Kortalan és örök életű: kicsoda is Micimackó?

Alan Alexander Milne 1926-ban kezdte el egységes kötetbe szervezni a már előzőleg megírt, és többnyire ki is adott, az ő és fia, Christopher Robin kalandjain alapuló mesekönyvét, a Micimackót, eredeti címén a Winnie the Pooh-t. A regény szereplőit fia plüssállatairól mintázta, míg magát a főszereplő Róbert Gidát, a hivatalos álláspont szerint fiáról, de vannak elméletek, melyek szembe mennek a közhiedelemmel.

Milne harcolt az első világháborúban. Franciaországban szolgált, ahonnan egy a somme-i csatában szerzett sebesülése miatt kellett hazatérnie. A csata, a háború borzalmai, a sok értelmetlen emberáldozat és a szenvedés látványa megváltoztatta. Nem diagnosztizált, de minden bizonnyal poszttraumás stressz-szindrómára utaló tünetek keserítették meg az életét, ennek nyomai önéletrajzi könyvében is fellelhetőek, mely a Már túl késő… címre hallgat. Hazatérve a már ünnepelt író és családja, a londoni forgatagból kiszakadva Sussexbe költözött, a farmjuk melletti erdő, melyet fiával gyakran bejártak, lett ihletője a Százholdas Pagonynak.

A történetekben vázolt idilli gyerekkor képe koránt sem volt valós. A korabeli angol nevelés nem engedte meg, hogy a szülők és a gyerekek mély bizalmi kapcsolatba kerüljenek, Milne és fia kapcsolata ettől fogva rideg, intimitástól mentes, s csak a könyv lapjain tudott kibontakozni. A Százholdas Pagony lakóinak története nagy sikert hozott. Mind az író, mind a főszereplő Róbert Gida a figyelem középpontjába került, s bár eleinte, fiatalon könnyebb volt megemészteni és elfogadni a hihetetlen népszerűséget, az áldás az évek során átokká változott.

Christopher gondjai a könyvbéli szerepével a középiskolában kezdődtek. A többi gyerek gúnyolta a Micimackó történetek miatt, mely később egész életére rányomta a bélyegét. Mindenért apját okolta, aki így, mintha eladta volna a gyerekkorát. Ezt a Róbert Gida emlékei - A Milne-ház és lakói című könyvében, melyben hosszasan taglalja apjával való kapcsolatát, ki is fejti, valamint egy másik, mély drámai háttér lehetőségét is körvonalazza a mű utószavában. A háború borzalmas emlékei elől a gyerekkorba regresszált író képét festi le, ki Róbert Gidát csak külsőségeiben formázza fiáról, ám az igazi szereplő mindvégig ő maga:

Amikor hároméves voltam, az apám is. Amikor hatéves, akkor ő is… Szüksége volt rám, hogy elmeneküljön a saját kora elől.

Micimackó személyével kapcsolatban is sok a megválaszolatlan kérdés. Pár évvel ezelőtt Lindsay Mattick, "Finding Winnie: The True Story of the World's Most Famous Bear" című könyvében ugyanis lerántotta a leplet a medve származásáról és neméről, ezzel szemben lehetséges egy másik, a drámai vonalat még jobban erősítő magyarázata is a mackónak. Micimackót Milne, fia egy éves korában kapott, Edward névre hallgató mackójáról formázta, melyet később keresztelt Winnie-re a gyermek, a londoni állatkert egyik Winnipeg nevű nőstény barnamedvéje alapján, akiért egyenesen rajongott. De talán helyet kapott Winnie-ben Milne, gyerekkorában elvesztett öccsének emléke is. Milne szintén áldozata volt a korabeli neveltetésnek. Kis korkülönbséggel született öccse gyermekkori legjobb barátja volt, kinek elvesztése után egyedül maradt. Lévén, hogy a Micimackó mindkét kötete a búcsú dramaturgiáját írja le elképzelhető, hogy a kora elől a gyermekkorba menekülő író, egy sokkal régebbi, egy sokkal mélyebb traumát is ebben a műben kívánt feloldani.

Micimackó és barátainak történetét számtalan módon feldolgozták már. Az évek során így került kapcsolatba Micimackó a Tao-val Benjamin Hoff jóvoltából, de magyarázott management tanácsokat Roger E. Allen könyvében, és közérthetővé tett pár elvont filozófiai fogalmat is John Tyerman Williams Micimackó és a filozófusok című munkájában. A feldolgozások sikere, és hogy a mű számos dimenzióban értelmezhető, mind Milne hatalmas olvasottságát bizonyítja.

A magyar fordítást Karinthy Frigyes készítette, nagynénje közbenjárásával, ugyains Karinthy angol tudása nem volt megfelelő ahhoz, hogy egyedül álljon neki a műnek. Nagynénje nyers fordításaiból készítette el azt a Micimackót, mely azóta is méltán állja meg helyét a magyar irodalomban. De egy másik fordítás is köthető hazánkhoz, ez Lénárd Sándor latin fordítása.

Maga Lénárd, 1943-ban találkozott Micimackóval, mikoris a náci megszállás alatt görnyedő Olaszországban angolt tanított az ellenállóknak. Néhány szó a latin Micimackóról című írásában megemlít egy olasz ellenállót, kit a nulláról egy hónapja volt felkészíteni a szövetségesekkel való találkozóra, s ehhez használta a Micimackót, mint egyetlen angol nyelvű könyvet. A tanítás sikeres volt, későbbi találkozásuk leírásában említi, az angolok dicsérték a katona nyelvtudását. Amellett, hogy az ellenálló a szövetségesekkel sikeresen teremtett kapcsolatot, tőlük fegyvereket is szerzett, majd azok ejtőernyővel visszajuttatták Velencébe, ahol egy felkelés élén megakadályozta a németeket egy stratégiai fontosságú híd felrobbantásában. Így vett részt Micimackó Velence felszabadításában.

A Micimackó latinra fordításának is kalandos a története. Lénárd az 1950-es évek elején, a Rio de Janeiró-i öböl egyik szigetének ólombányájában dolgozott orvosként, amikor a francia mérnökök felkérték, hogy az antik műveltség jegyében tanítsa lányaikat angolra, latinra, matematikára és történelemre. Ideje nem lévén jobbnak látta, ha a latin oktatást – mivel a mackó kalandjai már más nyelv tanításánál is beváltak – a Micimackó latinra fordításával felgyorsítja, mely módszer ismételten bevált. A kezdeti tankönyvet később hét évig csiszolta, 1958-ra került kiadható formába, majd 1960-ban első nem-angol nyelvű könyvként került fel a New York Times bestseller-listájára.

Most pedig a zseniális Ewan McGregorral a főszerepben élőszereplős animációs filmmel élhetjük át újra mindenki kedvenc hőseinek kalandjait. Egy kis ízelítő:

És ha még nem lenne elég, íme egy interjú a főszereplőkkel, amit maga McGregor készített legjobb barátaival. Imádni való: