Atomerőművet épít a Holdon Kína és Oroszország – aláírták a megállapodást

Kína és Oroszország együttműködési megállapodást írt alá atomerőmű felépítéséről a Holdon. A reaktor a Kína és Oroszország által vezetett Nemzetközi Holdkutató Állomás energiaellátását biztosítja majd.

A Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) holdbázist a Roszkoszmosz és a Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal (CNSA) építi. Az ILRS tudományos kísérleti bázisként szolgál majd. A Roszkoszmosz és a CNSA nyilatkozatai hangsúlyozzák, hogy a projekt „nyitott minden érdeklődő ország és nemzetközi partner számára”. Várhatóan 2028-ban kezdődik az építkezés, és 2036-ra fejeződik be.

Közvetlenül azután jelentették be, hogy a NASA nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetési javaslatát, amely törölné az ügynökség holdbázisra vonatkozó terveit.

A kínai–orosz reaktor építése valószínűleg autonóm módon, „emberek jelenléte nélkül” fog megvalósulni – közölte Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség vezérigazgatója még tavaly egy TASZSZ-nak adott interjúban. Szerinte „a technológiai lépések szinte készen állnak”.

A Hold déli pólusán telepítendő, állandóan emberrel ellátott holdbázis programjához eddig 17 ország csatlakozott – köztük Egyiptom, Pakisztán, Venezuela, Thaiföld és Dél-Afrika. A program alapjait Kína 2028-as Csang’e-8 missziója fogja lefektetni, melynek keretében az ország első alkalommal juttat űrhajóst a Hold felszínére.

Az ILRS ütemtervét először 2021 júniusában ismertették, amikor Kína és Oroszország bejelentették, hogy 2030 és 2035 között öt szupernehéz rakétaindítással a Holdra viszik egy robotizált holdbázis darabjait.

Kína tovább akarja bővíteni a bázist, összekapcsolva egy Hold körül keringő űrállomással és két, a Hold egyenlítőjén és a túlsó oldalán található csomóponttal – mondta Wu Janhua főtervező a Xinhuának.

A modell egyúttal lerakja az emberes Mars-leszállások alapjait, várhatóan 2050-re készül el. „Napelemekkel, radioizotópokkal és nukleáris generátorokkal fogjuk működtetni – mondta Wu. – Kap Hold-Föld és nagy sebességű holdfelszíni kommunikációs hálózatokat; holdjárműveket, például egy hoppert, azaz pilóta nélküli, nagy hatótávolságú járművet, valamint emberes járműveket.”

Kína a Csang’e-3 misszió 2013-as leszállása óta van jelen a Holdon, amelynek során járművet juttattak a Holdra. Későbbi küldetések során mintákat gyűjtöttek az égitest közeli és túlsó oldaláról, feltérképezték a Hold felszínét.

A holdbázis létesítésére irányuló verseny amerikai riválisa az Artemis program, amelyet az utóbbi időben többször elhalasztottak. Ennek keretében a NASA űrhajósai több mint 50 év után, 2027-ben először térnének vissza a Holdra.

Eközben az Egyesült Államok 2026-os költségvetési javaslatában hatmilliárd dollárral tervezi csökkenteni a NASA költségeit az előző évhez képest. Olyan küldetések törlését szorgalmazzák, mint például a Lunar Orbital Platform-Gateway (Hold körül keringő, emberes űrállomás), vagy a Mars Sample Return (kőzet- és pormintákat hoz vissza a Marsról).