Kisalföld logö

2019. 06. 26. szerda - János, Pál 19°C | 32°C Még több cikk.

Hétvégi Tűnődések

2019.05.12. 14:51:37

„Az én juhaim hallgatnak szavamra, én ismerem őket, s ők követnek engem.” (Jn.10/27.)

Húsvét negyedik vasárnapján Jó Pásztor ünnepét üli a katolikus egyház. Jézus tanításában sokszor tűnik fel a nyájért felelősséget viselő pásztor alakja. Gyakran hasonlítja magát pásztorhoz, követőit pedig bárányokhoz. Minden ilyen példázatból elénk tárul a pásztor és a juhok közötti bizalomra épülő kapcsolat. Hogy teljességgel megérthessük a hasonlatot, tudnunk kell, keleten – az európai gyakorlattal ellentétben – a pásztor nem a nyáj mögül terelte jószágait, hanem elől ment, legtöbbször énekelve. A juhok nem kolompszóra, hanem pásztoruk hangjára figyelve vonultak. Ez a kép tükröződik vissza az evangéliumi tanításból is.

Nyáj és pásztor szükségszerűen összetartozik, hiszen egyik a másik nélkül létezésének értelmét veszti. „Amilyen a pásztor, olyan a nyáj” – szól a mindig bölcs mondás (tágabb értelmezésben fordítva is megállja helyét az idézet). A pásztor vezeti, oltalmazza nyáját úgy, hogy közben szolgál. Nem a sor végén kullog ostorral a kezében, habzó szájú kutyákkal körülvéve, hanem a nyáj előtt jár dalolva, övéi pedig jól ismerik és követik hangját…

Mindnyájan ismerünk (lelki)pásztorokat. Kiváló egyéniségeket és gyengébb jellemeket egyaránt. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ e téren is. Tény, hogy ma már csupán a fekete ruha nem parancsol tiszteletet. Azt minden egyes viselőjének „ki kell érdemelnie”, hiszen a méltatlanok árnyéka sajnos kicsit mindenkire rávetül. Jézus szolgált, sohasem mondott olyat, hogy „itt én vagyok az úr”, még kevésbé volt személyválogató. Ugyanakkor következetes volt és éppen ezért hiteles. Égetően szükségünk van a közöttünk Krisztust hordozó, Krisztus nevében járó pásztorokra, akik hitükkel, szeretettükkel bennünket is képesek lelkesíteni. Nem felejtik el, hogy ők is emberek – bár kétségtelenül kiválasztottak - és legkevésbé sem akarnak a mindenhatóság látszatában tetszelegni, ezért elfogadják a jó szándékú segítséget akár híveiktől is. Mi pedig legyünk velük szemben reálisak, s ne csupán a kritika megfogalmazásában. Assisi nagy szentje így buzdít: „Takarjátok el a papok hibáit, pótoljátok fogyatékosságaikat!” Imádkozzunk pásztorainkért, hogy nyomukban járva képesek legyünk rátalálni arra az útra, mely mögött földi vándorlásunknak értelmet adó üdvösségünk vár…