Kisalföld logö

2019. 03. 22. péntek - Beáta, Izolda 0°C | 17°C Még több cikk.

Hétvégi Tűnődések

2019.01.05. 11:53:17

„És lám, a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amint megpillantották a csillagot, igen megörültek.” (Mt.2/9.)

Borúsan szürkén, hideg széllel, nyomában kavargó hóval köszöntött ránk a fázós január s vele együtt az újesztendő. Vajon mit tartogat számunkra ez a páratlanszámú év? Mit hoznak személyes életünkbe az előttünk álló hónapok? Valószínűleg fény és sötétség, megtorpanás és elindulás, öröm és szomorúság váltakoznak majd. De jó, ha tudjuk, még a legsötétebb éjszakán is csillagok ragyognak a felhők fölött…

Az evangélium és a kétezeréves hagyomány szerint, nem sokkal Jézus születését követően bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe, hogy köszöntsék az „újszülött királyt”. Hosszú útjukon különös csillag vezérelte őket. Még Heródesnél is tudakozódtak az isteni gyermek felől, ám senki sem tudta őket felvilágosítani. Mielőtt a tanácstalan elkeseredettség környékezte volna meg őket, észrevették, hogy a „napkeleti csillag” ismét feltűnt felettük és előttük haladt, „amíg meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.” (Vö.Mt.2/1-12.)

Úton vagyunk – akár a bölcsek. Úton a teljesség felé. Többre hivatott létünket váltjuk aprópénzre, miközben égő sebeket ejt rajtunk az eltékozolt idő. Tévelygéseink egyre inkább a földhöz tapasztják tekintetünket, így gyakran a menny tisztaságát felragyogtató csillagfényes égbolt látásától is megfosztjuk magunkat. Amikor néha napján feltekintünk, akkor is csak felhőket lát a lelkünk…

Mit sem törődött Isten apró fiával Betlehem. Pedig karnyújtásnyira volt tőlük, igaz a legeldugottabb istálló mélyén. Ám rejtettségében is megtalálták a távolról érkezett idegenek. Akinek ugyanis szívében nyitottság van a szeretetre, annak a lelkében a bizalom is előbb megszületik. Felismeri a Gondviselés csillagát, melyet bátran követhet, a Gyermekben pedig az Istent. Számára nincsen távolság, s a hosszú úton igaz remény élteti, mely útja végén beteljesedik…

A három királyok ünnepén mit is kívánhatnánk magunknak az újévre? Legyen fölöttünk - a sötét felhők mögül is mindig előbátorodó - csillag, mely életútunk fogyó napjain vezérünk lesz. Tudjunk minden bajunk közepette is az égre tekinteni. Könnyeink függönyén vagy éppen derűs jókedvünkben, de mindig igaz örömmel fedezzük fel csillagunkat. S mindenkor legyen készségünk és erőnk a nyomában járni…