünkre, amely szerint, ha Miskolc térségében is nagy szükség van a szakemberekre, akkor mégis miért döntöttek, döntenek a költözés mellett, a kamarai elnök fontos szempontot említ:

a nyugaton megszerezhető magasabb jövedelem.


– Korábban az ipar fejlődése és az emberek életfeltételei sem voltak olyanok térségünkben, mint adott esetben Győrben – folytatja Bihall Tamás.

– A lakóhely változtatás szándéka nem volt jelen a magyar társadalomban, de a több fizetésekért ma már egyre többen vállalnak munkát a családjuktól távol. Nekünk, itt Borsodban az a dolgunk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyekkel a miskolci embereket itthon tudjuk tartani, és akik elmentek, azokat megpróbáljuk visszahívni.

Levegőt a kisvállalkozásoknak!

Ehhez persze itt is magasabb fizetésekre, emellett korszerű munkahelyi kultúrára, az oktatás fejlesztésére, a közúti közlekedés korszerűsítésére van szükség. Röviden arra, hogy Miskolcon is ugyanolyan biztonságban és jól érezzék magukat a munkavállalók, mint mondjuk Győrben.

Fontos hangsúlyozni, hogy Miskolc ma már nem az füstös iparváros, amely az emberek emlékében él, sokkal inkább egy pezsgő, élettel és programokkal teli megyeszékhely.

A kamarai elnök így folytatja: a fizetések emelése egy jó ösztönző erő lehet. Az elmúlt időszakban 10-20 százalékos bérfejlesztésre is akadt példa a miskolci cégeknél. Ám ezt sem lehet a végtelenségig emelni, mert egy szint felett már megfulladnak a kis-és középvállalkozások. A bértöbbletet ki kell gazdálkodni, a megemelt árú termékre már nem biztos, hogy lesz kereslet.

Bihall Tamás meglátása szerint, az alakulóban lévő foglalkoztatási paktumok is segíthetik az ügy előrelendítését. A cél az, hogy öt év alatt a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők bérjellegű támogatást és szakmaszerző képzéseket kaphassanak.

Magas a munkanélküliség

– Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlag alatt van a munkanélküliség, míg itt Borsodban nyolc százalék felett vannak a regisztrált munkakeresők aránya – folytatja a kamarai elnök.

– Az átképzéssel, oktatással lehetne orvosolni a helyzetet. Fontos visszavezetni az embereket a munka világába, hiszen már felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai nem is találkoztak a rendszeres munkavégzés lehetőségével.

A gazdaság szereplőinknek és a kormányzatnak közösen kell kidolgoznia a részleteket. A közmunkások nem feltétlenül fognak iskolapadba ülni, és vállalni a többműszakos munkarendet, amikor jelenleg is szert tehetnek egy szerényebb jövedelemre, és ezt kiegészíthetik alkalmi munkákkal. Ha mindent összevetünk, a jelenlegi minimálbér és a közmunkások fizetése között nem lesz nagy különbség.
Külföldi munkaerő
A munkaerőhiány csökkentésén nem feltétlenül segítene az, ha adott esetben Ukrajnából töltenék fel a hiányszakmák üres álláshelyeit. Nagy gát a nyelvismeret hiánya, így inkább ők Lengyelországot, vagy Csehországot választják. Tapasztalataink szerint, ukrán munkavállalókkal nem lehet megoldani a magyar szakemberhiány kérdését – tudatta Bihall Tamás. 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hajléktalanokon segít a Népszabi - A Fedél Nélkülnek dolgoznak

Tovább olvasom