DávidBlogGyőr

2014.01.15. 13:07

Pénz beszél!

Sziasztok! Rendszeres lehetőséget kaptam a kisalföld.hu szerkesztőségétől, amelyet szeretnék meghálálni. Mindennapi pénzügyekkel kapcsolatos bejegyzéseket fogok készíteni, ami általánosságban próbálja megvilágítani ezt a témát és pozitív motivációt ad a jövőbeni tervekhez.

Hello!

 

 

A pénz mindenki életében fontos szerepet játszik. Nem lehet elég korán kezdeni a pénzről, pénzzel való gondolkodást, mégis Magyarországon a pénzügyi és megtakarítási kultúra most van kialakulóban. A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére rendszeresen elkészített kutatás alapján kiderül, hogy a hazai pénzügyi kultúra változásaiban a fiatalabb korosztály évről évre tájékozottabb szeretne lenni és keresi az információkat a mindennapi bankügyek intézésben. Ez jó hír, viszont az annyira nem, hogy általánosságban elmondható, hogy a magyar lakosság jelentősebb része ma is tájékozatlan a gyakorlati pénzügyek terén. A fiatalok egy fókuszcsoportos kutatás során azzal magyarázták a pénzügyi kultúra fejlődését, hogy az emberek nem bízzák magukat az államra, hanem saját maguk tervezik meg pénzügyeiket. Szerintük a kultúra önállóságot takar.

 

Tudatosság a pénzügyekben

 

Még ma is úgy tűnik, a honi háztartások nincsenek tisztában a lehetőségeikkel és azok határaival. Emiatt vagy túlvállalják magukat, vagy a jelenlegi helyzetükhöz képest is erősen visszafogott, konzervatív módon közelítenek a pénzügyeikhez. Az igazán aktív pénzügyi termékhasználat általában 30-39 éves korban alakul ki. A hitel leginkább a 30-49 évesek terméke, a biztosítás viszont közel hasonló mértékben van jelen a 30- és az idősebb éves korosztályban is. A megtakarítással rendelkezők aránya a negyvenes korosztályig emelkedik, azonban így is megdöbbentő, hogy a hazai lakosság felének nincsen semmilyen megtakarítása. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három évvel, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.

Nyugdíj

Magyarországon - egyébként a közép-európai átlaghoz hasonlóan - a válaszadók mindössze ¼ negyedének van elképzelése arról, mennyi lesz a nyugdíja. Keveset tesz félre a hazai lakosság a 35-49 éves korosztályban, viszont egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, miből fog megélni idősebb korában. A nyugdíj megtakarítással nem rendelkezők - nem meglepő módon - legtöbbször anyagi okokkal indokolják, hogy nem spórolnak: bő háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni erre a célra. Ez az arány a fiatalabbak körében még kevesebb. Nem érzik szükségességét az öngondoskodásnak. Pedig a szakértők véleménye alapján az elsődleges szempont az ilyen programoknál nem a félretett összeg nagysága, hanem az idő. Legyen elég idő, hogy pénz dolgozzon nekünk.

A magyarok sokszor csak az ötven éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá ennek fontosságára. Ezzel szemben Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán - az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, vagy szakértők tanácsára - megkezdik az időskorra való tudatos felkészülést. Az egyéni megoldásokhoz nagyon sok megoldást kínál a pénzpiac: önkéntes nyugdíjpénztárból van kb. 50-60db, nyugdíj-előtakarékossági számlából van kb 3-4db, speciális nyugdíj programból pedig 60-80db.

 

 

 

 

Pénzügyi szokások a családban

A felmérésekből derül ki, hogy banki kapcsolat felvételekor vagy egy-egy termék igénybevétele előtt a megkérdezettek gyakran a családi, baráti körben tájékozódtak, az interneten vagy a sajtótermékekből szerezték be a szükséges információkat. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen alapon választják ki a számukra vonzónak ítélt pénzügyi terméket, a megkérdezettek bő egyharmada azt mondta: a döntés előtt legalább három szolgáltató hasonló termékét hasonlítja össze. A magyar háztartások döntő hányada egy befektetési formát sem választ és a környező országok lakosságánál is jóval pesszimistábbak, ha a befektetési hajlandóságot vizsgáljuk. Az egyik befektetési formát sem választó aktív lakosok aránya 75 százalék, megelőzve ezzel a régiós 67 százalékos átlagot és jóval felülmúlva a nyugat-európai országokban mért 42 százalékos befektetési arányt.


Összefoglalva elmondható, hogy javulóban van a pénzügyekhez való viszonyulás Magyarországon, azonban, van még hova fejlődnünk. 2014. januártól ennek aktualitása van, mert életbe lépnek azok a törvényi változások, amelyek ösztönzőleg hatnak. A cikk egy budapesti tanácsadó igazgatójának ötlete.

 

Kérdezzen! Szívesen válaszolok!

 

Küldje vagy küldd el a kérdéseidet a [email protected] e-mail címre! (az Mr. a Mister szó rövidítése. Magyarországon élő külföldi álllampolgároknak is szolgáltatunk)

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         Üdv:

Füredi Dávid feat. Molnár Balázs

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!