Menő lett Aranyra csápolni: arénák telnek meg a megzenésített versek miatt

 Mindössze két óra alatt elkapkodták a jegyeket a Red Bull Pilvaker tavaszi előadására. 12 és fél ezer néző – többségük fiatal – élvezte a zenés irodalmi estet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol a legnagyobb fesztiválok hazai húzónevei – például Fluor Tomi, Marsalkó Dávid vagy Lábas Viki – álltak színpadra olyan művészekkel, mint Kautzky Armand, hogy Petőfi, Arany vagy épp Ady verseit énekeljék vagy szavalják el. Más formációk is nagy sikereket érnek el a megzenésített versekkel – ahogyan Szabó Balázs bandája Radnóti Bájolóját ültette évekkel ezelőtt sokak fülébe, vagy a Pilinszky-versek alá írt dallamokat. Mindeközben lezárult az M5 csatorna HangHordozók – Énekmondók versenye is. Azaz: menő lett verseket hallgatni.

 Rocksláger lett A Valse triste

 Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész és egyetemi, középiskolai tanár üdvözli az régi-új divatot. – Ez a költészet ősi formája, hiszen a költészet énekelt versként született. A vers közösségi cselekmény, egy hangos műfaj eredetileg – magyarázta.

 Megemlítette, hogy a hazai, modern kori megzenésítésre korábban is volt már példa, elég csak a Koncz Zsuzsa által énekelt Szondi két apródjára, vagy a Kaláka együttesre gondolni.

 Az irodalomtörténész szerint sok érv szól a megzenésítés mellett: megkönnyíti, elmélyíti és még kellemesebb élménnyé teszi a befogadást, ráadásul kerti munka vagy autóvezetés közben is hallgathatóvá válnak a versek – és ha elég fülbemászó a dallam, akkor meg is jegyzi őket a hallgató.

 Épp ezért az oktatásban is van helyük ezeknek a feldolgozásoknak –sőt, ha igazán jó művek születnek, akkor a fiatalok saját szórakozásukra is hallgatják ezeket. – A 12 legszebb magyar vers program kapcsán az utolsó konferenciánk Weöres Sándor Valse triste-jéhez kapcsolódott. Megkértem a Zaporosec együttest, akinek a frontembere egykor tanítványom volt, hogy zenésítsék meg a művet. Annyira jól sikerült, hogy az együttes a koncertjein azóta is játssza ezt a számot. Rockmuzsikává változva, mégis eredeti szöveggel adják elő, és a fiatalok Weöres Sándorra csápolnak. Ennél meggyőzőbb erő az irodalom mellé aligha állítható! – mondta Fűzfa Balázs.

Szabó Balázs Bandája sokat tesz a versek népszerűsítéséért. Fotó: Koszticsák Szilárd

Házi feladat: slamesíteni Babitsot!

 Abban, hogy a költészet újra divatba jött, nagy szerepe van a slam poetry műfajának, amely saját és klasszikus költemények rapszerű előadását jelenti, és amely szintén nagyon kedvelt műfaj a fiatalok körében.

 – Néhány éve egy érettségiző osztályomnál óriási sikere volt annak a feladatnak, hogy írják át, „slamesítsék" József Attilát, Radnótit, Kosztolányit, Babitsot, Balassit, mindenkit. Hogy szedjék szét, rakják össze újra a műveiket. Sokkal jobban megismerik egy versnek a világát, belsejét, szerkezetét, sőt a születés, teremtés módját – a szavak általi esztétikum teremtésének módját –, ha ő maguk is belenéznek a versbe, szétboncolják, és utána újra összerakják. Odáig jutottunk, hogy házi feladatként vagy órai munka gyanánt szívesen írtak ilyen parafrázisokat. Volt, akit szinte nem lehetett leállítani, és többféleképpen is megírta ugyanannak a versnek a parafrázisát – mesélte az irodalomtörténész.

Célközönség: nemcsak a felnőttek és a kamaszok, hanem a kisgyerekek is sokkal gyorsabban, könnyebben befogadják a ritmikus versek megzenésített, énekelt változatát.

Szövetség az ördöggel

A megzenésítések, újrafeldolgozások ellen azonban újra és újra előkerülnek az ellenérvek, miszerint nem jó, ha a fiatalok nem az eredeti szöveget tanulják meg, hanem a dalokban feldolgozott, átírt verziókat.

– Én az ördöggel is szövetséget kötnék annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei olvassanak Aranyt, Petőfit és Vörösmartyt, és egyáltalán nem tartom dehonesztálónak vagy bármilyen értelemben rossznak, ha azt fiatalok feldolgozzák. Annak a híve vagyok, hogy ha az olvasót, diákot, közönséget közel engedjük a vershez, a szöveghez, akkor az nem fog megromlani attól, semmit nem fog veszíteni az értékéből. Sőt ezáltal szerintem nagyon sokat nyer a vers és minden szöveg, mert bebizonyosodik, hogy használják, hogy érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele, hogy átírjuk, szétcincáljuk, összerakjuk. Minden ilyen szétszedésből és összerakásból csak tanul az, aki csinálja, hiszen a szöveg mélyébe lát bele. És aki a szöveg mélyébe lát bele, az tulajdonképpen a saját lelkének mélyébe lát bele a szöveg segítségével. Ez az értelme az irodalomnak és az olvasásnak: hogy mélyebben lássunk saját magunkba, mélyebben lássuk a világot, és válaszolni tudjunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk mi, és mi a dolgunk a világban – zárta Fűzfa Balázs.

2014-ben egy szegedi egyetemista, Boldizsár Péter gegje hódított a magyar közösségi médiában: egy Rambo-film jelenete alá vágta a Gáti Oszkár (aki egyúttal Sylvester Stallone magyar hangja) által elszavalt Ki viszi át a Szerelmet című Nagy László-verset. Az összhatás olyan, mintha a dühös Rambo egy magyar klasszikust szavalna. A videó olyan sikeres lett, hogy később versenyt is hirdettek, és megszülettek a hollywoodi sikerfilmek részletei alá vágott művek, az úgynevezett Rambo-versek.

Nyolc szóval nyerték meg a közönséget

 Kortárs alkotók műveinek megzenésítésére hirdetett versenyt a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA HangHordozók – Énekmondók versenye címmel.

 Az M5 kulturális csatorna különdíját a közönségszavazás győztese, a balástyai Krasznai Gíta kapta, aki az idén elhunyt Tandori Dezső Elválasztás és összetartozás című versét adta elő együttesével: a testvérével, Krasznai Mohinivel, Palatinszky Márton basszus klarinétossal és Albert Péter dalszerző és hangmérnökkel.

 – Mostanában sokat foglalkoztam dalszövegírással, és azzal, hogy mitől működik jól egy szöveg. Megfogott az a Tandori-versben, hogy összesen nyolc szót használ, és hogy ezzel a nyolc szóval mennyire sok mindent el tud mondani. Sokféleképpen értelmezhető, számomra az első rész egy keresése annak, hogy mit szeretnék mondani, és hogyan kellene azt kifejezni. A vége az, hogy „nem csak a totál semmi van". Ez egy pozitív üzenet, de közben van benne egy mély szomorúság is. Amikor megmutattam a nagypapámnak, elsírta magát, és azt mondta: dehogynem! Maga Tandori is élete vége felé írta ezt az alkotást – magyarázta a festészetet, grafikát tanuló lány, aki hamarosan kiadja új kislemezét.

Az aláfestéshez is nyolc akkordot használt az együttes, a másik hangot pedig Gíta húga, Mohini adta. – Egyértelmű volt, hogy őt választom, mert szeretek vele együtt énekelni, és mivel olyan intim hangulatú ez a vers, szerettem volna egy lélekben is közelálló hangot választani – mondta Gíta.

– Nagyon izgalmas volt a tévében a felvétel napja, de fárasztó is volt egyben. Érdekes volt látni, hogy mennyire meg van ott szervezve minden. Kis műhelyekben dolgoztunk, és a sminkestől küldtek minket a fodrászhoz, aztán a stúdióba. Örülök, hogy elkészült a videóklip, de nekem a legnagyobb nyeremény, hogy megcsináltam emiatt ezt a dalt – tudtuk meg az énekestől, aki további dalokat is felvehet nyereménye részeként a csatorna stúdiójában, profi körülmények között.

 A HangHordozók – Énekmondók versenyének első díját Kaczander Nóra (NorAcoustic) nyerte Kántor Péter Egy madár repül és Báger Gusztáv Macskalesen című versével. A második díjat a JaMese zenekar Buda Ferenc Depresszió című versének feldolgozásával, a harmadik díjat Szlama László nyerte Báger Gusztáv Macskalesen és Lukács Sándor Örökkévalóság című versével. A Magyar Írószövetség különdíjasa Iris Kiss Benedek Gyalogosan című versével, a Magyar Napló Kiadó különdíját Szlama László nyerte el, a zsűri különdíjasai Iris, DUSKA – Kazai Ági & Stefan Uhrinak Gergely Ágnes Csonka szimfónia című versével.